1p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Az olasz államadósság már az euró bevezetésekor a GDP 100%-a felett volt, a lakosság eladósodottsága ugyanakkor kifejezetten alacsony most is. A gazdasági mutatók alapján Olaszország helyzete nem is olyan vészes, az euró sorsa mégis rajtuk múlhat. Miért?
Mi történt eddig?
  • Visszatért a nyugalom a piacokra a két nappal ezelőtti pánikhangulat után, mert belátható közelségbe került a politikai átalakulás Görögországban, és Olaszországban. A nap eseményiről ITT olvashat összefoglalót.
  • Görögország problémáit, ha nehezen is, de kezelhetőnek tartják az európai vezetők, köztük a magyar és a brit kormány, de Olaszország "más nagyságrend" - mondta pénteken Londonban Orbán Viktor.

Olaszország marad az eurózónában

Míg az adósságválság első komolyabb hadszíntere Görögország volt, a döntő ütközetet az olasz kötvénypiacokon fogják megvívni, ugyanis Olaszország nélkül elképzelhetetlen az eurozóna -véli Orosz Dániel, az AXA csoport Magyarország stratégiai elemzési igazgatója.

Még elméletben sem létezik olyan opció, hogy Olaszország nélkül tovább működhet az euróövezet. Ugyanakkor, Olaszország adósságállománya egyaránt túl nagy, ahhoz, hogy egy hatalmasra duzzasztott mentőalappal „egyszerűen” mögé álljanak: az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap tűzereje az október 26-i eurozóna válságcsúcs eredményeként is „csak” mintegy 1000 milliárdos nagyságrendre emelkedett, ami megközelítőleg a fele az olasz adósságállománynak.

Ugyan a helyzet komolyságát egy pillanatra sem szabad alábecsülni, fontos látni, hogy a részleteket elemezve Olaszország helyzete nem annyira vészes, mint, ahogy az első pillantásra látszik.

Államkötvények: a magas lejárati idő levegőhöz juttatja az olaszokat

Nekünk kevesebb az államadósságunk, mégis kiszolgáltatottabbak vagyunk
Az olasz állampapírok több mint fele a belföldi szereplők kezében van, így ellentétben Magyarországgal nem csak a külföldi befektetők kockázatvállalási hajlandóságától függ, hogy mennyire ragaszkodnak az olasz papírokhoz.

Tény, hogy az olasz államadósság méretét tekintve a harmadik legmagasabb a világ országai közül - a GDP 120 százaléka, ami az Európai Bizottság tegnap kiadott országjelentése szerint jövőre szinten marad, vagyis legalább nem növekszik tovább.
Az 1589 milliárd eurós olasz piaci adósság hosszútávú kamatterhe - amennyiben a kötvényhozamok 7%-os szinten beragadnak - mintegy 111 milliárd euróra nőne, ami a jövő évi adóbevételek mintegy 25 százalékát emésztenék fel.

Ez több éves viszonylatban valószínűleg fenntarthatatlan kiadásokat róna az államháztartásra. Ugyanakkor ez a megugró kamatteher nem jelentkezne azonnal, mivel az olasz államkötvény portfólió hátralévő lejárata viszonylag magas, mintegy 7 év, így viszonylag csak lassan, évek alatt, árazódna át az egész adósságállomány és ketyegne fenntarthatatlanul magas kamatokon. Ráadásul, Olaszországnak jövőre csak mintegy 300 milliárd eurós lejáratot kell megújítani, ami a kritikusnak vélt hozamszintek mellett sem teremtene elviselhetetlen, extra kamatkiadásokat a költségvetés számára.

A háztartások nem adósodtak el úgy, mint az állam

Olaszországban a 120% körüli GDP arányos adósságállomány mellett a privátszféra eladósodottsága kifejezetten alacsonynak tekinthető, mivel mindössze 40% a 75%-os EU átlaghoz képest. Nem beszélve arról, hogy az olasz háztartások igen jómódúnak számítanak, a teljes államadósság csupán a negyede a lakosság nettó vagyonának. Így nem véletlen, hogy többen már azzal ötleteknek, hogy a helyzet enyhítése céljából egy egyszeri vagyonadót kellene kivetni a háztartásokra.

Vannak-e Rómának tartalékai?

