Egyre több pénzt tartanak a magyarok külföldi eszközökben. A háztartások külföldi értékpapírokban lévő állománya július végén már meghaladta a 4700 milliárd forintot, vagyis csaknem 30 százalékkal nőtt egy év alatt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021 eleje óta vezet részletesebb statisztikát a kisbefektetők külföldi értékpapírjairól, akkor még a mostaninak kevesebb, mint a harmada, 1445 milliárd forintnyi külföldi kötvény, részvény és befektetési jegy volt a magyar lakosság értékpapírszámláin.
A befektetési alapokat szeretik a legtöbben
Jelenleg a lakossági befektetők értékpapír-állományának nagyjából 14 százaléka van külföldi papírokban. Ezen belül a legnépszerűbbek a befektetési alapok, külföldi alapokban 2630 milliárd forintot tartanak a magyarok, az állomány hónapról hónapra új rekordra ugrik. Ezekbe a konstrukciókba folyamatosan áramlik a friss megtakarítás, az idén hét hónap alatt csaknem 350 milliárd forint értékben vásároltak be a magyarok külföldi alapokból. Ez ugyan csak a harmada annak, amit hazai befektetési alapokban helyeztek el január és július között, de mindenképpen figyelemre méltó összeg. Főleg annak tükrében, hogy a magyar állampapírpiacról komoly összegek távoztak, ezek egy része is külföldi alapokba kerülhetett.
A hitelviszonyos külföldi papírok szintén vonzzák a magyar befektetőket, és valószínűleg ezekbe is került pénz az eladott magyar állampapírokból vagy azok kamataiból. Külföldi kötvényekben már 1100 milliárd forint gyűlt össze július végéig, főleg annak köszönhetően, hogy az idén több mint 163 milliárd forint értékben vásároltak új értékpapírokat a magyarok.
Népszerűek a külföldi részvények
A magyar háztartások emellett szívesen vásárolnak külföldi részvényeket is. Ezekben már csaknem 980 milliárd forintot halmoztak fel, az idén hét hónap alatt csaknem 66 milliárd forint értékben vásárolva új papírokat. Ez is történelmi rekord, és jelentős mennyiségnek számít, hiszen hazai részvényekben is csupán 2480 milliárd forintjuk van a kisbefektetőknek, ebből több mint 1400 milliárd forint banki részvény, javarészben OTP-papír lehet. A többi hazai részvényben hasonló nagyságrendű lakossági megtakarítás van most, mint amennyi külföldi részvényekben lehet.
Az erős forinton sokat buktak viszont az idén a külföldi papírokba fektető magyarok. Bár a tőzsdék kifejezetten jól teljesítettek, az amerikai piacok július végén történelmi csúcson jártak, és azóta még feljebb kerültek, ennek ellenére a magyar befektetők hat hónap után összességében véve kisebb veszteséget könyvelhettek el az értékpapírjaikon. Ennek a legfőbb oka, hogy a forint az idén folyamatosan erősödött. Az év elején még 410 forint körül járt az euró ára, július végén már csak 400 forintba került, azóta pedig még lejjebb ment.
Sok magyar azonban nem is eurós, hanem dolláros részvényeket vásárol, az amerikai tőzsdén fektet be például a Magnificent Seven néven is ismert technológiai cégek papírjaiba. A dollárral szemben pedig még többet javított a forint. Az év elején még 400 forint körül járt a dollár árfolyama, július végén már 350 alatt, most pedig már 335 forint körül jegyzik a zöldhasút.
Sokan nyitnak külföldön bankszámlát
Nem csak értékpapírból, de bankbetétből is egyre több van külföldön. Az első félév végén 2167 milliárd forint fölött van már a magyar háztartások külföldi bankokban tartott megtakarítása, vagyis minden hetedik-nyolcadik bankszámlán tartott forint már külföldi bankban található. Az idén 47,6 milliárd forint friss megtakarítást vittek ki külföldi bankokba a magyar háztartások, tavaly csaknem 200 milliárd, 2023-ban 175 milliárd forint új pénz landolt külföldi bankszámlákon. A rekord év 2022 volt, akkor csaknem 430 milliárd forintot helyeztek el a magyar háztartások külföldi bankokban.
Külföldön nem mindig egyszerű bankszámlát nyitni. A szomszédos országok hagyományos bankjai gyakran kérnek ottani lakcímet vagy munkahelyről szóló igazolást ahhoz, hogy számát nyissanak egy magyar állampolgár számára. Ezt a nemzetközi pénzmosás elleni jogszabályokra hivatkozva teszik. Nem kérnek azonban ilyen igazolást a határon átnyúló szolgáltatást kínáló pénzintézetek, mint például a Revolut, amelynél már 2 millió magyarnak van bankszámlája, igaz, ezek egyenlege gyakran minimális.
Megéri TBSZ-re tenni az értékpapírokat
Fő szabályként a külföldi értékpapírok és bankbetétek után is ugyanúgy kell adózni, mint a hazai papírok és lekötések után. A kamatadót, árfolyamnyereséget terhelő adót, szociális hozzájárulási adókat, ha van megállapodás a kettős adóztatás elkerüléséről, a magyar államnak kell megfizetni, külföldön pedig nem kell adózni. Ha nincs ilyen egyezmény, akkor kettős adóztatás van, idehaza és külföldön is beszedhetik az adót.
Speciális szolgáltatásokkal persze el lehet kerülni, vagy csökkenteni lehet az adóterhet. Ilyen például a tartós befektetési számla (TBSZ), amelyen a megtakarítások nyeresége a gyűjtőévet követő ötödik év végére adómentessé válik. Arra azonban ügyelni kell, hogy a TBSZ-hez kapcsolt számlák között devizaszámla is legyen, egy eurós vagy dolláros értékpapírt ugyanis a befektetési szolgáltatóknál sokszor csak úgy tud megvásárolni az ügyfél, ha devizaszámlával és azon megfelelő összegű egyenleggel is rendelkezik.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Párizsban pénteken csúcstalálkozót tartottak. 
