Jelentősen, 18-ról 11-re csökkentené a gyerekeknek rutinszerűen ajánlott oltások számát Donald Trump. Az erről szóló rendeletben az is szerepel, hogy néhány kombinált vakcinát külön oltásokra bontana az amerikai elnök. Az egyik ilyen kombinált vakcina az MMR- (kanyaró, mumpsz és rubeola elleni) oltás.
Különálló, az emlltett betegségek elleni oltások azonban jelenleg nincsenek kereskedelmi forgalomban az Egyesült Államokban, ezért időbe telhet, mire a szülők előtt megnyílik ez a lehetőség. Az elnöki rendelet pedig bonyolítja is a helyzetüket.
„Ha például egy négyéves gyermek jelenleg két oltással kaphat védelmet több betegség ellen, de minden komponenst külön adnának be, ugyanaz a védelem akár öt–kilenc injekciót és több külön látogatást is igényelhetne. Minél bonyolultabb egy oltási sorozat, annál nagyobb lehet annak esélye, hogy egyes adagok késnek vagy kimaradnak” – írja Dobson Szabolcs gyógyszerész a Facebookon.Szerinte a rendelet mögött nem állnak új vakcinabiztonsági vagy hatásossági bizonyítékok.
Az intézkedés arra is ösztönözhetné az államokat, hogy nagyobb teret adjanak vallási vagy személyes meggyőződésen alapuló oltási mentességeknek. Az amerikai oltási ajánlásokat viszont önmagában egy elnöki rendelet nem határozza meg, a tisztiorvosi hivatal (CDC) oltási rendje ezért rövidtávon nem változik, és az oltások elérhetősége sem változott.
Az aggódó szülőkre építene Trump
A Trump-adminisztráció egy újabb rendelettel tovább vizsgálná az oltások és az autizmus feltételezett kapcsolatát is. Bár az autizmus kialakulásának okai nem teljesen ismertek,
azt kísérletek tucatjai támasztották alá, hogy a gyerekkori védőoltások nem okoznak autizmust.
Kutatták a higanytartalmú tiomerzált tartalmazó oltásokat is, ezeknél sem találtak bizonyítékot arra, hogy autizmust okoznának. A brit gyógyszerfelügyelet pedig arra figyelmeztetett, hogy a fájdalom- és lázcsillapítók egyik gyakran használt hatóanyaga, a paracetamol akkor sem okoz autizmust, ha terhesség alatt szedik. A paracetamol autizmust okozó hatása szintén Donald Trump egyik gyakori feltételezése.
A CDC júliusban azt közölte, hogy bizonyos csecsemőkori oltások esetében nem áll rendelkezésre minden egyes vakcinára külön olyan vizsgálat, amely kategorikusan kizárná az autizmus lehetőségét. Arra azonban egyértelmű bizonyíték van, hogy az MMR-oltás és az autizmus kialakulása között nincs összefüggés. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is azon az állásponton van, hogy a jelenlegi bizonyítékok nem támasztják alá, hogy a védőoltás autizmust okoz.
Fotó: MTI
Az autizmus egy születéstől fogva fennálló idegrendszeri elváltozás, ami a kommunikáció és a társas kapcsolatok terén, illetve az ingerek feldolgozásában és az érzelmek azonosításában okozhat nehézségeket. A legtöbb esetben öröklés útján alakul ki: egy több tízezer autistát és egy jóval nagyobb kontrollcsoportot vizsgáló svéd tanulmány szerint 83 százalékban a gének öröklése okozza. A szülők magas életkora is növelheti az autizmus kialakulásának valószínűségét genetikai hajlam esetén, más környezeti hatások – koraszülés, alacsony születési súly – hatását még kutatják.
Az autista gyerekek beszéd- és mozgásfejlődése, érzékenysége jellemzően eltér a többiekétől, de ez nem minden esetben szembetűnő: ez is hozzájárul ahhoz, hogy sokan csak később, felnőttként kapnak diagnózist. Ez még felnőttkorban is akadályokba ütközhet, egy brit nő a BBC-nek 16-18 éves várólistáról számolt be.
A CDC legfrissebb adatai szerint a nyolcéves gyerekek között 1 a 31-hez az autisták aránya, Kaliforniában 1 a 19-hez. Az arány a diagnosztikai hozzáférés és a kritériumok kiszélesítése miatt hosszú ideje növekszik.
Az autizmus okának hosszú ideig a nem megfelelő anyai nevelést tartották, amit egy 1977-es kutatás azonban cáfolt. Hiába dőlt meg azonban az elmélet,
sok szülő ma is tart a megbélyegzéstől, ezért keres egy összetett, jelenleg is kutatás alatt álló jelenségre egyszerű magyarázatot.
A Trump-adminisztráció ezt a széleskörű aggodalmat használja fel politikai céljaihoz, de az az irány a republikánusok között sem arat osztatlan sikert a novemberi félidős választások előtt.