Vész esetén bevethető lehet Olaszország közel 2500 tonnás aranytartaléka is, ami jelenleg körülbelül 120 milliárd eurót érhet és mellesleg a világ negyedik legnagyobb készletének tekinthető. Ez akár alternatíva lehetne az egész eurózónának.

Mi a gond mégis az olaszokkal?

Olaszországban a probléma elsősorban bizalmi jellegű, részben a politikai vezetéshez kapcsolódóan és nem az ország tényleges fizetőképessége körül forog, ugyanis már a líra megszűnésekor is 100 százalék felett volt GDP-arányos államadósság.
A nyomott gazdasági növekedés ugyanakkor annál inkább aggasztó. 2000 óta negyedéves bontásban, alig több mint fél százalékos átlagos, éves GDP növekedést volt képes Olaszország felmutatni (szemben a kétszer ekkor német növekedéssel). Azaz  már az elmúlt években sem látszott körvonalazódni egy olyan alternatíva, hogy a gazdaság felpörgetésével Olaszország lassan kinövi a hatalmas adósságát.

Az olasz front így most újabb kihívások elé állítja az eurozóna, az IMF és az EKB döntéshozóit, Orosz Dániel szerint az biztos ugyanakkor, hogy gyorsan és koordináltan fognak beavatkozni a befektetők megnyugtatása érdekében. A görög népszavazás körüli káosz ebből a szempontból nagyon is jó tanulópénz lehet a döntéshozóknak és a hitelezőknek is.

Az egyeztetések minden bizonnyal most is folynak a zárt ajtók mögött. Az új, technokrata olasz kormány felállítása azonban időt vesz igénybe, így rövidtávon és középtávon – amíg az egyeztetések lezajlanak és olasz államháztartás strukturális átalakításának terve megszületik – a legfontosabb, hogy az olasz hosszú hozamokat a kritikus 7%-os szint alatt tartsák.

Mario Draghi egy ideig biztos nem fog hazabeszélni

Új szerepfelfogás a láthatáron?További határozott lépéseket szorgalmazott az EKB részéről a bank kormányzótanácsának egyik tagja. Ewald Nowotny, aki az osztrák jegybank elnöke, azt mondta, ha az EKB decemberi előrejelzése jelentős recessziós kockázatokat tartalmaz, akkor meg kell fontolni milyen eszközökkel lehet segíteni.
Részletek >>>

Amíg a háttéregyeztetések zajlanak a „tűzoltás” feladatai, így most az EKB-ra hárulnak, amely kötvényvásárlásai mesterséges keresletet generálva kisimíthatják a nemrég látott felszúrásokat, és a folyamatos piaci beavatkozással a piac által kritikusnak vélt szintek alatt tartja az olasz hozamokat.

Ugyanekkor az EKB ilyen piaci beavatkozása az újonnan kinevezett - történetesen olasz - jegybankelnök szavai szerint nem feladata a központi banknak. Így Mario Draghi, hasonlóan elődjéhez, Trichet-hez, továbbra is kitart, amellett, hogy az EKB feladata nem az, hogy az amerikai Fedhez hasonlóan "helikopterből szórja a pénzt", illetve a eurozóna tagállamok utolsó mentsvára legyen - emlékeztet rá az AXA elemzője.

Hol a fájdalomküszöb?

Más szóval, az EKB új elnöke szerinte a jegybank célja az infláció megfelelő szinten való lehorgonyzása (az eurózónában az árstabilitás fenntartásához szükséges szint a 2%-os lenne), nem pedig az, hogy a jelenlegihez hasonló vészhelyzetben masszív eszközvásárlásokat hajtson végre annak érdekében, hogy stabilizálja a nyomás alá került állampapír piacokat - az AXA szerint azonban az EKB hamar felülírhatja ezt az álláspontját.

Emellett, Angela Merkel csütörtökön ismét egyértelműen megerősítette, hogy a jelenlegi formájában akarják megmenti az Európai Uniót, Németország nem gondolkozik egy szűkebb, kisebb EU-ban. Ugyanakkor annak ellenére, hogy Németország sem tekinti optimális megoldásnak az államadósság jegybankok általi „felvásárlását”,  Merkel egyik pénzügyi tanácsadója, Bofinger is hangsúlyozza, hogy végső esetben az EKB-nak kellene a vásárlásaival beavatkoznia, azonban a jelenleginél egy sokkal célzottabb módon.

A kérdés inkább az lehet a jövőben, hogy mikor érkezik el az a fájdalomküszöb, ahol az EKB-nak kényszerűen és elkötelezetten be kell avatkoznia az eurozóna egységének megőrzése érdekében.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Több százezret nyúlnak le tőlünk a csalók, miközben a védelmünk is javul
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 17. 07:46
Több mint 6 milliárd forint ellopását akadályozták meg a bankok a második negyedében, ugyanakkor jelentősen megugrott, 5,4 milliárd forintra nőtt a sikeresen végrehajtott átutalásos csalások értéke.
Makro / Külgazdaság Elárulták a németek, hogy lesz-e elég gáz a télen Európában
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 17. 07:12
A német ipar jelenleg nem látja akut veszélyét az ország gázellátásának, a meglévő készletek és a folytatódó betárolás várhatóan elegendő lesz egy átlagos tél átvészeléséhez – mondta a BDI német iparszövetség vezérigazgató-helyettese, Holger Lösch a dpa német hírügynökségnek.
Makro / Külgazdaság Brüsszel a magyarok dicséretétől visszhangozhat
Csabai Károly | 2026. szeptember 17. 05:44
Bár az Európai Bizottság statisztikai hivatala által számított módszertan szerint is ha enyhén, de nőtt a hazai infláció augusztusban, annál így is csak három uniós tagországé lehetett alacsonyabb – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Bizonyosságot a ma délelőtt 11 órakor megjelenő végleges adatokból lehet szerezni. Az előkelő helyezés lehetővé teheti egyrészt a kormánynak, hogy végre kivezesse az árrésstopot, másrészt a Magyar Nemzeti Banknak, hogy már az euróbevezetést szem előtt tartva csökkentse az immár negyedszázada 3 százalékos inflációs célját.
Makro / Külgazdaság Lépett a Fed: három év után először emelt kamatot az amerikai jegybank
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 16. 20:29
A Federal Reserve szerdán egyhangú döntéssel 25 bázisponttal megemelte az irányadó alapkamatot, amely így a 3,75 százalék–4,00 százalék-os célsávba emelkedett.
Makro / Külgazdaság A 4iG az Egyesült Arab Emírségekben tárgyalt
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 16. 19:19
A 4iG Csoport regionális növekedési stratégiájáról, a vállalat tervezett nemzetközi kötvénykibocsátásáról és a Nasdaq-bevezetés előkészítéséről egyeztetett Jászai Gellért, a 4iG Csoport elnök-vezérigazgatója Khaldoon Khalifa Al Mubarakkal, a Mubadala Investment Company ügyvezető igazgatójával és csoportszintű vezérigazgatójával, valamint az az Egyesült Arab Emírségek elnökének stratégiai szakpolitikai tanácsadó szervezetének elnökével.
Makro / Külgazdaság Elhalasztották a kamatstop eltörlését
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 16. 16:52
A hírt még hétfő este jelentette be a parlamenti felszólalása közben a pénzügyminisztérium államtitkára.
Makro / Külgazdaság Kemény e-kereskedelmi és vámügyi szabályok jönnek Európában
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 16. 16:22
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta szerdán az uniós vámkódex reformját, amely szigorúbb szabályokat vezet be az e-kereskedelemben, és új vámhatóságot hoz létre.
Makro / Külgazdaság Tavaly május óta nem láttunk ilyet a 30 éves jelzáloghiteleknél
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 16. 14:59
Az Egyesült Államokban tavaly május óta a legmagasabb szintre emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a szeptember 11-én végződött héten – derült ki az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Sokkal drágább lett a benzin
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 16. 12:15
A gázolaj ára változatlan maradt.
Makro / Külgazdaság Lehullt a lepel: ennyit kerestek a magyarok júliusban
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 16. 08:30
2026 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 745 500, a nettó átlagkereset 523 300 forint volt a bruttó átlagkereset 7,5, a nettó átlagkereset 9,1, a reálkereset pedig 7,8 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A nettó átlagkereset emelkedése többek között a családi kedvezmény, illetve az anyákat érintő kedvezmények bővülésének köszönhetően haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését. A bruttó kereset mediánértéke 618 200, a nettó kereset mediánértéke 437 900 forintot ért el, 8,5, illetve 9,7 százalékkal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG