Elgondolkodtató statisztikát osztott meg Dr. Letoha Tamás szegedi kutatóorvos Svédországról Facebook-oldalán a közelmúltban.
Átlag alatti halálozás
Eszerint ugyanis a skandináv államban, amelyet előszeretettel állít pellengérre a mainstream média különutas Covid-járványkezelése miatt,
nem dobta meg a halálozást a járvány. Sőt, a legutóbbi két évben átlag alatti mutatókat jegyeztek fel az elmúlt bő másfél évtizedhez képest.
A statisztikából, amelynek forrásaként egy nemzetközi tudományos adatbázis (Human Mortality Database) és a Svéd Statisztikai Hivatal (SCB) van feltüntetve, kiderül: 2020-ban, tehát a koronavírus-járvány első és második hullámának évében 889 haláleset jutott 100 ezer lakosra Svédországban, minden halálesetet figyelembe véve.
Ez több ugyan, mint 2019-ben, de hosszabb távon elmarad az átlagtól: az elmúlt 17 év közül 10-ben ennél magasabb értéket regisztráltak.
A svédeket szerencsére a járvány tavalyi hulláma sem tizedelte meg, sőt: 2021-ben a 100 ezer lakosra jutó halálozás 823-ra csökkent – ez a második legalacsonyabb érték 2015 óta. A részletes adatok itt láthatók:
Nem kell szégyenkezniük a svédeknek a Covidhoz kötött halálozások számát tekintve sem:
míg a különböző fokú karantént alkalmazó többi uniós országban átlagosan 203-an vesztették életüket koronavírussal összefügésben 100 ezer lakosra vetítve, addig a karanténmentes Svédországban 148-an
– derül ki a Financial Times adatbázisából.
A svédeknél lényegesen rosszabb adatot produkált például az Egyesült Királyság (223) és az Egyesült Államok (249), nem is beszélve Magyarországról: itthon csaknem 3-szor annyian (405-en) hunytak el Coviddal összefüggésben lakosságarányosan, mint a skandináv államban.
A teljes képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy a többi skandináv ország lényegesen jobban áll Svédországnál:
a norvégoknál 24-en, a finneknél 29-en, a dánoknál pedig 57-en vesztették életüket Coviddal összefüggésben a hivatalos adatok szerint.
Svédországban „egyébként” elmaradt a negyedik hullám: a napi áldozatok száma tavaly tavasz óta relatív alacsony szinten maradt.
Eddig összesen mintegy 15 ezren hunytak el a koronavírussal összefüggésben, a fertőzöttek hivatalos száma csaknem 1,4 millió. A lakosság több mint 70 százaléka van teljeskörűen beoltva Covid ellen.
Hiszti helyett holisztika
A különutas svéd modellel lapunk rendszeresen foglalkozott az elmúlt két évben. A svéd kormány
az emberek egyéni felelősség-vállalására alapozva nem vezetett be karantént, és uniós viszonylatban csupán enyhe korlátozásokkal élt, hogy csökkentse a gazdasági és társadalmi károkat, és normális keretek között tudja fenntartani az életet.
Ami a gazdaságot illeti, míg az EU egészében 6,1, Svédországban csak 2,8 százalékkal csökkent a GDP 2020-ban. Annak pedig például szintén egyértelműen pozitív hatása van, hogy a 16 év alattiak számára végig nyitva maradtak az iskolák, és nem zártak be például az éttermek sem.
Svédország tehát holisztikus szemléletet alkalmazott ahelyett, hogy csak az aktuális járványadatokra koncentrált volna. Anders Tegnell, a svéd járványkezelés atyja továbbra is úgy látja, hogy helyesen jártak el.
A modellel itt foglalkoztunk részletesen:
Egy helyi magyarral készült korábbi interjúnkat itt olvashatják:
Korábbi jegyzetünk a témában pedig itt érhető el:
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 611,59 pontos, 0,72 százalékos emelkedéssel 85 643,97 ponton zárt szerdán. 