A koronavírust legyőzte a tudomány
Az oltásellenes hangulat felkorbácsolása ismerős lehet a koronavírus-járvány időszakából, és a közvélemény-kutatásokat elnézve ez is hozzátehetett Donald Trump 2020-as választási vereségéhez. Akkor az amerikaiak 20 százaléka mondta azt, hogy nem oltatná be magát, és az arány a republikánusok körében is csak 26 százalék volt. Végül az emberek többsége minden államban legalább két oltást kapott koronavírus ellen.
Egy új, közel 14 millió gyerek adatait összevető tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a védőoltás kisebb arányban okoz szívproblémákat, trombózist vagy gyulladást, mint a koronavírus-fertőzés. A vizsgált időszakban 3,9 millió gyerek kapta el a koronavírust, és 3,4 millióan kapták meg a Pfizer-BioNTech közös fejlesztésű vakcináját. Az eredmény szerint százezerből 2,24 koronavírusos gyereknek lett szívizom- vagy szívburok-gyulladása, az oltottaknál 0,85 százalék volt az arány.
A Political Capital felmérése azt állítja, hogy a magyar lakosság negyede hitte el a koronavírus-járvánnyal vagy a védőoltásokkal kapcsolatos összeesküvés-elméleteket. Magyarországon 6 millió 420 ezer ember, tehát a teljes népesség közel kétharmada kapta meg a védőoltást. Bár a járványt a magas átoltottságnak köszönhetően sikerült visszaszorítani, más betegségek esetén az oltások elmaradása továbbra is súlyos járványokat okoz. (A Covid-elleni oltások mellékhatása és az akkori globális válságkezelés megítélése ezzel együtt vitatott – a szerk.)
Mi történik, ha csökken az oltási hajlandóság?
A Trump által kockázatosnak ítélt MMR-oltás kulcsfontosságú: a kanyaró az egyik legfertőzőbb, emberek között terjedő vírus. A WHO ajánlása alapján legalább 95 százalékos átoltottság szükséges a nyájimmunitáshoz. Egy MMR-oltás 95 százalékos védettséget nyújt, a második oltás 97-98 százalékban véd a betegség ellen.
Az 1960-as évek széleskörű oltókampánya sikeres volt az Egyesült Államokban: 1980-ban 13, 2000-ben pedig mindössze egy gyerek kapta el a kanyarót egymillió főre vetítve. Európában 2016-ra sikerült visszaszorítani a terjedését, akkor összesen 4440 esetet regisztráltak. Kelet-Ukrajnában pedig a már akkor is zajló fegyveres konfliktus miatt visszaesett az átoltottság, ami súlyos, több tízezer esettel járó járványhoz vezetett.
2024-ben már több mint 127 ezer esetet regisztráltak Európa-szerte, a kontinenshez köthető a globális esetszám több mint harmada abból az évből. Ennyire kiterjedt kanyarójárvány 1997 óta nem fordult elő Európában: a regisztrált esetek több mint fele kórházba került, és 38 halálos áldozata volt. A halálesetek többségét tüdőgyulladás okozza kanyaró esetén.
A gócpont több mint 30 ezer esettel Románia volt, az Európai Unióban regisztrált esetek 87 százaléka ehhez az országhoz köthető. Ott az átoltottsági arány 2018 és 2024 között 90-ről 78 százalékra csökkent, ami az első oltást illeti; a második oltást 81 helyett csak a gyerekek 62 százaléka kapta meg.
Brassó és Temes megyében több oltatlan gyerek volt, mint beoltott.
Brassó megyében regisztrálták a legtöbb esetet, itt négy gyerek halt meg kanyarófertőzés következtében. A Guardian riportja néhány romániai településen még idén áprilisban is mindössze 20 százalékos átoltottságról számolt be.
A tavalyi évben 7655-re csökkent a kanyarós esetek száma az Európai Unióban, ennek túlnyomó része szintén Romániához köthető. Egy oltókampánynak köszönhetően 25 százalékkal nőtt a Temes megyei átoltottsági arány az idei első negyedévben, július és november között pedig ezt igyekeznek megismételni. Az orvosok azonban így is súlyos járványra számítanak: Csabai Mirella háziorvos a brit lapnak arról beszélt: puskaporos hordón ül az ország. 2023 és 2025 között legalább harminc gyerek vesztette életét kanyaró miatt Romániában.
Az orvosok beszámolója alapján a román közösségi médiás csoportokban népszerűek az oltásellenes elméletek, de az átoltottságot az egészségügy szervezetlensége is akadályozza. A vakcinákat kizárólag a háziorvos adhatja be, az ország háziorvosi rendszere azonban túlterhelt.
A WHO számon tartja azokat az országokat, ahol sikerült teljesen visszaszorítani a kanyarójárványt. Januárban bejelentették, hogy hat európai ország – köztük Ausztria – elveszítette ezt a státuszt.
A főbb devizákkal szemben jól teljesített a forint. 
