Két új közlemény jelent meg az állampapírokkal foglalkozó állami honlapon. Az egyik arról szól, hogy az eddigi hároméves fix kamatozású magyar lakossági állampapír, a “FixMÁP” (2027/Q3) forgalmazását augusztus 16-ai értéknappal lezárják, vagyis augusztus 15-én lehet majd utoljára vásárolni belőle. Ám a másik hirdetmény szerint ezután rögtön új állampapír forgalmazását kezdik meg, augusztus 16-ától (2027/Q32 jelzéssel).
A két értékpapír között a legfontosabb különbség, hogy az új sorozat hét százalék helyett már csak 6,75 százalékos kamatot fizet. Ez a különbség nem látszik nagynak, főleg annak fényében nem, hogy mennyit csökkentek mostanában az állampapírok hozamai.
Óriásit estek a hozamok a nyáron
Az intézményi befektetők számára is értékesített hároméves kötvények irányadó, úgynevezett referenciahozama, vagyis a nagybefektetők között, a “nagybani piacon” kialakult hozam például három hónap alatt 6,9-ről 6,0 százalékra esett augusztus 12-ig. Az egyéves referenciahozam még jobban, 6,8-ról 5,6 százalékra ment le.
Ennek alapján akár sokkal jobban is csökkenthették volna a kamatot, mint negyed százalékpont. De talán úgy gondolkodtak, hogy akkor esetleg túlságosan visszaesne a lakosság érdeklődése, sok befektető kezdene el kételkedni abban, hogy ez a papír jó befektetés.
A kamat felett áll a hozam
A kötvények valóságos hozama egyébként kicsit magasabb. A régebbi papírnál 7,17 százalék volt éves szinten, ennyi volt az EHM, azaz az “egységesített hozammutató”. Az új papírnál ugyanez 6,89 százalék. A különbség a kamat és a tényleges hozam között abból adódik, hogy a kamatot negyedévente fizetik ki, amit azután újra be lehet fektetni.
Ezek az EHM-ek vagy hozamok elméleti értékek, amik akkor adódnának, ha a kifizetett kamatot pontosan ugyanolyan értékpapírba tudnánk fektetni (névértéken), mint ahonnét származott. Ez valószínűleg nem fog majd teljesülni, de a kamatot mindenképpen be lehet majd fektetni valamilyen kamattal. (Hacsak nem esnek a kamatok nullára, de ez nem valószínű.) Így a valóságos hozam mindenképpen több lesz egy kicsivel a régi kötvény 7,0, illetve az új 6,75 százalékánál.
Amikor jobb a fix, mint a változó
A fix lakossági háromévest egyébként úgy látszik, hogy kedvelik a befektetők. Az Államadósság Kezelő Központ honlapja szerint ugyanis április elejétől június végéig jelentős összegért, 230 milliárd forint értékben adtak el belőle. A népszerűség oka lehet, hogy az értékpapír kiszámítható, fix kamatot ad, magasabbat, mint például a Magyar Állampapír Plusz.
Nem kell a befektetőknek azon törni a fejüket, hogy vajon a következő kamatidőszakban egy változó kamatozású kötvény kamata éppen merre fog menni. Nem kell kamat- és inflációs prognózisokon rágódniuk, amikhez az átlagember nem ért. Márpedig a Bónusz és a Prémium nevű, a diszkont kincstárjegyekhez, illetve az inflációhoz kötött kamatozású kötvények kamata az utóbbi időben folyamatosan csökkent, illetve a jövőben is még könnyen csökkenhet. Lásd még:
Nem érdemes mindent egy lapra feltenni
A hároméves fix kamatú lakossági értékpapír tehát az alacsonyabb kamattal együtt sem tűnik rossznak, főleg a 4,1 százalékos legutóbbi éves inflációs adat fényében. Ugyanakkor nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a fix kamatú papíroknak van némi (kamat-) kockázata. Ha ugyanis valamilyen váratlan külső vagy belső sokk következik be, például ismét elszáll az energiahordozók ára, vagy begyengül a forint, meglódul az infláció, akkor a rugalmatlan kamat miatt három év alatt is lehet – legalábbis reálértéken – veszteséget realizálni ezeken az értékpapírokon.
Építsünk portfóliót!
Így a legracionálisabb és legbiztonságosabb megoldás a kisbefektetők számára valószínűleg az, hogy vásárolnak fix kamatozású kötvényt is és változó kamatozásút is. (Esetleg eurósat is.) Vagyis portfóliót alakítanak ki az állampapírokból, például inflációkövetőket és hosszabb, valamint rövidebb fix kamatozású papírokat vegyesen.
Ám a rövidebb futamidők helyett lehet, hogy inkább a Bónuszt érdemes választani. Az ugyanis éppen a rövid futamidejű diszkont kincstárjegyek kamatát követi, és azt még egy elég rendes kamatprémiummal is megfejeli. (Az első években másfél százalékponttal.)
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Megérkezett az Indotek válasza. 
