Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?

Szokatlan helyzet tanúi vagyunk: a forint többéves csúcsra ért az euróval szemben, az árfolyam valósággal kilőtt. Milyen fundamentális vagy éppen technikai okok állnak e mögött a rendkívüli erősödés mögött? És ami a befektetőket a legjobban érdekli: meddig tarthat ez az erő?

Szerintem ez egy nagyon hálás téma, és olyan szempontból is kényelmes helyzetben vagyok, hogy a sikerről mindig szívesen beszél az ember. Mi azt gondoltuk korábban, hogy ez a forgatókönyv a legvalószínűbb, és pontosan ezt a 350–355 körüli euró/forint sávot lőttük be célnak, ahol jelenleg is tartózkodik a deviza. 

Ha egy kicsit távolabbról indítunk, hogy megértsük a mozgatórugókat, akkor meg kell említenünk a kamatkörnyezetet. Magyarországon az alapkamat nagyon magas szinten tartózkodott. Nemrég még európai viszonylatban is a legmagasabb alapkamatot biztosította a Magyar Nemzeti Bank, ami egy rendkívül erős támaszt jelentett a hazai devizának. Korábban a fennálló politikai, geopolitikai és makrogazdasági kockázatok miatt egy komoly kockázati prémiumot, egyfajta ellentételezést kellett beépíteni a forint mögé, de a választásokat követően ez a kockázati prémium nagy mértékben és rendkívül gyorsan csökkent.

Mi okozta ezt a hirtelen hozamcsökkenést? Nagyon sokan meglepődtek azon, hogy a választások után szinte azonnal irányt váltott a piac megítélése.

Hosszasan lehetne erről beszélni, hogy mik a legfőbb tényezők, de ha csak pár kulcsszót akarok megemlíteni, akkor a korrupció elleni intézkedések, az intézményrendszer átalakítására és a transzparencia növelésére tett kormányzati lépések megindulása a legfontosabbak. Ezek közvetlen összefüggésben állnak az európai uniós pénzek hazahozatalára irányuló tárgyalások sikeres lezárásával. Emellett az euró bevezetésének témája, a céldátumok és a kritériumok komolyabb megközelítése is egy nagyon fontos elméleti és gyakorlati támaszt jelent a háttérben. Pontosan olyan üzeneteket hallhatnak most a gazdaságpolitikában a befektetők, amiket egy feltörekvő piac esetében látni és hallani szeretnének.

Pontosan milyen üzenetekre gondol? Mit akar hallani egy Wall Street-i vagy londoni alapkezelő?

Az imént megemlített intézményi reformok mellett azt, hogy a monetáris és a gazdaságpolitika végre azonos irányba indul el. Ez az összehangoltság kulcsfontosságú, mert korábban az eltérő célok időnként feszültséget okoztak a kormányzat és a jegybank között, ami gyengítette a devizát. Különösen fontos lehet a KKV-szektor (kis- és középvállalkozások) előtérbe helyezése és támogatása. Magyarországon ugyanis a KKV-szektor termelékenysége hagyományosan jóval alacsonyabb, mint a nagy nemzetközi vállalatoké, pedig a hozzáadott érték szempontjából jelentős súlyt képviselhetnek, és ők adják a hazai foglalkoztatás gerincét. Ha itt strukturális javulás indul, az a hosszú távú növekedési potenciált növeli.

Emellett az euró bevezetése is rendkívül fontos horgonyt jelenthet a piacok számára. A maastrichti kritériumok miatt nagyon sok makrogazdasági mutatónak – mint a költségvetési hiány, az államadósság vagy éppen az infláció – tartósan rendbe kell jönnie. 

Meddig tarthat a forint erősödése? Mi lenne az a szint, amelyik már fájna a magyar gazdaságnak? 

A jegybanknak nincs hivatalos árfolyamcélja, de ha én irányítanám a hazai gazdaságpolitikát, akkor ezen a ponton most nem az lenne az elsődleges célom, hogy tovább erősítsem a forintot a 340-es szintek felé. Sokkal inkább a kötvényhozamokat próbálnám tovább csökkenteni. A hozamok letörése ugyanis rendkívül fontos a növekedési oldalon, a beruházások ösztönzésében és az államháztartás finanszírozási költségeinek lefaragásában. Nagyon sok oldalról a hozamcsökkenés most hasznosabb lenne a gazdaságnak, mint a túl erős deviza.

Mit gondol, mit fog lépni a Magyar Nemzeti Bank az év hátralévő részében?

A jelenlegi stabil piaci környezet és az erős forint megengedi a jegybank számára, hogy elindítsa a kamatvágásokat. Júniusban egy 25 bázispontos kamatvágás már meg is történt, és Varga Mihály jegybankelnök arról beszélt, hogy a Monetáris Tanács a kedvező körülmények fennmaradása esetén további kamatcsökkentésekre láthat teret a nyár folyamán. Ezek folytatásáról a szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzéseinek ismeretében dönt.

Eközben a globális piacokon az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank rendkívül óvatos. Sőt, a piac már a kamatemelés vagy a tartósan magas kamatok fenntartásának kockázatát is árazta az óceán túloldalán. Ez egy nagyon szokatlan helyzet a magyar piac számára. Az elmúlt évtizedben nem nagyon volt példa arra, hogy miközben a globális nagypolitikai és monetáris környezetben, Amerikában vagy Európában szigorúak vagy kivárnak a jegybankok, addig mi itt, a feltörekvő piacon kamatot vághatunk.  Az a véleményem, hogy a forint jelenlegi ereje és a kockázati prémium csökkenése miatt megvan az érdemi mozgástér.

Összességében hány kamatvágást láthatunk idén a jegybanktól? Mi az alapforgatókönyvük?

