A jegybank mai döntése a korábbi, 75 bázispontos vágáshoz képest kisebb mértékű volt. Ennek több oka van – írta kommentárjában Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője az MNB keddi döntése után.

Egyrészt az inflációs pálya az áprilisi adatot követően várhatóan emelkedő pályára áll. Másrészt a kamatvárakozásokban az elmúlt hetekben érezhető emelkedés figyelhető meg: a határidős kamatláb-megállapodások az év végére az év elején jellemző 5 százalék körüli szintről 6,5 százalék környékére emelkedtek, azaz csökkent a tér a kamat további mérséklésére idén.

Harmadrészt Kuti Zsolt, az MNB vezető közgazdásza, nyilatkozta nemrég, hogy a pénzpiaci folyamatok, különösen a forintárfolyam, az utóbbi időben kitüntetettebb figyelmet kap az MNB-től. Mindezek a faktorok a korábbinál mérsékeltebb kamatcsökkentést indokoltak. Ugyanakkor mivel az MNB kamatdöntése a vártnak megfelelő mértékű volt, így az nem jelent meglepetést a piaci szereplők számára és így az EUR/HUF árfolyam sem mozdult érdemben a döntésre, 393,5 körül mozgott a döntést követő 1-2 órában.

A mai ülésen csupán egyetlen opciót tárgyaltak, az 50-bp kamatcsökkentés lehetőségét.

Kamatdöntést követő sajtótájékoztató

Virág Barnabás alelnök a döntést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a magyar gazdaságban erőteljes dezinfláció érvényesül. Ugyanakkor a piaci szolgáltató szektor oldaláról látható visszatekintő árazást Virág Barnabás rossz, téves gyakorlatnak tartja. Állítása szerint a 3-4 százalékos inflációs környezetben kétszámjegyű emelést végrehajtó cégek rossz gyakorlata megnehezíti az infláció tartós letörését. A piaci szolgáltató szektornak ezt a gyakorlatát az MNB szoros figyelemmel követi.

A sajtótájékoztatóról laptársunk, szintén a Klasszis Média csoporthoz tartozó Mfor tudósítását itt találja >>>>>

Az alelnök szerint a bázishatás és a visszatekintő árazások miatt az infláció a következő időszakban emelkedhet. Virág Barnabás hozzátette, hogy a kétszámjegyű bérdinamika az éves 4-5 százalék közötti inflációhoz képest érdemi reálbér-emelkedést jelent, ez pedig stimuláló hatás fejt ki idén a gazdaságra. Eközben a magyar kockázati megítélés is romlott. Bár a szolgáltatási szektor erőteljes árazása globális jelenség, a fenti faktorok összességében óvatos és türelmes megközelítést indokolnak (Virág Barnabás a türelmes szót erőteljesen hangsúlyozta). Az alelnök kérdésre válaszolva azt mondta, hogy ugyan a mostani kilátások alapján a következő két ülésén egyenként 50-50 bázispontos csökkenés tűnik valószínűnek, de az MNB a fenti bizonytalansági tényezők miatt hónapról-hónapra, adatvezérelten dönt. Arra a kérdésre válaszolva, hogy akár június előtt szünetet tarthat az MNB, azt mondta, hogy bármilyen opció az asztalon lehet.

A nemzetközi kamatpolitika változásaival kapcsolatban Virág Barnabás kifejtette, hogy a Fed kamatpolitikájában bekövetkezett közelmúltbeli változás az MNB számára mérvadóbbnak tekinthető, mint az EKB kamatpolitikájának alakulása. Ezt a romló kockázati környezet indokolja az alelnök szerint. Emellett Virág Barnabás kifejtette, hogy a második félévben csak nagyon mérsékelt teret látnak a további kamatcsökkentésekre.

Az alelnök az üzemanyag ársapkákkal kapcsolatban kifejtette, hogy bármilyen olyan beavatkozás, ami az árréseket tartósan, fenntartható módon csökkenti, az támogatható, ugyanakkor csak a most még nem ismert részletek ismeretében lehet majd értékelni a várható beavatkozásokat az üzemanyag árába.

Kilátások

Az elemző szerint a döntést követő sajtótájékoztató inkább héja hangvételűnek mondható, erőteljes hangsúlyt fektetett az alelnök a kockázatok hangsúlyozására. Úgy látják az MBH Banknál, hogy kamatcsökkentés üteme egy ideig még a mostani, lassabb ütemben folytatódhat, majd az év második felében már csak minimális mértékben enyhítheti a kamatkondíciókat az MNB. Így júniusra a korábban az MNB által kommunikált 6,5-7 százalékos sávot elérhetőnek tartjuk, ezt követően azonban az év második felében csak minimális további kamatcsökkentés várható. Így év végére 6,25 százalékos alapkamattal számolunk.

A kamatcsökkentés ütemének jelentős lassulása a második félévben egyrészt az infláció mérsékelt, de fokozatos emelkedése miatt indokolt. Emellett a Fed irányadó rátájával kapcsolatos piaci várakozások az elmúlt hetekben egyre feljebb emelkedtek: idén a piac már csak legfeljebb két kamatemelést vár a tengerentúlon. Ez behatárolja az MNB mozgásterét is, hiszen a Fedhez képest érdemi kamatfelárra lehet szükség Magyarországon. A forintárfolyam viszonylag gyenge szinten mozgott az elmúlt hónapokban, ami ugyancsak aláhúzza az óvatos, megfontolt monetáris politika szükségességét.