A japán kormány azon morfondírozik, hogy visszaveszi a hosszú lejáratú államkötvények kibocsátását, miután az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a hozamuk – adta hírül a Reuters két kormány közeli forrásra hivatkozva. Ez a kötvények esetében azt jelenti, hogy zuhant a kereslet irántuk.
A befektetők úgy látják, hogy a japán kormány anyagi helyzete nem áll éppen acélos lábakon. A pénzügyminisztérium át akarja szabni kötvénykibocsátási programját a folyamatban lévő, 2026 márciusában végződő pénzügyi évben. Ennek legfőbb eleme az lenne, hogy visszaveszik a szuper hosszú futamidejű állampapírok kibocsátását – mondták a Reuters informátorai. Ezt megelőzően a tárca szakértői tárgyalni akarnak a piaci szereplőkkel. Az egyeztetéseket június végéig akarják lebonyolítani. A gond az, hogy nem csupán az alkalmai befektetők fordítottak hátat a japán államkötvényeknek, hanem azok hagyományos vásárlói, például az életbiztosításokat nyújtó biztosítótársaságok is.
A hír kiszivárgása keltett némi érdeklődést a ezek iránt az állampapírok iránt. A 30 éves japán államkötvény hozama 12,5, a tízévesé öt bázisponttal zsugorodott. „Valamit tenni kell a kereslet és a kínálat megborulása ellen a hosszú lejáratú japán állampapírok piacán” – írták elemzésükben a Societe Generale elemzői. Ha a tokiói pénzügyminisztérium csökkenti a 20, 30, 40 éves futamidejű papírok kibocsátását, akkor várhatóan növelni fogja a rövidebb futamidejűek mennyiségét. A pénzügyi év teljes kibocsátási terve 172,3 ezer milliárd jen, azaz 1,21 ezer milliárd dollár.
A volt vas megyei főügyész került a Legfőbb Ügyészség élére. 
