Az alapkezelők számára a 2013-as év nagyon szép volt, a csökkenő kamatkörnyezet mindig az alapok felé tereli a megtakarításokat – mondta Fatér Gyula, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója. A piaci átlag felett, 47 százalékkal nőtt az alapkezelő által kezelt vagyon, és elérte a 400 milliárd forintot. A Bamosz adatai szerint ugyanis az összes alap vagyona az országban mintegy 35 százalékkal nőtt 2013-ban.
55 helyett 66 százalék takarít meg
Beléptek egy új piacra, a csehországi alapkezelési piacra, ami úgy tűnik, bejött, már 50 milliárd forintnyi vagyont kezelnek ott is, piaci részesedésük két százalék körüli abba az országban. „Az egyik legnagyobb befektetésialap-exportőr vagyunk Magyarországon” – tette hozzá a vezérigazgató. Szerinte az elért hozamok szempontjából is jól vizsgáztak tavaly.
|
| Fatér Gyula |
Készítettek egy felmérést az interneten keresztül aktív befektetők körében, és egy év alatt jelentősen nőtt azoknak a száma, akiknek van befektetésük. Korábban 55 százalék volt, ma már 66 százalék az arányuk. Százból azonban 29-en ma is a folyószámlát tekintik befektetésnek, amit a szakemberek nem is szoktak befektetésnek tekinteni. A második a bankbetét 12 százalékkal, a befektetési alapok aránya pedig ötről hat százalékra emelkedett. Az állampapír duplázott, de még így is csak négy százalékot ért el.
Elviekben szeretik a részvényt és az állampapírt
Arra a kérdésre, hogy mibe fektetné, ha lenne egymillió forintja, a válaszadók 23 százaléka azonban az állampapírt választotta. A részvény és kötvény is 18 százalékot tett ki, de lehet, hogy ez csak a vágyak birodalmába tartozik, valójában a hazai befektetők ugyanis manapság rendszerint kerülik a részvényeket. A betét a harmadik, a befektetési alap a negyedik helyezést érte el – ismertette a felmérést Fatér Gyula.
Tavaly a leglényegesebb az volt a piacokon, hogy a kamatkörnyezetben elindult egy változás. Körülbelül 2015 közepére várja a piac, hogy az USA-ban elindulnak a kamatok felfelé. Ez a feltörekvő piacokra különösen erős hatással volt – mondta el Bebesy Dániel, az alapkezelő kötvényportfólió-kezelője. Jelenleg azonban a piaci szereplők nem ítélik meg annyira sérülékenynek Magyarország helyzetét, mint a többi feltörekvő országét.
Megállt a külföldiek bevásárlása
Az összes, bruttó külső adósságunk azonban összességében még mindig nagyon magas, ennek fedezetéül szerencsére magas a devizatartalékunk is. Magyarország az első öt között van abban a tekintetben, hogy mennyire magas a külföldi befektetők súlya az állampapírok állományában.
A külföldi befektetők ugyanakkor már nem növelik tovább a magyar papírok mennyiségét, van egyfajta tőkekiáramlás, ha kisebb is, mint a többi feltörekvő piac esetében. De a külföldiek szerepe mindenképpen meghatározó nálunk, fontos tudni, ki finanszíroz bennünket – tette hozzá Bebesy.
Ez a mi nagy dilemmánk
A magyar állampapírok hozamfelára az utóbbi időben egyre csökkent más országok állampapírjaihoz képest, kérdés, hogy ez az állapot fenntartható-e, a jövőben ez lesz-e az általános. Az alacsonyabb hozamok olcsóbb finanszírozást jelent ugyan, de a forint sérülékenységét is fokozzák, ez a hazai finanszírozás nagy dilemmája – mondta el a portfólió-kezelő. A folyamat könnyen forintgyengülésbe csaphat át, ha a külföldi befektetők úgy érzik, a forinthozamok már nem kompenzálják őket a kockázatokért.
|
| Bebesy Dániel |
A potenciális gazdasági növekedés Magyarországon jóval alacsonyabb, mint a régiós átlag, leesett nulla százalék közelébe az utóbbi pár évben, most is legfeljebb 1,5 százalékra emelkedhet az előrejelzések szerint.
Fokozódik-e még a forintárfolyam?
A forint árfolyama három részre bontható, 2003-2008-ban 250 forint körül volt az euró, 2009-2011-ben a 280 forint volt a jellemző, az utóbbi időben pedig inkább a 300 forint lett a centrum. A nagy kérdés, hogy ha tovább vágja az MNB a kamatot, jön-e egy újabb, még magasabb szint – mondta Bebesy. A forint árfolyamát két fontos tényező befolyásolja, a kamatszint és az ország külső egyensúlyi pozíciója.
A közeljövőben az alapkezelő szerint a kamatkörnyezet alacsony marad majd. Tavaly hat új alapot indítottak, az idén is több új konstrukciót terveznek (lásd a keretes írást).
|
Hol akad még egy kis hozam? Az alapkezelő azt látja, hogy a kötvénybefektetéseken elérhető hozam a fejlett világban gyakorlatilag eltűnt, ahol maradt hozam, azok a feltörekvő piaci és a vállalati kötvények. Új alapjuk, a GE Money Paradigma Alap a vállalati kötvényekre fókuszál majd, ami plusz kockázatot jelent, de „magasabb hozam lehet érte a jutalom” – mondták el az alapkezelőnél. A befektetései lejárati szerkezete 1-3 év lesz, mert úgy gondolják, hogy ennél hosszabb idő távlatában emelkednek majd a kötvényhozamok. Amikor nagyon olcsó a pénz, akkor alacsonyak a csődráták, kevesebb adós megy csődbe. Ezért most is azzal számolnak, hogy a vállalati kötvények a következő években viszonylag biztonságosak maradnak. A kötvényportfóliót Bebesy Dániel kezeli, de az alapban időnként részvények is lesznek, ezeket Pintér András menedzseli majd – hangzott el. |
Új szabályok vonatkoznak a kiberbiztonsági auditokra és az auditorral kötendő szerződésekre. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
