Robert F. Kennedy igazi botrányhős – annak ellenére jelölte egészségügyi miniszternek Donald Trump, hogy oltásellenesnek tartják. Vagy inkább éppen azért? Mindenesetre most igyekezett cáfolni a rossz hírét RFK.

Az amerikai orvosszakmát igencsak megosztja Jay Bhattacharya, akit Donald Trump a National Institutes of Health élére jelölt. Az intézmény körülbelül akkora jelentőségű, mintha az Országos Kórházi Főigazgatóságot és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot egybeolvasztanánk.

A kötelező Covid elleni oltás bevezetéséről szóló törvényt február elején fogadták el, most pedig már jegelik is.

Az ottawai rendőrség szombaton paprikasprayt és villanógránátot vetett be több száz erőszakos tüntetővel szemben, akik több mint három hete vertek tábort a belvárosban a koronavírus elleni korlátozások és a kormány ellen tiltakozva.

Az ottavai mintára Párizsban is vonulnának a feldúlt tömegek. A rendőrség megakadályozza.

Miközben Ausztria – az európai országok közül elsőként – bevezette a szinte minden felnőtt számára kötelező oltást, Németországban megakadt ez a folyamat. A Bundestagban egyelőre nincs biztos többsége a kötelező oltásnak, a kormánypártokon belül pedig sok liberális képviselő ellenzi a bevezetését. A társadalom is megosztott: háromból egy ember elutasít egy ilyen lépést.  

A kamionsofőrök tiltakozását a "szabadság konvojaként" is emlegetik.

Oltottaknak és oltatlanoknak egyaránt kezd elegük lenni a jelenlegi járványkezelésből, a kötelező oltás bevezetése pedig egyre nagyobb ellenállást szül, mondták el lapunknak Ausztriában dolgozó magyarok. Az osztrák kormány februártól tenné kötelezővé a Covid elleni vakcinát a közegészségügy védelme érdekében, a tiltakozók szerint ugyanakkor ezáltal egy mélyen személyes döntésbe nyúlna bele. Forrásaink beszéltek arról is, hogy az oltatlanok már most is sok helyről ki vannak rekesztve, ugyanakkor még vannak kiskapuk.

Bécs mellett számos más európai városban is demonstráltak.

Görögországban átszámítva ekkora pénzbírságot kell fizetni azoknak a 60 év felettieknek, aki még nem oltatták be magukat. 

Nyugat-Európában rendszeresek a tüntetések a Covid-járványkezeléssel és a kötelező oltással  szemben.

A világ első számú szerb teniszezőjének oltásellenessége már diplomáciai botránnyá fajult.

Órákig a melbourne-i reptéren, egy elkülönített szobában várakozott a férfi teniszezők világranglistáját vezető szerb Novak Djokovic arra, hogy beengedjék Ausztráliába, végül a hatóságok megtagadták tőle a belépést.

Megosztja a világot a Covid elleni kötelező oltás kérdése: míg Európában több ország is tervezi annak általánossá tételét, egyes szakmákban pedig sok ország már kötelezővé is tette azt, Japánban mindig az egyénre bízzák a döntést, és tiltják az oltatlanok hátrányos megkülönböztetését. Egyes szakértők szerint az általános kötelezővé tétel az utolsó eszköz lehet abban az esetben, ha az alacsony átoltottság túl nagy károkkal fenyeget.

Magyarországon valószínűleg nem teszik általánosan kötelezővé a koronavírus elleni védőoltást. Németországban jövőre bevezetnék, de a társadalmi-politikai ellenállás miatt korántsem biztos, hogy ez meg fog történni. A Német Etikai Tanács mélyen megosztott, a tartományi belügyminiszterek pedig a tüntetések eszkalálódásától tartanak. Megnéztük, mi szól a kötelezővé tétel mellett, és mi ellene.

Egyes Covid elleni oltások nagyon ritkán, de okozhatnak súlyos vagy akár halálos szövődményeket – például agyi vénás trombózist vagy szívizomgyulladást –, szakértők szerint ugyanakkor a koronavírus jelentette rizikó ennél jóval nagyobb. Egy friss tanulmány szerint 100 ezer beoltott közül átlagban egynél lép fel szívinfarktus a vakcina felvételét követően. Covid-fertőzés után viszont 25 plusz infarktust regisztráltak. Persze vannak még sötét foltok.

Több ezren demonstráltak a belga fővárosban, egy kisebb csoport dobálózott, a rendőrség vízágyúval és könnygázzal válaszolt.

Újabb Covid elleni szigorításokról döntött ma a német kormány a tartományokkal közösen, amelyek elsősorban az oltatlanokat fogják sújtani. Az üzletek jelentős részéből, valamint a kulturális és szabadidős rendezvényekről kitiltják őket, és minimálisra szorítják a közösségi életüket. Jövő kora tavasztól pedig – ha a Bundestag is megszavazza – általánosan kötelezővé teszik az oltást.

Felerősödött Németországban az új típusú koronavírus okozta betegségtől védő oltás beadásának kötelezővé tételéről szóló vita, miután az osztrák kormány elrendelte az oltási kötelezettséget. Egy vasárnap ismertetett felmérés szerint a német lakosság többsége támogatná, ha hazájuk követné Ausztria példáját.

A pedagógusi átoltottság országos átlagban ugyanis magas, de regionális szinten van, ahol csak 50-60 százalékos.

Az oltás és a kötelező védettségi igazolás ellen tüntetőknek a városközpontokból történő kizárását jelentette be Luciana Lamorgese belügyminiszter szerdán, miközben az oltásellenes megmozdulások helyszínévé vált Triesztben az eddigi legnagyobb járványgócot azonosították.

A Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezető főorvosa mint elmondta, több százezer oltatlan, idős ember van Magyarországon, többségében ők kerülnek kórházba a negyedik hullámban.

A magyar kormány már korábban eltörölte a koronavírus-járvány miatti korlátozások nagy részét, és egyelőre nem tervezi visszaállításukat. Más európai országokban viszont ismét szigorítanak vagy már szigorítottak is – igaz, ezek a korlátozások alapvetően a védettséggel nem rendelkezőket, közülük is főleg az oltást megtagadókat sújtják.

Franciaországban sokáig szinte stagnált az átoltottság, és megint egyre több lett a Covid-fertőzött. Aztán jött Emmanuel Macron, és brutális szigorításokkal sújtotta az oltatlanokat. Azóta megjött az oltakozási „kedv”, a járvány pedig lassul. A stratégia működni látszik, de százezrek tiltakoznak ellene az utcákon.  

Rendszeres tesztelés, kötelező maszkviselés, oltás ösztönzése – így kezdik majd a tanévet az osztrák iskolák. Az oltatlan felnőttek pedig számos korlátozásra számíthatnak, ha továbbra sem fogadják el a koronavírus elleni vakcinát. Nyugati szomszédunknál a lakosság csaknem 40 százaléka továbbra sincs beoltva. A napi Covid-halottak száma egyelőre nem, az új fertőzöttek és a kórházi ellátásra szorulók száma viszont már jelentősen emelkedik.

Eddig mindössze a lakosság 16 százalékát oltották be Bosznia-Hercegovinában.  

Olaszországban és Franciaországban egyre durvább korlátozásokkal próbálják rákényszeríteni az oltatlanokat a koronavírus elleni vakcina elfogadására. A stratégia beválni látszik: az oltási hajlandóság mindkét államban növekszik. Részben még nagyobb szigorításokra készül a német kormány. Az intézkedések ugyanakkor ellenállást is szülnek. Magyarországon egyelőre relatív kevés területen korlátozzák az oltatlanok életét.

Értetlenül áll egyes egészségügyi dolgozók vakcinaellenessége előtt Zlatibor Loncar szerb egészségügyi miniszter, aki úgy fogalmazott: "Miért foglalkozik gyógyítással az, aki nem hisz benne". 

Bár a napokban Franciaország és Görögország is kötelezővé tette a koronavírus elleni oltást az egészségügyi dolgozók számára, ez korántsem elterjedt gyakorlat a világban. Általános oltási kötelezettség pedig csak néhány országban van, és azokban sem feltétlenül veszik azt komolyan. A magyar kormány a vakcinát elutasítókra a korlátozások fenntartásával gyakorol nyomást, amelyek egy része még mindig érvényben van.    

Ugyan lépten-nyomon azt halljuk, hogy a koronavírus-járvány ellen csak az oltással tudunk sikeresen fellépni. Sokan ennek ellenére nem hajlandók beoltatni magukat. Természetesen minden esetben más az egyének mozgatórugója, ám több, általános trend is kirajzolódik.

Németországban a védettek mentesülni fognak a kijárási tilalom alól, Ausztriában könnyebben utazhatnak majd, Izraelben pedig már most is csak ők járhatnak moziba, színházba vagy éppen uszodába – a beoltottak és a gyógyultak tehát nem csak Magyarországon kapnak privilégiumokat. Ez azonban máshol heves társadalmi vitákat szül: szabad-e diszkriminálni azokat, akik bármilyen okból elutasítják az oltást?

Ukrajna kedden megkötötte a szerződést tízmillió dózis, koronavírus elleni, vakcina szállításáról a Pfizer vállalattal - jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök irodájának hivatalos honlapján.

Lenne kapacitás a gyors oltásra, de egyelőre kevés a vakcina – derült ki az operatív törzs keddi online sajtótájékoztatóján, ahol Müller Cecília megint elmondott egy intelmet.

Magyarországon van a világ egyik legtöbb oltásellenes tartalma a közösségi csatornákon – derült ki azon az online beszélgetésből, amelyet három magyar oltásellenességel foglalkozó kutatás képviselői tartottak.

Európa egyre nagyobb részében immár a tavaszihoz hasonló lezárásokkal próbálják a koronavírust megállítani, aminek gazdasági következményei a lejtőre küldték a tőzsdéket a héten. Ma azonban kisebb korrekció látható, a BUX is szerény pluszban jár. Az euró viszont fillérekre van eddigi rekordjától. Jó és rossz gyorsjelentések tömege, EKB-ülés teszik még izgalmasabbá a tőzsdenapot.

Paradox helyzetet teremt a nyugati világban hódító oltásellenes mozgalom. A bolygó legfejlettebb régióiban, ahol a vakcinák könnyen hozzáférhetők, egyre többen vannak, akik nem hisznek azok biztonságosságában és hatékonyságában, miközben ugyanez a bizalom töretlen a szegényebb országokban, ahol az oltások kevéssé elérhetők.

Akár kétezer euró büntetést is fizettethetnek a szülőkkel Montenegróban, ha nem oltatják be a gyereküket.

Komoly pénzbüntetésre számíthatnak azok a szerbiai szülők, akik nem engedélyezik, hogy gyermekeik oltást kapjanak.

Reméljük, hogy mondanunk sem kell, hogy mekkora hülyeség nem oltatni magunkat. El kéne kerülni a kanyarójárványt.