Szerda délelőtt hirtelen gyengült a forint, kevesebb, mint fél óra leforgása alatt 316 forintról 319 forintra emelkedett az euró, majd lassan tovább menetelt felfelé. Ennek technikai magyarázata lehet, hogy egy több hónapja tartó trend részeként az utóbbi napokban jó nemzetközi hangulatban is gyengült a fizetőeszközünk, és két hónapos bázisépítést követően a korábbi csúcsok által kijelölt sáv felső szélére tapadt – mondta el Móricz Dániel, a Concorde Alapkezelő befektetési igazgatója. Ez alapján jó esély volt rá, hogy kitörés lesz belőle és lefelé hagyja el az említett sávot már az első kisebb rossz hangulatban, ami meg is történt.
A stop loss-megbízás rátesz egy lapáttal
A hirtelen zuhanáshoz az is hozzájárulhatott, hogy vannak olyan banki kötvények, strukturált termékek, amelyek kamatát az euró/forint árfolyamhoz kötötték. Ezek egy bizonyos kamatot fizetnek, ha az euró nem lép ki egy adott sávból, és nem fizetnek kamatot, ha igen. A sávszél elérésekor a bank vélhetően zárja pozícióit. Más veszteségcsökkentő, azaz stop loss-megbízások is aktivizálódhattak ezeken a szinteken, ami felgyorsíthatta a forintgyengülést, egy-egy kritikus szint áttörésekor minden piacon gyakoriak a heves ármozgások.
A kötvénypiac már megelőlegezte
A kötvénypiac ezt tulajdonképpen már az előző napokban megelőlegezte, hiszen kedden inkább a kötvények gyengültek, szerdán pedig inkább a forint. Szerdán délelőtt – a forintgyengülést követően – az öt éves referenciapapír ajánlati hozamai 10,55-10,70 százalék körül voltak éves szinten, az előző napi 10,40 körülivel szemben. Ez tavaly év végéhez képest összesen már közel 100 bázispontos (egy százalékpontos) emelkedést jelent. A szakember úgy tudja, az új MTS árjegyzési rendszerben, magasabb árjegyzési követelmények mellett a tegnapi, átlag fölötti forgalomhoz képest ma kisebb összegben kötöttek üzleteket.
Ami a fundamentumokat illeti, a piac Móricz Dániel szerint az IMF-el való megegyezés valószínűségét találgatja, ami szükségképpen szubjektív, de az utóbbi időben nem csak olyan események történtek, amelyek ennek valószínűségét növelnék. Nagyon nehéz kitalálni mi is lesz ebből, valamelyik félnek engednie kell, valószínűleg a magyar kormánynak, de nem világos, hogy miben, és hajlandó-e erre.
Veszik és viszik az eurót
Egyre többet hallani arról is, hogy sokan vesznek eurót, és külföldre viszik, ami szintén forintgyengítő tényező lehet. Ezt a privát vagyonkezelési üzletágban is tapasztalni lehet, az utóbbi időben jóval több telefont kapnak ebben a témában, mint korábban.
Egy másik tényező, a deleveraging, azaz a kockázat, tőkeáttétel csökkentése, ami egy hosszú és tartós folyamat. Ennek keretében a nálunk működő nyugat-európai bankoknak tőkemegfelelésük (és likviditási helyzetük) javítása érdekében forrásokat kell kivonniuk, hazavinniük, és az itteni forrásokból finanszírozniuk működésüket. A legnagyobb magyarországi bankokat több milliárd eurós hitellel finanszírozzák az anyavállalatok – mondta el a befektetési igazgató.
(Cikkünk írásakor az euró árfolyama 319,30 forint, a napi maximum pedig 320,33 forint volt. Frissebb árfolyamok itt láthatók.)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 571,93 pontos, 0,75 százalékos emelkedéssel, 76 478,67 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön. 
