Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke kedden délután az 50 bázispontos kamatcsökkentés hátterét ismertetve a monetáris politika új szakaszáról beszélt, melynek alapja az általános dezinfláció – számolt be a háttérbeszélgetésről a szintén a Klasszis Médiához tartozó laptársunk, az Mfor. Ugyanakkor – tette hozzá Virág – a Monetáris Tanács megállapította, hogy a szolgáltatások inflációjának csökkenése a vártnál kisebb. Megjegyezte,

a mostani, visszatekintő árazás az infláció csökkenését fékezi,

ezt a folyamatot a plénum figyelemmel kíséri.

Az alelnök kiemelte, magas a devizatartalék szintje, és tartósan javul a fizetési mérleg, de a romló nemzetközi hangulat miatt nőtt a magyar papírok felára. A fejlett piaci hosszú hozamok emelkedtek, főleg Amerikában. A hazai hozamfelárak pedig a német, a cseh és a lengyel hozamokhoz képest is emelkedtek – tette hozzá Virág Barnabás.

A jegybank második embere felidézte, az elmúlt hónapban 3,6 százalék volt az általános infláció, a maginfláció pedig 4,4 százalék volt márciusban. Azonban a már említett visszatekintő árazás miatt a pénzromlás üteme várhatóan ismét emelkedni fog – vélte, hozzátéve: január óta éves szinten ennek a szektornak az inflációja 10,7 százalék volt.

Virág egy jó hírrel is szolgált: a munkaerőpiacon a két számjegyű bérnövekedés az alacsony inflációval találkozva reálbér-növekedést hoz, ami akár 5-6 százalék is lehet.

A nemzetközi tényezőkről szólva Virág azt mondta, ott is erős a dezinfláció, de magas a szolgáltatások inflációja. A romló nemzetközi hangulatot a geopolitikai feszültségek fokozzák, illetve a Fed felfelé tolt kamatpályája is negatívan hat.

A hazai tényezők közül az inflációs adatok azonos hatással voltak a monetáris politikára, mint a nemzetközi tényezők, azaz alacsony a pénzromlás általános üteme, de magas a szolgáltatások esetében. A kockázati tényezők felára negatív, a devizatartalék magas szintje viszont pozitív hatást gyakorol a jegybanki vezető szerint.

Virág Barnabás egy nagyon egyértelmű üzenetet is küldött a kormánynak, így a fiskális politikát irányító Varga Mihály pénzügyminiszternek. Figyelmeztetett,

fontos lenne a kitűzött költségvetési hiánycélok teljesülése és az elsődleges egyenleg egyensúly közelébe hozása.

A jegybank alelnöke leszögezte, a korábbinál lassabb mértékű alapkamat-csökkentés, óvatos és – mint kiemelte: kétszer aláhúzandó – türelmes monetáris politika indokolt, ez az oka a korábbi 100, majd 75 bázispontos csökkentéshez képest alacsonyabb, most 50 bázispontos csökkentésnek.

Kérdésekre válaszolva az MNB helyettes vezetője megismételte: reális cél, hogy június végére 6,5-7 százalékra csökkenjen az alapkamat, az év végi kamatszintre vonatkozó kérdésre azonban csak annyit felelt, a makropálya és a pénzpiaci közeg információi alapján hoznak döntést. Azt is közölte, a korábbi kamatdöntésekkel ellentétben most csak egyetlen, az 50 bázispontos csökkentési opciót tárgyalta a Monetáris Tanács. Az üzemanyagárakra vonatkozó kérdésre felelve Virág emlékeztetett, a jegybank másfél éve elsőként hívta fel a figyelmet a korábbinál magasabb árrésre. Úgy vélte, olyan döntéseket kell hoznia a kormánynak, ami ezeket az árréseket csökkenti. Mint arról az Mfor beszámolt, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden délelőtt közölte, a kormány beavatkozását fogja kérni az üzemanyagárak megfékezése érdekében.

Virág Barnabás tájékoztatója teljes egészében itt tekinthető meg: