6p

Régiós összehasonlításban is kiemelkedően nőtt a magyarok megtakarítási kedve, a többség rendszeresen tesz félre, átlagosan 22 ezer 600 forintot havonta. Ez is kiderül az IMAS International az Erste Csoport számára végzett felméréséből.

Felértékelte a pénzügyi megtakarítások szerepét, fontosságát a koronavírus-járvány. Jelenleg a magyarok 80 százaléka tartja szükségesnek, hogy megtakarítson, míg ez az arány tavaly még 70 százalék volt – derül ki az IMAS International az Erste Csoport számára végzett felméréséből. A legnagyobb ugrást a fiatalabbak megtakarítási hajlandóságában hozta a pandémiás válság: míg 2019-ben a 15-29 évesek mindössze 56 százaléka gondolta fontosnak, hogy félretegyen, addig 2020-ban ez az arány már 80 százalék. A 30-49 évesek esetében az arány egy év alatt 70-ről 80 százalékra nőtt, az 50 év feletti válaszadók esetében pedig 76-ról 79 százaléka emelkedett.

A hét régiós országban azonos módszertannal, azonos kérdésekkel 2015 óta minden évben elkészített felmérés szerint a megtakarítási hajlandóság növekedése általános jelenség Kelet-Közép-Európában: azok aránya, akik szerint a rendszeres megtakarítás, befektetés nagyon vagy eléggé fontos Szlovákiában 10 százalékpontot nőtt (86 százalékra), de Csehországban és Romániában is jelentős mértékben bővült (8 illetve 6 százalékponttal). Mindez együtt járt a megtakarítások növekedésével is: a válaszadóknak minden országban sikerült többet félretenniük 2020-ban, mint egy évvel ezelőtt – a helyi pénznemben kifejezve. Ugyanakkor a valutaárfolyamok változása több helyütt rontotta az euróban számolt megtakarítási összegeket. Magyarországon a forintban kifejezett havi megtakarítási összeg ugyan nőtt, de euróban csökkent, hazánk azonban így is megőrizte negyedik helyét a félretett összegek nagyságát tekintve.

Rákaptak a fiatalok a spórolásra. Fotó: MTI
Rákaptak a fiatalok a spórolásra. Fotó: MTI

A helyi pénznemben számolva mind a hét, a felmérésben szereplő országban nőtt idén az átlagos havi megtakarítás. A legnagyobb mértékben a csehek és a szerbek emelték tavalyhoz képest a félretett összeget (9 százalékkal), míg a magyarok átlag 3 százalékkal takarítanak meg többet havonta. Euróban számolva 2015-höz képest mind a hét országban emelkedett a félretett összeg, a bővülés mértéke a legnagyobb Csehországban (43 százalék), Ausztriában (35 százalék) és Magyarországon (34 százalék) volt (miközben a forint árfolyama az időszakban jelentősen gyengült). Ezzel szemben a horvátországi megtakarítók csak 5 százalékkal tesznek többet félre havi alapon euróban kifejezve, mint 2015-ben. A helyi pénznemben számolva az elmúlt öt évet tekintve Magyarország rekordot ért el a megtakarítások növekedésében. Míg 2015-ben átlagosan havi 15 ezer forintot spóroltak meg megtakarítási céllal a magyarok, addig 2020-ban már 22 ezer 600 forintot, ami 50 százalékos növekedést jelent.

A legtöbben a régió egészében vészhelyzetre spórolnak (Magyarországon 79 százalék, szemben a tavalyi 70 százalékkal), míg a második legfontosabb cél a kisebb-nagyobb jövőbeli kiadás, például lakásvásárlás vagy -felújítás. (A magyar válaszadók 51 százaléka ezt jelölte meg célként, míg egy évvel korábban 45 százalék). Jelentősen nőtt a nyugdíjcélú öngondoskodás aránya is, 36 százalékra a 2019-es 22 százalékról, ugyanakkor ez az arány még így is messze elmarad a 2015-ben mérttől (47 százalék). A magyarok 25 százaléka egyáltalán nem elégedett, további 19 százalék pedig inkább nem elégedett azzal az összeggel, amit félre tud tenni.

Az elégedettséget tekintve a vizsgált közép-kelet-európai piacokon jelentős volt az eltérés: az osztrák válaszadók közel 60 százaléka mondta, hogy nagyon vagy inkább elégedett volt a megtakarított összeggel, Csehországban és Szlovákiában is 40 százalék feletti volt az arány. A magyarokhoz hasonlóan a szerb és a horvát válaszadók voltak a legkevésbé elégedettek (tízből csak hárman). 

Ugyanakkor nemcsak a megtakarítási célokban, de a befektetések kezelésében is homogénnek mutatkozik a régió: a vizsgált piacok többségén továbbra is a hagyományos megtakarítási termékek (takarékkönyvek, kártyák és számlák) a legnépszerűbbek. A Szlovákiában a válaszadók 72, Csehországban 50 százaléka választja a hagyományos termékeket, míg ez az arány Horvátországban 41, Magyarországon viszont csak 24 százalék. A hazai megtakarítóknak ugyanakkor mindössze 8 százaléka hajlandó csak nagyobb kockázatot vállalni a nagyobb hozamért, míg 78 százalék inkább a biztonságra törekszik. A részvénybefektetésekkel szembeni idegenkedés valamelyest csökkent az elmúlt években, a válaszadók 15 százaléka volt teljesen elutasító, szemben a 2015-ben mért 20 százalékkal. Ugyanakkor a korábbi pozitív attitűd is romlott: míg korábban 26 százalék gondolta úgy, hogy az értékpapírok neki valók, ma már csak 24 százalék vélekedik így. Az értékpapír befektetések megítélése ugyanakkor nagyban múlik azon is, hogy melyik befektetési szolgáltatóval állnak kapcsolatban: az Erste Bank ügyfelei 27 százalékban tartják jó vagy nagyon jó alternatívának a részvénypiacokat.

A megtakarítások szerkezete is ennek, a kockázatkerülő hozzáállásnak megfelelően alakul. A válaszadók 24 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pénzét elsősorban látra szóló számlapénzben parkoltatja, míg 24 százalék készpénzben tartja azt. A válaszadók 21 százaléka rendelkezik életbiztosítással, 14 százaléka ingatlanbefektetéssel, és mindössze 9 százalék mondta azt, hogy legalább részben értékpapírban fialtatja megtakarítását.

