Az osztrák jegybank elnöke a Reuters brit hírügynökségnek az EKB kormányzótanácsának november eleji meglepetés kamatcsökkentéséről elmondta: az egyre sötétebb kilátások és az árstabilitásra ható kockázatok hiánya együttesen teret engedett a 25 bázispontos kamatmérsékléséhez. Nowotny szerint egyes európai kormány- és államfők, brüsszeli vezetők, illetve az EKB szakemberei között jelentős nézeteltérés van az EKB válságmegoldásban betöltött szerepével kapcsolatosan. Egyesek azt szeretnék, hogy - amerikai és brit társaihoz hasonlóan - az EKB indítsa be pénznyomdáját, hogy korlátlan mennyiségben vásárolhasson a bajba jutott euróövezeti államok kötvényeiből. A konzervatívabb monetáris hagyományokkal rendelkező államok, mint Németország illetve az EKB eddigi vezetése azonban határozottan elutasítja az ilyen követeléseket, mivel egy ilyen lépés negatív ösztönzőként hatna a rossz gazdasági struktúrával rendelkező, reformokra szoruló gazdaságokra, továbbá kockáztatná az árstabilitást.
Az euróövezeti adósságválsággal kapcsolatosan a közgazdász úgy véli, az európai vezetők számára az elsődleges feladat most az, hogy megakadályozzák a krízis további terjedését. Szerinte a megoldás nagyon is politikai felelősség, ami sürgős lépéseket követel. Ezek között említette az euróövezeti mentőalap, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitásbővítéséről szóló október végi megállapodás minél hamarabbi alkalmazását. Olaszországról azt mondta, nem szükséges, hogy az EFSF forrásaira támaszkodjon, mivel egészséges és erős ipari szerkezettel és jelentős exportlehetőségekkel rendelkezik.
További részleteket az európai monetáris politikáról itt olvashatnak.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,48 pontos nyitás után emelkedett hétfőn délelőtt.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
