1p

Mi lesz a privát vagyonokkal?

Vagyonadó, bizalmi vagyonkezelés, alapítványok, magántőkealapok – 2026 fordulópontot hozhat.
Ne hozzon fontos döntéseket a legfrissebb információk nélkül!
Vegyen részt a Klasszis Investment & Wealth Management Summit 2026 konferencián, és hallgassa meg a legjobb szakértőket!

Részletek és Early Bird jelentkezés >>

Az olasz államadósság már az euró bevezetésekor a GDP 100%-a felett volt, a lakosság eladósodottsága ugyanakkor kifejezetten alacsony most is. A gazdasági mutatók alapján Olaszország helyzete nem is olyan vészes, az euró sorsa mégis rajtuk múlhat. Miért?
Mi történt eddig?
  • Visszatért a nyugalom a piacokra a két nappal ezelőtti pánikhangulat után, mert belátható közelségbe került a politikai átalakulás Görögországban, és Olaszországban. A nap eseményiről ITT olvashat összefoglalót.
  • Görögország problémáit, ha nehezen is, de kezelhetőnek tartják az európai vezetők, köztük a magyar és a brit kormány, de Olaszország "más nagyságrend" - mondta pénteken Londonban Orbán Viktor.

Olaszország marad az eurózónában

Míg az adósságválság első komolyabb hadszíntere Görögország volt, a döntő ütközetet az olasz kötvénypiacokon fogják megvívni, ugyanis Olaszország nélkül elképzelhetetlen az eurozóna -véli Orosz Dániel, az AXA csoport Magyarország stratégiai elemzési igazgatója.

Még elméletben sem létezik olyan opció, hogy Olaszország nélkül tovább működhet az euróövezet. Ugyanakkor, Olaszország adósságállománya egyaránt túl nagy, ahhoz, hogy egy hatalmasra duzzasztott mentőalappal „egyszerűen” mögé álljanak: az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap tűzereje az október 26-i eurozóna válságcsúcs eredményeként is „csak” mintegy 1000 milliárdos nagyságrendre emelkedett, ami megközelítőleg a fele az olasz adósságállománynak.

Ugyan a helyzet komolyságát egy pillanatra sem szabad alábecsülni, fontos látni, hogy a részleteket elemezve Olaszország helyzete nem annyira vészes, mint, ahogy az első pillantásra látszik.

Államkötvények: a magas lejárati idő levegőhöz juttatja az olaszokat

Nekünk kevesebb az államadósságunk, mégis kiszolgáltatottabbak vagyunk
Az olasz állampapírok több mint fele a belföldi szereplők kezében van, így ellentétben Magyarországgal nem csak a külföldi befektetők kockázatvállalási hajlandóságától függ, hogy mennyire ragaszkodnak az olasz papírokhoz.

Tény, hogy az olasz államadósság méretét tekintve a harmadik legmagasabb a világ országai közül - a GDP 120 százaléka, ami az Európai Bizottság tegnap kiadott országjelentése szerint jövőre szinten marad, vagyis legalább nem növekszik tovább.
Az 1589 milliárd eurós olasz piaci adósság hosszútávú kamatterhe - amennyiben a kötvényhozamok 7%-os szinten beragadnak - mintegy 111 milliárd euróra nőne, ami a jövő évi adóbevételek mintegy 25 százalékát emésztenék fel.

Ez több éves viszonylatban valószínűleg fenntarthatatlan kiadásokat róna az államháztartásra. Ugyanakkor ez a megugró kamatteher nem jelentkezne azonnal, mivel az olasz államkötvény portfólió hátralévő lejárata viszonylag magas, mintegy 7 év, így viszonylag csak lassan, évek alatt, árazódna át az egész adósságállomány és ketyegne fenntarthatatlanul magas kamatokon. Ráadásul, Olaszországnak jövőre csak mintegy 300 milliárd eurós lejáratot kell megújítani, ami a kritikusnak vélt hozamszintek mellett sem teremtene elviselhetetlen, extra kamatkiadásokat a költségvetés számára.

A háztartások nem adósodtak el úgy, mint az állam

Olaszországban a 120% körüli GDP arányos adósságállomány mellett a privátszféra eladósodottsága kifejezetten alacsonynak tekinthető, mivel mindössze 40% a 75%-os EU átlaghoz képest. Nem beszélve arról, hogy az olasz háztartások igen jómódúnak számítanak, a teljes államadósság csupán a negyede a lakosság nettó vagyonának. Így nem véletlen, hogy többen már azzal ötleteknek, hogy a helyzet enyhítése céljából egy egyszeri vagyonadót kellene kivetni a háztartásokra.