„A koronavírus-járvány hatására az elmúlt időszakban csökkent a fogyasztás és a hitelfelvételi kedv, nőttek viszont a megtakarítások, a befektetések és a betétállományok. Magyarországon most még többen tartják fontosnak, hogy félretegyenek, s bár többen számoltak be pénzügyi helyzetük romlásáról, mint ahányan annak javulását érzékelték, a megtakarítók aránya mégis emelkedett tavalyhoz képest. Az utóbbi évek folyamatos csökkenése után a nyugdíjcélú öngondoskodás növekedése örvendetes fordulat, fontos a hosszú távú megtakarítások szerepének erősödése” – értékelte a felmérés eredményeit Harmati László, az Erste Bank lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese. A pandémiás válságból fakadó bizonytalanság és az alacsony kockázatvállalási hajlandóság felértékeli a banki tanácsadást. A befektetési döntéseknél többen támaszkodnak a pénzintézetek tapasztalatára, mint tavaly, míg a baráti-, családi tanácsok szerepe csökkent – tette hozzá Harmati László.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek Nem találta a helyét a forint, de estére elcsendesedett
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 28. 18:40
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben csütörtök estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Személyes pénzügyek A magyarok közel fele hónapról hónapra él
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 28. 14:36
A tavaszi adatokhoz képest még tovább csökkent a megtakarítási képesség a magyar lakosság körében: a megkérdezettek közel fele nem tud félretenni a havi jövedelméből, tízből egy válaszadó pedig adósságok árnyékában él – derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. megbízásából, az Ipsos Zrt. által, a 18 év feletti lakosság körében végzett júliusi Barométer felméréséből. Miközben egyre többen kerülnek anyagilag kiszolgáltatott helyzetbe, a pénzügyi tájékozottság szintje is romló tendenciát mutat, különösen a társadalmilag sérülékeny csoportok körében – mutat rá a reprezentatív kutatás.
Személyes pénzügyek Rohamosan öregszik a nyugdíjpénztárak tagsága
Herman Bernadett | 2025. augusztus 28. 05:46
Szépek a hozamok, szorgosan fizetnek a tagok, de gyorsan öregszik az önkéntes nyugdíjpénztárak tagsága, és 20 éven belül a 70 százalékuk nyugdíjba vonulhat. A lakáscélú kifizetések elkezdődtek a kasszáknál, de időarányosan gyengén állnak, pedig egy adózási trükk miatt szinte mindenkinek érdemes kihasználnia a lehetőséget. 
Személyes pénzügyek Otthon Start hitel: a bankokon már semmi sem múlik
Gergely Péter | 2025. augusztus 26. 14:44
Előzetes regisztráció, jogosultsági ellenőrzés, ingatlan-értékbecslés – csak néhány lehetőség azok közül, amelyeket a szeptembertől elérhető Otthon Start hitel kapcsán kínálnak az érdeklődőknek a bankok. Az igyekezeten nem különösebben lehet csodálkozni a BiztosDöntés.hu gyűjtése szerint, hiszen könnyen lehet, hogy az új konstrukció már az előttünk álló hónapokban a lakáshitel-folyósítások legnagyobb szeletét adja majd.
Személyes pénzügyek Otthon Start: fontos döntést hozott a kormány, Gulyás Gergely elárulta
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 25. 16:15
Az otthontámogatási rendszerben átjárhatóság lesz.
Személyes pénzügyek Mégsem olyan egyszerű ingatlant venni az Otthon Starttal?
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 20. 10:21
A szeptemberben induló Otthon Start lakáshitellel akár 150 millió forintos ingatlant is vásárolhatnak vagy építhetnek az igénylők. Egy ekkora értékű ingatlanhoz azonban a minimum önerővel számolva már piaci lakáshitel felvételére is szükség van, és a törlesztőrészlet is kifejezetten magas lesz. A támogatott és a piaci hitelek együttesének már közel 700 ezer forintra jönne ki a havi törlesztőrészlete, amelynek fizetését már csak egy szűkebb réteg képes magára vállalni – hívják fel a figyelmet a Bank360 szakértői.
Személyes pénzügyek MNB: kötelező lesz ingyenes bankszámlát biztosítani mindenkinek
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 19. 07:28
A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség között létrejött megállapodás alapján az MNB ezentúl negyedévente publikálja a lakosság számára elérhető összes számlacsomag éves díját. A számlacsomagok és a kapcsolódó szolgáltatások esetében akár tízszeres különbségek is lehetnek az azonos fizetési szokásokkal rendelkező ügyfelek éves pénzforgalmi költségei között.
Személyes pénzügyek Trendforduló? Váratlanul csökkenni kezdett a személyi kölcsönök átlagos összege
Hargitai-Szabó Kata | 2025. augusztus 16. 15:59
Az év eleje óta tartó folyamatos növekedést követően júniusra 3 millió forint alá esett a személyi kölcsönök egy szerződésre jutó átlagos összege. Bár a teljes hitelkihelyezés volumene visszaesett, a szerződések számának ugrásszerű emelkedése egyértelműen jelzi a lakosság hitelfelvételi szokásainak változását.
Személyes pénzügyek Bukhatja az Otthon Startos hitelt, ha nem figyel
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 14. 10:45
Buktató: fontos tudni, hogy a hitelintézetek nem kizárólag a vételár alapján döntenek a hitelösszeg megállapításáról.
Személyes pénzügyek Annyian keresik a 3 százalékos hitelt, hogy be kellett vetni a mesterséges intelligenciát az ügyintézésnél
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 13. 09:52
Néhány nap alatt kétezernél is többen kalkuláltak és több százan iratkoztak fel a Gránit Bank Otthon Start oldalán, hogy elkezdhessék az egyeztetést a szeptembertől induló támogatott lakáshitel igényléséről. Mától a tájékoztatásba bekapcsolódik a Bank virtuális ügyintézője, a Gránit Guru is.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG