De jó, hogy nincs devizahitelünk – végképp megállíthatatlan a frank

A svájci frank/euró árfolyam szerdán délután 1,0257-ről 1,0410-re emelkedett, azaz 1,5 százalék körüli mértékben gyengült a frank, amire két hónapja nem volt példa – tudósított a Marketwatch. Történt ez az után, hogy a svájci jegybank (SNB) kiterjesztette azoknak a betéteknek a körét, amelyekre negatív a kamat, tehát ahol a betételhelyezőnek kell fizetnie a jegybank felé, hogy kölcsönadhatta neki a pénzét. Azóta azonban a frank ismét erősödött, az árfolyam visszaesett csütörtök délutánra 1,0360 környékére.

Az év egyik legerősebb devizája

A betétek között van például az SNB saját nyugdíjalapjának és más közintézményeknek a számlája, amelyeknek ezután nem éri majd meg a bankok bankjánál tartani a pénzüket. (A jegybanki betét kamata január közepe óta mínusz 0,75 százalék, az EKB-é „csak” mínusz 0,2 százalék.) A közintézmények büntetése miatt az SNB-t sok kritika érte, a Bloomberg által idézett kommentárok szerint viszont a lépés piaci szempontból „nagyon marginális” volt.

Elemzők szkeptikusak, hogy ilyen kis lépésekkel lehet-e a frankot gyengíteni, vagy legalább a további erősödését megelőzni. Az év egyik legjobban teljesítő devizájáról van szó, amely sokkal, mintegy 15 százalékkal erősebb, mint az árfolyamküszöb (1,2 frank/euró) januári eltörlése előtt. A hírügynökség által idézett szakember szerint, ha történetesen megvalósul a Grexit, azaz Görögország kiválik az Euróövezetből, akkor még rosszabb lesz a helyzet.

Svájc alulmaradt a devizaháborúban?

A lépéssel az SNB ugyan kifejezte, hogy kész többet tenni a frank erősödésének megakadályozására, de azt is elismerte, hogy túl erős a frank és további felértékelődési nyomás alatt van. Mások tovább mennek: „Svájcnak kifogyott a muníciója”, „Svájc tehetetlen a devizaháborúban”, sőt „Svájc alulmaradt a devizaháborúban” – ilyen kommentárokat is olvasni.

Januárban jött a negatív kamat, azóta interveniált is az SNB a devizapiacokon, most pedig a negatív kamatú számlák bővítésével próbálkozott, ám a frank – a tegnapi átmeneti gyengülés után – csak erősödik és erősödik – írja a Bloomberg másik szerzője. Az árfolyamküszöb eltörlése az Európai Központi Bank élénkítési programjának szolgáltatta ki az országot. (Az ugyanis gyengíti az eurót, és így sokan a frank felé menekülnek, erősítve azt.)

Egy euró ismét egy frank lehet

Ha a frankot erősíteni akarja a piac, a jegybank már nem tud ez ellen tenni semmit – idézik egy nagybank devizapiaci stratégáját, ami még idén újra a paritást, azaz az 1 euró= 1 frank árfolyamot várja. (Januárban volt ott először és utoljára az árfolyam.) Arra is emlékeztetnek, hogy túl alacsonyra nem vághatják a svájci kamatot, mert az ártana a pénzügyi szektornak, ami viszont a svájci GDP tíz százalékát adja.

Nem akarják teljesen lerombolni azt a képet, hogy a svájci frank egy biztonságos menedék, annak káros következményei lennének, veszteségeket okozna a bankrendszernek. Így viszont a gazdaság szenved, nem is kicsit.

A frank recesszióba dönt

A Bloomberg 12 közgazdászt kérdezett meg a svájci gazdaság jövőjéről, a konszenzus szerint 2008-2009 óta nem látott GDP-visszaesés várható az export csökkenése miatt. (Az erős deviza rendszerint gátolja, a gyenge deviza ösztönzi az exportot.) Az első negyedévben 0,1 százalékkal, a másodikban 0,2 százalékkal csökkenhet a svájci GDP, több mint öt éve először fordulhat recesszióba a gazdaság, még ha csak csekély mértékűbe is.

Az Aegon Alapkezelő Total Return blogja nemrég azt vizsgálta, hogyan alakult a főbb devizák értéke az utóbbi időben. Ehhez a „nomináleffektív árfolyamindexet” hasonlították össze, amely a deviza értékét a főbb kereskedelmi partnerek és külpiaci versenytársak devizáinak értékéhez képest írja le. Nem csak egy devizával szemben, mint az euró vagy a dollár.

A forint ehhez képest kismiska

A blog grafikonja alapján az utóbbi mintegy háromnegyed évben a világ leginkább erősödő devizája a dollár volt, utána  kínai és a thaiföldi pénz jött, a svájci frank csak a negyedik helyre futott be. A sor végén, a leginkább gyengülő devizák ,között első a rubel, utána a brazil és kolumbiai pénz következett, a negyedik helyen az euró állt. A forint elmozdulása egészen minimális volt ezekhez a 10-20 százalékos elmozdulásokhoz viszonyítva: devizánk kissé, 1,8 százalékkal gyengült a fontos devizákhoz képest.

(A svájci frankra spekuláló OTP Supra Alapról itt írtunk.)