Én azt gondolom, hogy több kamatvágást fogunk látni idén, mint amit a legpesszimistább elemzők várnak. Ez a júniusi, első 25 bázispontos vágás után egy folyamatos, óvatos ütemű csökkentésbe mehet át, így idén három darab 25 bázispontos kamatvágás lehet az alapforgatókönyvünk, de nem zárható ki az sem, hogy decemberig minden ülésen vág az MNB.

Ebben a forgatókönyvben a – nemzetközi környezet mellett – a jelenlegi legfontosabb változó az, hogy az euróbevezetés kapcsán mikorra datálható a hivatalos céldátum. Ez ugyanis a jegybank célfüggvényét is erősen befolyásolhatja. Ha ezt a céldátumot közelebbre teszik, akkor sokkal gyorsabban kell a 2 százalékos inflációs célt elérni, és ebben az esetben a kamatvágások dinamikája lelassulhat, hiszen a magasabb reálkamat és az erősebb árfolyam segíthet gyorsabban leszorítani az árakat.

A kötvénypiacokon is egészen elképesztő, rendhagyó folyamatokat látunk. A kötvényhozamok hatalmasat estek a választások óta. Ott tartunk már, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a lakossági állampapírok, például a Prémium Magyar Állampapír vagy a FixMÁP kamatait is már másodjára kénytelen csökkenteni. Mennyire reálisak ezek a rendkívül alacsony kamatszintek most a magyar másodpiacon?

Valóban igazi „sikersztoriról” beszélhetünk a magyar állampolgárok és a hazai kötvényalapok szempontjából is. Amióta a szakmában vagyok, nem nagyon volt ilyen piaci időszak. Miközben a régióban a lengyel államkötvények hozamai emelkednek, a cseh hozamok szintén felfelé kúsznak, sőt a fejlett piacokon, a német vagy az amerikai kötvénypiacokon is hozamemelkedést, azaz a kötvényárak esését látjuk, addig Magyarországon egy óriási, drasztikus hozamcsökkenés ment végbe. Valósággal száguldanak a magyar kötvényárak. Ez egy rendkívül szokatlan helyzet, egy igazi anomália a nemzetközi trendekkel szemben, amihez sem a hazai lakossági befektetők, sem a magyar állampolgárok nincsenek hozzászokva az elmúlt évek magas inflációs és magas hozamkörnyezete után.

Hogy miért van ez? Egy mély, strukturális váltás zajlik Magyarország megítélésében. A nemzetközi intézményi befektetők elkezdték beárazni a kockázatok tartós csökkenését, az uniós források fokozatos megérkezését és a kiszámíthatóbbnak látszó növekedési pályát. Amikor a globális alapok elkezdik venni a magyar hosszú kötvényeket, az olyan tőkebeáramlást jelent, ami szinte letolja a hozamokat a térképről, függetlenül attól, hogy mi történik éppen Amerikában a tízéves kincstárjegyekkel. Az uniós források hazahozatalát már beárazta a piac, és megkezdte a potenciális euró bevezetést is figyelembe venni.

Ha már a globális piaci hangulatról és a strukturális hatásokról beszélünk, nem mehetünk el amellett, hogy elkezdődött a futball-világbajnokság. Alapkezelői szemmel nézve egy ilyen gigantikus, globális sporteseménynek van kimutatható makrogazdasági vagy piaci hatása? 

Ez egy rendkívül izgalmas és összetett kérdés, hiszen a labdarúgás ma már egy hatalmas, globális üzletág, és mint ilyen, a tőkepiacokon is komoly nyomot hagyhat. Ha valaki közelebbről megvizsgálja ezt a szektort, azt látja, hogy valójában közvetlenül is be lehet fektetni ezeknek a futballkluboknak a részvényeibe. Számos európai sztárcsapat – mint például a Manchester United, a Juventus, vagy éppen a Borussia Dortmund – jelen van a nyílt tőzsdén, így a papírjaik bárki számára szabadon megvásárolhatóak. Nem beszélve a focira épülő, azt körülvevő és erősen kapcsolt sportszergyártók, vagy egyéb, az üzletághoz szorosan kapcsolódó cégek részvényeiről.

Első látásra azt gondolhatnánk, hogy a sport és a tőkepiacok világa teljesen elkülönül, de a valóságban egy labdarúgó-világbajnokság elsősorban lokális és részben globális gazdasági hullámokat is képes lehet elindítani. Több kutatás és empirikus adat bizonyítja, hogy a világbajnokság ideje alatt, különösen a nagyobb meccsek idősávjaiban, a globális tőzsdék kereskedési forgalma mérhetően és jelentős mértékben visszaesik. Az is érdekes jelenség, hogy a kieső vagy vesztes ország nemzeti tőzsdéje a statisztikák szerint a meccset követő kereskedési napon gyakran gyengül.

A megalapozott befektetési döntés meghozatalához részletes tájékozódásra van szükség. Az Alap befektetési politikájáról, forgalmazási költségeiről és a befektetés lehetséges kockázatairól részletesen tájékozódjon az Alap forgalmazási helyein és az Alapkezelő weboldalán (www.vigam.hu) található Kiemelt Információkból, hivatalos tájékoztatóból és kezelési szabályzatból. A befektetési alap forgalmazásával (vétel, tartás, eladás) kapcsolatos költségek az alap kezelési szabályzatában és a forgalmazási helyeken megismerhetők. A múltbeli teljesítmény alapján nem jelezhetőek előre a jövőbeli hozamok. Jelen tájékoztatóban szereplő adatok kizárólag információs célokat szolgálnak és nem minősülnek befektetési ajánlásnak, ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. nem vállal felelősséget a jelen tájékoztatás alapján hozott befektetési döntésért és annak következményeiért.