Vannak-e Rómának tartalékai?

Vész esetén bevethető lehet Olaszország közel 2500 tonnás aranytartaléka is, ami jelenleg körülbelül 120 milliárd eurót érhet és mellesleg a világ negyedik legnagyobb készletének tekinthető. Ez akár alternatíva lehetne az egész eurózónának.

Mi a gond mégis az olaszokkal?

Olaszországban a probléma elsősorban bizalmi jellegű, részben a politikai vezetéshez kapcsolódóan és nem az ország tényleges fizetőképessége körül forog, ugyanis már a líra megszűnésekor is 100 százalék felett volt GDP-arányos államadósság.
A nyomott gazdasági növekedés ugyanakkor annál inkább aggasztó. 2000 óta negyedéves bontásban, alig több mint fél százalékos átlagos, éves GDP növekedést volt képes Olaszország felmutatni (szemben a kétszer ekkor német növekedéssel). Azaz  már az elmúlt években sem látszott körvonalazódni egy olyan alternatíva, hogy a gazdaság felpörgetésével Olaszország lassan kinövi a hatalmas adósságát.

Az olasz front így most újabb kihívások elé állítja az eurozóna, az IMF és az EKB döntéshozóit, Orosz Dániel szerint az biztos ugyanakkor, hogy gyorsan és koordináltan fognak beavatkozni a befektetők megnyugtatása érdekében. A görög népszavazás körüli káosz ebből a szempontból nagyon is jó tanulópénz lehet a döntéshozóknak és a hitelezőknek is.

Az egyeztetések minden bizonnyal most is folynak a zárt ajtók mögött. Az új, technokrata olasz kormány felállítása azonban időt vesz igénybe, így rövidtávon és középtávon – amíg az egyeztetések lezajlanak és olasz államháztartás strukturális átalakításának terve megszületik – a legfontosabb, hogy az olasz hosszú hozamokat a kritikus 7%-os szint alatt tartsák.

Mario Draghi egy ideig biztos nem fog hazabeszélni

Új szerepfelfogás a láthatáron?További határozott lépéseket szorgalmazott az EKB részéről a bank kormányzótanácsának egyik tagja. Ewald Nowotny, aki az osztrák jegybank elnöke, azt mondta, ha az EKB decemberi előrejelzése jelentős recessziós kockázatokat tartalmaz, akkor meg kell fontolni milyen eszközökkel lehet segíteni.
Részletek >>>

Amíg a háttéregyeztetések zajlanak a „tűzoltás” feladatai, így most az EKB-ra hárulnak, amely kötvényvásárlásai mesterséges keresletet generálva kisimíthatják a nemrég látott felszúrásokat, és a folyamatos piaci beavatkozással a piac által kritikusnak vélt szintek alatt tartja az olasz hozamokat.

Ugyanekkor az EKB ilyen piaci beavatkozása az újonnan kinevezett - történetesen olasz - jegybankelnök szavai szerint nem feladata a központi banknak. Így Mario Draghi, hasonlóan elődjéhez, Trichet-hez, továbbra is kitart, amellett, hogy az EKB feladata nem az, hogy az amerikai Fedhez hasonlóan "helikopterből szórja a pénzt", illetve a eurozóna tagállamok utolsó mentsvára legyen - emlékeztet rá az AXA elemzője.

Hol a fájdalomküszöb?

Más szóval, az EKB új elnöke szerinte a jegybank célja az infláció megfelelő szinten való lehorgonyzása (az eurózónában az árstabilitás fenntartásához szükséges szint a 2%-os lenne), nem pedig az, hogy a jelenlegihez hasonló vészhelyzetben masszív eszközvásárlásokat hajtson végre annak érdekében, hogy stabilizálja a nyomás alá került állampapír piacokat - az AXA szerint azonban az EKB hamar felülírhatja ezt az álláspontját.

Emellett, Angela Merkel csütörtökön ismét egyértelműen megerősítette, hogy a jelenlegi formájában akarják megmenti az Európai Uniót, Németország nem gondolkozik egy szűkebb, kisebb EU-ban. Ugyanakkor annak ellenére, hogy Németország sem tekinti optimális megoldásnak az államadósság jegybankok általi „felvásárlását”,  Merkel egyik pénzügyi tanácsadója, Bofinger is hangsúlyozza, hogy végső esetben az EKB-nak kellene a vásárlásaival beavatkoznia, azonban a jelenleginél egy sokkal célzottabb módon.

A kérdés inkább az lehet a jövőben, hogy mikor érkezik el az a fájdalomküszöb, ahol az EKB-nak kényszerűen és elkötelezetten be kell avatkoznia az eurozóna egységének megőrzése érdekében.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Olcsóbb áram mindenkinek? Átírja az energiapiacot, amit Ausztráliában történik
Litván Dániel | 2026. június 7. 16:15
Elképesztő ütemben változik a kontinensnyi ország energiatermelése és főleg -raktározása. A szép zöld jövő akár már jelen is lehet?
Makro / Külgazdaság Megállította Brüsszelt az energiaválság, miközben az Egyesült Államoknak annyira nem kell aggódnia
Imre Lőrinc | 2026. június 7. 06:01
Újabb hónapok teltek el az iráni háború kirobbanása óta, így a 38 tagországot számláló Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) menetrendszerűen tovább rontotta, 2,8 százalékra az idei átlagos globális gazdasági növekedési prognózisát. A fő ok az energiaválság és az abból fakadó inflációs kockázatok. Az Európai Unió különösen rosszul járhat, Belgium, Írország és Románia egyenesen recesszióba süllyedhet idén. Miközben a közel-keleti helyzet fő okozója, az Egyesült Államok változatlan növekedési kilátásokkal számolhat.
Makro / Külgazdaság Igazi pénzeső zúdulhat Magyarországra az Európai Beruházási Banktól
Privátbankár.hu | 2026. június 6. 17:30
Az Európai Beruházási Bank tavaly is nyújtott 759 millió eurónyi hitelt Magyarországnak, ám az idei évtől jelentős bővülésre számítanak.
Makro / Külgazdaság Kiszivárgott egy újabb brüsszeli terv az energiaválság ellen
Privátbankár.hu | 2026. június 6. 16:55
Az Európai Bizottság egy új szabályozási csomaggal csökkentené a megújuló energiát terhelő adókat, rugalmasabbá tenné a villamosenergia-rendszert, és felgyorsítaná az okosmérők bevezetését.  
Makro / Külgazdaság Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Privátbankár.hu | 2026. június 6. 15:15
Amióta Kármán András pénzügyminiszter a május 12-ei parlamenti meghallgatásán arról beszélt, hogy megszüntetik a bizalmi vagyonkezeléshez indokolatlanul kapcsolódó kedvezményeket, a figyelem középpontjába kerültek idehaza a bizalmi vagyonkezelők.
Makro / Külgazdaság Vihar előtti csend, vagy megnyugodhatnak az autósok?
Privátbankár.hu | 2026. június 6. 14:10
Némi megnyugvást látni az olaj piacán, miután Donald Trump amerikai elnök a nyilatkozatai alapján megegyezésre törekszik Iránnal. Ugyanakkor továbbra is kicsi az esély a békemegállapodásra, ami miatt a feszültség kitarthat – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor Üzemanyagár-figyelője.
Makro / Külgazdaság Lezárult a felülvizsgálati kör, megszólalt a pénzügyminiszter
Privátbankár.hu | 2026. június 6. 10:49
A Fitch Ratings is döntött Magyarország szuverén államadósság-besorolásáról a Moody's és a Standard & Poor's után.
Makro / Külgazdaság Kijev szerint Moszkva most valódi esélyt kapott a békére, Putyin viszont nem élt vele
Privátbankár.hu | 2026. június 5. 19:32
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Vlagyimir Putyinhoz intézett nyílt levele lehetőséget kínál Oroszország számára a háború befejezésére – erről beszélt pénteken Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a nyugat-ukrajnai Vinnicjában tartott sajtótájékoztatón. A tárcavezető szerint a levél egyértelműen jelzi Ukrajna békeszándékát, és reális diplomáciai javaslatokat tartalmaz a konfliktus lezárására. Putyin úgy reagált, nem látja okát a találkozónak.
Makro / Külgazdaság Ukrajna szerint orosz elektronikus zavarás térítette le a Romániában felrobbant tengeri drónt
Privátbankár.hu | 2026. június 5. 15:55
Ukrajna haditengerészete szerint az a tengeri drón, amely péntek reggel felrobbant a romániai Konstanca kikötőváros közelében, orosz elektronikus hadviselés következtében tért le eredeti útvonaláról.
Makro / Külgazdaság Itt vannak a pénteki kormányzati bejelentések – nézze csak!
Kollár Dóra | 2026. június 5. 12:17
Ezek voltak a kormányszóvivői sajtótájékoztató legfontosabb témái.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG