1p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Az olasz államadósság már az euró bevezetésekor a GDP 100%-a felett volt, a lakosság eladósodottsága ugyanakkor kifejezetten alacsony most is. A gazdasági mutatók alapján Olaszország helyzete nem is olyan vészes, az euró sorsa mégis rajtuk múlhat. Miért?
Mi történt eddig?
  • Visszatért a nyugalom a piacokra a két nappal ezelőtti pánikhangulat után, mert belátható közelségbe került a politikai átalakulás Görögországban, és Olaszországban. A nap eseményiről ITT olvashat összefoglalót.
  • Görögország problémáit, ha nehezen is, de kezelhetőnek tartják az európai vezetők, köztük a magyar és a brit kormány, de Olaszország "más nagyságrend" - mondta pénteken Londonban Orbán Viktor.

Olaszország marad az eurózónában

Míg az adósságválság első komolyabb hadszíntere Görögország volt, a döntő ütközetet az olasz kötvénypiacokon fogják megvívni, ugyanis Olaszország nélkül elképzelhetetlen az eurozóna -véli Orosz Dániel, az AXA csoport Magyarország stratégiai elemzési igazgatója.

Még elméletben sem létezik olyan opció, hogy Olaszország nélkül tovább működhet az euróövezet. Ugyanakkor, Olaszország adósságállománya egyaránt túl nagy, ahhoz, hogy egy hatalmasra duzzasztott mentőalappal „egyszerűen” mögé álljanak: az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap tűzereje az október 26-i eurozóna válságcsúcs eredményeként is „csak” mintegy 1000 milliárdos nagyságrendre emelkedett, ami megközelítőleg a fele az olasz adósságállománynak.

Ugyan a helyzet komolyságát egy pillanatra sem szabad alábecsülni, fontos látni, hogy a részleteket elemezve Olaszország helyzete nem annyira vészes, mint, ahogy az első pillantásra látszik.

Államkötvények: a magas lejárati idő levegőhöz juttatja az olaszokat

Nekünk kevesebb az államadósságunk, mégis kiszolgáltatottabbak vagyunk
Az olasz állampapírok több mint fele a belföldi szereplők kezében van, így ellentétben Magyarországgal nem csak a külföldi befektetők kockázatvállalási hajlandóságától függ, hogy mennyire ragaszkodnak az olasz papírokhoz.

Tény, hogy az olasz államadósság méretét tekintve a harmadik legmagasabb a világ országai közül - a GDP 120 százaléka, ami az Európai Bizottság tegnap kiadott országjelentése szerint jövőre szinten marad, vagyis legalább nem növekszik tovább.
Az 1589 milliárd eurós olasz piaci adósság hosszútávú kamatterhe - amennyiben a kötvényhozamok 7%-os szinten beragadnak - mintegy 111 milliárd euróra nőne, ami a jövő évi adóbevételek mintegy 25 százalékát emésztenék fel.

Ez több éves viszonylatban valószínűleg fenntarthatatlan kiadásokat róna az államháztartásra. Ugyanakkor ez a megugró kamatteher nem jelentkezne azonnal, mivel az olasz államkötvény portfólió hátralévő lejárata viszonylag magas, mintegy 7 év, így viszonylag csak lassan, évek alatt, árazódna át az egész adósságállomány és ketyegne fenntarthatatlanul magas kamatokon. Ráadásul, Olaszországnak jövőre csak mintegy 300 milliárd eurós lejáratot kell megújítani, ami a kritikusnak vélt hozamszintek mellett sem teremtene elviselhetetlen, extra kamatkiadásokat a költségvetés számára.

A háztartások nem adósodtak el úgy, mint az állam

Olaszországban a 120% körüli GDP arányos adósságállomány mellett a privátszféra eladósodottsága kifejezetten alacsonynak tekinthető, mivel mindössze 40% a 75%-os EU átlaghoz képest. Nem beszélve arról, hogy az olasz háztartások igen jómódúnak számítanak, a teljes államadósság csupán a negyede a lakosság nettó vagyonának. Így nem véletlen, hogy többen már azzal ötleteknek, hogy a helyzet enyhítése céljából egy egyszeri vagyonadót kellene kivetni a háztartásokra.

Vannak-e Rómának tartalékai?

Vész esetén bevethető lehet Olaszország közel 2500 tonnás aranytartaléka is, ami jelenleg körülbelül 120 milliárd eurót érhet és mellesleg a világ negyedik legnagyobb készletének tekinthető. Ez akár alternatíva lehetne az egész eurózónának.

Mi a gond mégis az olaszokkal?

Olaszországban a probléma elsősorban bizalmi jellegű, részben a politikai vezetéshez kapcsolódóan és nem az ország tényleges fizetőképessége körül forog, ugyanis már a líra megszűnésekor is 100 százalék felett volt GDP-arányos államadósság.
A nyomott gazdasági növekedés ugyanakkor annál inkább aggasztó. 2000 óta negyedéves bontásban, alig több mint fél százalékos átlagos, éves GDP növekedést volt képes Olaszország felmutatni (szemben a kétszer ekkor német növekedéssel). Azaz  már az elmúlt években sem látszott körvonalazódni egy olyan alternatíva, hogy a gazdaság felpörgetésével Olaszország lassan kinövi a hatalmas adósságát.

Az olasz front így most újabb kihívások elé állítja az eurozóna, az IMF és az EKB döntéshozóit, Orosz Dániel szerint az biztos ugyanakkor, hogy gyorsan és koordináltan fognak beavatkozni a befektetők megnyugtatása érdekében. A görög népszavazás körüli káosz ebből a szempontból nagyon is jó tanulópénz lehet a döntéshozóknak és a hitelezőknek is.

Az egyeztetések minden bizonnyal most is folynak a zárt ajtók mögött. Az új, technokrata olasz kormány felállítása azonban időt vesz igénybe, így rövidtávon és középtávon – amíg az egyeztetések lezajlanak és olasz államháztartás strukturális átalakításának terve megszületik – a legfontosabb, hogy az olasz hosszú hozamokat a kritikus 7%-os szint alatt tartsák.

Mario Draghi egy ideig biztos nem fog hazabeszélni

Új szerepfelfogás a láthatáron?További határozott lépéseket szorgalmazott az EKB részéről a bank kormányzótanácsának egyik tagja. Ewald Nowotny, aki az osztrák jegybank elnöke, azt mondta, ha az EKB decemberi előrejelzése jelentős recessziós kockázatokat tartalmaz, akkor meg kell fontolni milyen eszközökkel lehet segíteni.
Részletek >>>

Amíg a háttéregyeztetések zajlanak a „tűzoltás” feladatai, így most az EKB-ra hárulnak, amely kötvényvásárlásai mesterséges keresletet generálva kisimíthatják a nemrég látott felszúrásokat, és a folyamatos piaci beavatkozással a piac által kritikusnak vélt szintek alatt tartja az olasz hozamokat.

Ugyanekkor az EKB ilyen piaci beavatkozása az újonnan kinevezett - történetesen olasz - jegybankelnök szavai szerint nem feladata a központi banknak. Így Mario Draghi, hasonlóan elődjéhez, Trichet-hez, továbbra is kitart, amellett, hogy az EKB feladata nem az, hogy az amerikai Fedhez hasonlóan "helikopterből szórja a pénzt", illetve a eurozóna tagállamok utolsó mentsvára legyen - emlékeztet rá az AXA elemzője.

Hol a fájdalomküszöb?

Más szóval, az EKB új elnöke szerinte a jegybank célja az infláció megfelelő szinten való lehorgonyzása (az eurózónában az árstabilitás fenntartásához szükséges szint a 2%-os lenne), nem pedig az, hogy a jelenlegihez hasonló vészhelyzetben masszív eszközvásárlásokat hajtson végre annak érdekében, hogy stabilizálja a nyomás alá került állampapír piacokat - az AXA szerint azonban az EKB hamar felülírhatja ezt az álláspontját.

Emellett, Angela Merkel csütörtökön ismét egyértelműen megerősítette, hogy a jelenlegi formájában akarják megmenti az Európai Uniót, Németország nem gondolkozik egy szűkebb, kisebb EU-ban. Ugyanakkor annak ellenére, hogy Németország sem tekinti optimális megoldásnak az államadósság jegybankok általi „felvásárlását”,  Merkel egyik pénzügyi tanácsadója, Bofinger is hangsúlyozza, hogy végső esetben az EKB-nak kellene a vásárlásaival beavatkoznia, azonban a jelenleginél egy sokkal célzottabb módon.

A kérdés inkább az lehet a jövőben, hogy mikor érkezik el az a fájdalomküszöb, ahol az EKB-nak kényszerűen és elkötelezetten be kell avatkoznia az eurozóna egységének megőrzése érdekében.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Most dől el Vlamigyimir Putyin sorsa
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 08:05
Oroszország mind a 89 régiójában megkezdődtek a három napig tartó parlamenti és regionális választások – írja az MTI. Az Állami Duma 450 mandátuma mellett több ezer helyi tisztség sorsáról döntenek, és első alkalommal vesznek részt a szavazásban az Oroszország által 2022-ben annektált ukrajnai régiók lakói is.
Makro / Külgazdaság Dél-Kora már tudja azt, amit mi még nem is sejtünk
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 06:59
Donald Trump egyértelműen szeretné újraindítani az Egyesült Államok és Észak-Korea között évek óta szünetelő párbeszédet – közölte I Dzsemjong dél-koreai elnök, amelyről az MTI számolt be. Szöul támogatja a közeledést, bár egy újabb Trump–Kim Dzsongün-találkozó megszervezését továbbra is nehéznek tartja.
Makro / Külgazdaság Egy évtizeddel előrejött a legrosszabb forgatókönyv a klímaváltozásban – Interjú
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2026. szeptember 17. 18:31
Az idei nyár a történelmi aszályról, a Duna rekordalacsony vízállásáról és a hőhullámokról szólt Magyarországon. Bár a hűvösebb időjárás beköszöntével sokan talán gyorsan elfelejtik mindezt, a Klasszis Podcastnak nyilatkozó klímakutató szerint ezt követően már bármelyik nyár lehet olyan, mint az idei. Sőt, a jelenlegi modellek alapján akár jóval megterhelőbb is: a 2015-ben kitűzött, 1,5 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedést a korábban prognosztizáltnál egy évtizeddel hamarabb elérhetjük. Pongrácz Ritával, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusával Imre Lőrinc újságíró beszélgetett.
Makro / Külgazdaság Szorul a hurok Matolcsy György körül
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 17. 17:21
30 ezer oldalnyi, az előző jegybanki vezetést érintő dokumentumot adott át a Magyar Nemzeti Bank vezetése az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottságnak. Varga Mihály azt mondta, elkötelezettek a törvényes és átlátható működés mellett.
Makro / Külgazdaság Ismét pénz áll a házhoz
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 17. 16:40
Az augusztusi első 50 ezer forint után novemberben érkezik a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás második fele. Kátai-Németh Vilmos további fontos információkat is leírt posztjában.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter nagy bejelentést tett
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 17. 15:27
Vagyonosodási vizsgálat indul a jelenlegi és volt képviselőknél, kormánytagoknál, az erre vonatkozó törvényjavaslatot hamarosan sz Országgyűlés elé terjesztik. Magyar Péter miniszterelnök közölte, az ellenőrzés a családtagokra is ki fog terjedni.
Makro / Külgazdaság Az állami vagyonkezelő volt feje és a milliárdos üzletember is rács mögé került
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 17. 14:29
Elrendelte a bíróság Jellinek Dániel milliárdos üzletember és Szivek Norbert, az állami vagyonkezelő volt vezetője letartóztatását.
Makro / Külgazdaság Fontos döntés született Londonban
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 17. 14:06
Kamattartásról döntött a Bank of England, noha több tanácstag is a monetáris szigorítást támogatta volna.
Makro / Külgazdaság Ukrajna a kiadásainak kétharmadát jövőre a háborúra szánja
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 17. 13:10
Ukrajna rekordmértékű védelmi kiadásokra tett javaslatot szerdán előterjesztett, 2027-es évre vonatkozó költségvetésében, tekintettel arra, hogy a több éve folyó háború költségei növekednek, s az ország partnerei egyre nagyobb pénzügyi támogatására szorul – közölték ukrán tisztségviselők szerdán.
Makro / Külgazdaság A GDP-re, a forintra és az inflációra is friss előrejelzés érkezett
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 17. 12:57
Idén 1,8 százalékkal, jövőre 2,5 százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék (GDP) Magyarországon. A növekedést elsősorban a fogyasztás és a szolgáltatások húzzák az MBH Elemzési Centrum legfrissebb, negyedéves makrogazdasági előrejelzése szerint, amelyet csütörtökön ismertettek.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG