1p
Az olasz államadósság már az euró bevezetésekor a GDP 100%-a felett volt, a lakosság eladósodottsága ugyanakkor kifejezetten alacsony most is. A gazdasági mutatók alapján Olaszország helyzete nem is olyan vészes, az euró sorsa mégis rajtuk múlhat. Miért?
Mi történt eddig?
  • Visszatért a nyugalom a piacokra a két nappal ezelőtti pánikhangulat után, mert belátható közelségbe került a politikai átalakulás Görögországban, és Olaszországban. A nap eseményiről ITT olvashat összefoglalót.
  • Görögország problémáit, ha nehezen is, de kezelhetőnek tartják az európai vezetők, köztük a magyar és a brit kormány, de Olaszország "más nagyságrend" - mondta pénteken Londonban Orbán Viktor.

Olaszország marad az eurózónában

Míg az adósságválság első komolyabb hadszíntere Görögország volt, a döntő ütközetet az olasz kötvénypiacokon fogják megvívni, ugyanis Olaszország nélkül elképzelhetetlen az eurozóna -véli Orosz Dániel, az AXA csoport Magyarország stratégiai elemzési igazgatója.

Még elméletben sem létezik olyan opció, hogy Olaszország nélkül tovább működhet az euróövezet. Ugyanakkor, Olaszország adósságállománya egyaránt túl nagy, ahhoz, hogy egy hatalmasra duzzasztott mentőalappal „egyszerűen” mögé álljanak: az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap tűzereje az október 26-i eurozóna válságcsúcs eredményeként is „csak” mintegy 1000 milliárdos nagyságrendre emelkedett, ami megközelítőleg a fele az olasz adósságállománynak.

Ugyan a helyzet komolyságát egy pillanatra sem szabad alábecsülni, fontos látni, hogy a részleteket elemezve Olaszország helyzete nem annyira vészes, mint, ahogy az első pillantásra látszik.

Államkötvények: a magas lejárati idő levegőhöz juttatja az olaszokat

Nekünk kevesebb az államadósságunk, mégis kiszolgáltatottabbak vagyunk
Az olasz állampapírok több mint fele a belföldi szereplők kezében van, így ellentétben Magyarországgal nem csak a külföldi befektetők kockázatvállalási hajlandóságától függ, hogy mennyire ragaszkodnak az olasz papírokhoz.

Tény, hogy az olasz államadósság méretét tekintve a harmadik legmagasabb a világ országai közül - a GDP 120 százaléka, ami az Európai Bizottság tegnap kiadott országjelentése szerint jövőre szinten marad, vagyis legalább nem növekszik tovább.
Az 1589 milliárd eurós olasz piaci adósság hosszútávú kamatterhe - amennyiben a kötvényhozamok 7%-os szinten beragadnak - mintegy 111 milliárd euróra nőne, ami a jövő évi adóbevételek mintegy 25 százalékát emésztenék fel.

Ez több éves viszonylatban valószínűleg fenntarthatatlan kiadásokat róna az államháztartásra. Ugyanakkor ez a megugró kamatteher nem jelentkezne azonnal, mivel az olasz államkötvény portfólió hátralévő lejárata viszonylag magas, mintegy 7 év, így viszonylag csak lassan, évek alatt, árazódna át az egész adósságállomány és ketyegne fenntarthatatlanul magas kamatokon. Ráadásul, Olaszországnak jövőre csak mintegy 300 milliárd eurós lejáratot kell megújítani, ami a kritikusnak vélt hozamszintek mellett sem teremtene elviselhetetlen, extra kamatkiadásokat a költségvetés számára.

A háztartások nem adósodtak el úgy, mint az állam

Olaszországban a 120% körüli GDP arányos adósságállomány mellett a privátszféra eladósodottsága kifejezetten alacsonynak tekinthető, mivel mindössze 40% a 75%-os EU átlaghoz képest. Nem beszélve arról, hogy az olasz háztartások igen jómódúnak számítanak, a teljes államadósság csupán a negyede a lakosság nettó vagyonának. Így nem véletlen, hogy többen már azzal ötleteknek, hogy a helyzet enyhítése céljából egy egyszeri vagyonadót kellene kivetni a háztartásokra.

Vannak-e Rómának tartalékai?

Vész esetén bevethető lehet Olaszország közel 2500 tonnás aranytartaléka is, ami jelenleg körülbelül 120 milliárd eurót érhet és mellesleg a világ negyedik legnagyobb készletének tekinthető. Ez akár alternatíva lehetne az egész eurózónának.

Mi a gond mégis az olaszokkal?

Olaszországban a probléma elsősorban bizalmi jellegű, részben a politikai vezetéshez kapcsolódóan és nem az ország tényleges fizetőképessége körül forog, ugyanis már a líra megszűnésekor is 100 százalék felett volt GDP-arányos államadósság.
A nyomott gazdasági növekedés ugyanakkor annál inkább aggasztó. 2000 óta negyedéves bontásban, alig több mint fél százalékos átlagos, éves GDP növekedést volt képes Olaszország felmutatni (szemben a kétszer ekkor német növekedéssel). Azaz  már az elmúlt években sem látszott körvonalazódni egy olyan alternatíva, hogy a gazdaság felpörgetésével Olaszország lassan kinövi a hatalmas adósságát.

Az olasz front így most újabb kihívások elé állítja az eurozóna, az IMF és az EKB döntéshozóit, Orosz Dániel szerint az biztos ugyanakkor, hogy gyorsan és koordináltan fognak beavatkozni a befektetők megnyugtatása érdekében. A görög népszavazás körüli káosz ebből a szempontból nagyon is jó tanulópénz lehet a döntéshozóknak és a hitelezőknek is.

Az egyeztetések minden bizonnyal most is folynak a zárt ajtók mögött. Az új, technokrata olasz kormány felállítása azonban időt vesz igénybe, így rövidtávon és középtávon – amíg az egyeztetések lezajlanak és olasz államháztartás strukturális átalakításának terve megszületik – a legfontosabb, hogy az olasz hosszú hozamokat a kritikus 7%-os szint alatt tartsák.

Mario Draghi egy ideig biztos nem fog hazabeszélni

Új szerepfelfogás a láthatáron?További határozott lépéseket szorgalmazott az EKB részéről a bank kormányzótanácsának egyik tagja. Ewald Nowotny, aki az osztrák jegybank elnöke, azt mondta, ha az EKB decemberi előrejelzése jelentős recessziós kockázatokat tartalmaz, akkor meg kell fontolni milyen eszközökkel lehet segíteni.
Részletek >>>

Amíg a háttéregyeztetések zajlanak a „tűzoltás” feladatai, így most az EKB-ra hárulnak, amely kötvényvásárlásai mesterséges keresletet generálva kisimíthatják a nemrég látott felszúrásokat, és a folyamatos piaci beavatkozással a piac által kritikusnak vélt szintek alatt tartja az olasz hozamokat.

Ugyanekkor az EKB ilyen piaci beavatkozása az újonnan kinevezett - történetesen olasz - jegybankelnök szavai szerint nem feladata a központi banknak. Így Mario Draghi, hasonlóan elődjéhez, Trichet-hez, továbbra is kitart, amellett, hogy az EKB feladata nem az, hogy az amerikai Fedhez hasonlóan "helikopterből szórja a pénzt", illetve a eurozóna tagállamok utolsó mentsvára legyen - emlékeztet rá az AXA elemzője.

Hol a fájdalomküszöb?

Más szóval, az EKB új elnöke szerinte a jegybank célja az infláció megfelelő szinten való lehorgonyzása (az eurózónában az árstabilitás fenntartásához szükséges szint a 2%-os lenne), nem pedig az, hogy a jelenlegihez hasonló vészhelyzetben masszív eszközvásárlásokat hajtson végre annak érdekében, hogy stabilizálja a nyomás alá került állampapír piacokat - az AXA szerint azonban az EKB hamar felülírhatja ezt az álláspontját.

Emellett, Angela Merkel csütörtökön ismét egyértelműen megerősítette, hogy a jelenlegi formájában akarják megmenti az Európai Uniót, Németország nem gondolkozik egy szűkebb, kisebb EU-ban. Ugyanakkor annak ellenére, hogy Németország sem tekinti optimális megoldásnak az államadósság jegybankok általi „felvásárlását”,  Merkel egyik pénzügyi tanácsadója, Bofinger is hangsúlyozza, hogy végső esetben az EKB-nak kellene a vásárlásaival beavatkoznia, azonban a jelenleginél egy sokkal célzottabb módon.

A kérdés inkább az lehet a jövőben, hogy mikor érkezik el az a fájdalomküszöb, ahol az EKB-nak kényszerűen és elkötelezetten be kell avatkoznia az eurozóna egységének megőrzése érdekében.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ma még tankolhat a korábbi hatósági ár alatt, pénteken már nem biztos
Privátbankár.hu | 2026. július 16. 11:49
Emelkedik a benzin és a dízel nagykereskedelmi ára pénteken, ezzel a kiskereskedelmi átlagárak átléphetik a korábbi rögzített árakat. A régió néhány más országában viszont lehet spórolni a tankoláson.
Makro / Külgazdaság Haaland öltönye és Szoboszlai csodanadrágja: így lesznek divatikonok a sztárfocistákból
Elek Lenke | 2026. július 16. 11:41
Manapság a leghíresebb sportolók márkahordozók és divatmodellek is egyben, és ez nemcsak a futball világában van így, hanem például a teniszben vagy a jégkorongban is. Minél figyelemreméltóbb teljesítményt ér el valaki a sportágában, minél magasabb a gázsija, annál többet kap egy-egy reklámszerződésért.
Makro / Külgazdaság Elsöprő a miniszterek támogatottsága, ők a legnépszerűbbek
Privátbankár.hu | 2026. július 16. 09:08
A Medián felmérése szerint még a legmegosztóbb tiszás politikusoknak is kétszer-háromszor akkora a támogatói tábora, mint az ellenzőiké.
Makro / Külgazdaság Közel 30 százalékos fizetésemelés? Elképesztő számok jöttek ki a magyar költségvetési szektorból
Privátbankár.hu | 2026. július 16. 08:30
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 8,7 százalékkal, míg a nettó fizetés 11,0 százalékkal nőtt 2026 májusában. A KSH adatai szerint az alacsony, 1,8 százalékos infláció mellett a reálkeresetek 9,0 százalékkal emelkedtek, köszönhetően a kibővített családi és anyasági adókedvezményeknek is. 
Makro / Külgazdaság Anglia a 85. percig vezetet a vb-elődöntőben, aztán jött a dráma
Privátbankár.hu | 2026. július 16. 06:51
A mérkőzés utolsó perceiben Argentína megfordította a mérkőzést, Spanyolország ellen játszhatnak a torna utolsó mérkőzésén vasárnap.
Makro / Külgazdaság Ranjay Gulati: A demokratikus bátorságkultúra feltámasztása Magyarországon is hosszú folyamat lesz
Béndek Ábris | 2026. július 16. 05:46
Könnyebb ellenzékből mozgósítani, mint ténylegesen kormányozni, a tartós társadalmi változáshoz pedig a megosztó politikai csaták helyett közös nemzeti célokra van szükség – mutat rá Ranjay Gulati, a Harvard Business School professzora, akivel A merészség mikéntje c. könyve magyar megjelenése apropóján beszélgettünk. A nemzetközileg elismert transzformációkutatót a magyarországi politikai erőtér látványos átrendeződése, a rendkívüli bizonytalanság közepette előtörő karizmatikus vezetők és az államilag táplált félelemklíma kapcsán kérdeztük a bátorság természetéről. Interjúnkban Gulati professzor rávilágít, miként építik le az elnyomó rendszerek szándékosan az autonóm gondolkodást, miért igényel a magas elvárások kezelése emberfeletti vezetői merészséget, és hogyan nyerheti vissza egy autoriter berendezkedéstől megfáradt társadalom a saját cselekvőképességét.
Makro / Külgazdaság Bóka János lehet az új Gulyás Gergely?
Privátbankár.hu | 2026. július 15. 17:34
Állítólag Bóka János, a volt uniós ügyekért felelős miniszter a legesélyesebb jelölt, akit a pártelnök, Orbán Viktor is támogat.
Makro / Külgazdaság Négy éve nem volt erre példa az amerikai gazdaságban
Privátbankár.hu | 2026. július 15. 16:25
Az Egyesült Államokban a termelői árak 0,3 százalékkal csökkentek júniusban az előző hónaphoz képest, miközben az elemzők stagnálásra számítottak. Ez volt az első havi visszaesés 2025 augusztusa óta, és a legnagyobb csökkenés 2025 áprilisa óta – közölte az amerikai munkaügyi minisztérium statisztikai hivatala (U.S. Bureau of Labor Statistics).
Makro / Külgazdaság Giga nagyságú fegyverexportot engedélyezett a német kormány az első fél évben
Privátbankár.hu | 2026. július 15. 15:39
A német kormány mintegy 13,87 milliárd euró értékű fegyverexportot engedélyezett az év első felében, a legnagyobb kedvezményezett Ukrajna volt 2,5 milliárd eurónyi szállítmánnyal – közölte a német gazdasági minisztérium szerdán.
Makro / Külgazdaság Ukrajna évi 10 millióról 20 millióra növeli dróngyártási kapacitását
Privátbankár.hu | 2026. július 15. 15:19
Ukrajna jelenleg évente 10 millió drónt gyárt, és ezt a mennyiséget 20 millióra tervezi növelni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Kijevben, az ukrán államiság napja alkalmából rendezett ünnepségen.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG