Donald Trump, a másodszor újraválasztott, januárban hivatalba lépő amerikai elnök a Stanford Egyetem egészségügyi közgazdászát és az Egyesült Államok Covid-19 világjárványra adott válaszának szókimondó kritikusát választotta ki a világ legnagyobb orvosbiológiai kutatóintézete, a 47,4 milliárd dollár forgalmat generáló National Institutes of Health (NIH) élére. A szervezetet magyarul Országos Egészségügyi Intézetekre lehet fordítani.
Jay Bhattacharya orvos és közgazdász, aki a világjárvány idején az X-en (korábban Twitteren) és a konzervatív médiában vált szakértővé azzal, hogy a NIH-et és más amerikai intézményeket kritizálta a pandémiás intézkedéseik miatt.
Trump más egészségügyi posztokra való jelöléseihez hasonlóan ezt a választását is vegyesen fogadták az orvosbiológiai tudósok, akik közül jó páran megkérdőjelezik Bhattacharay állításait, és attól tartanak, hogy felforgatja a jól működő szervezetet.
Fotó: . MTI/AP/Evan Vucci
Trump a hét elején bejelentette, hogy „nagyon örül, hogy Bhattacharya elfogadta a jelölését”. A megválasztott elnök kijelentette, hogy Robert F. Kennedy Jr.-vel, aki az Egészségügyi és Humánszolgáltatási Minisztérium élére került, Bhattacharya „visszaállítja az NIH-t az orvosi kutatás aranystandardjává”, és „megoldásokat” talál olyan kihívásokra, mint a krónikus betegségek válsága.
Egyes kutatók azonban attól tartanak, hogy fő prioritása Kennedy oltásokkal szembeni szkeptikus álláspontjának végrehajtása lesz, aki egyébként megfogadta, hogy az első napján leváltja az NIH 600 alkalmazottját, és a finanszírozást a fertőző betegségekről a krónikus betegségekre helyezi át. Egy kanadai virológus szerint Bhattacharya „egy önérdekelt szélsőséges, aki teret ad majd az oltásellenességnek”.
Más szakemberek viszont azt mondták a Science-nek, hogy elégedettek Trump választásával, aki ugyan kritikus egyes oltásokkal, mégsem tekintik általánosan szkeptikusnak. Véleményük szerint Trump választottja „erős, bár nem szokványos választás”.
Bhattacharya tudományos múltjában egyébként megtalálható tanulmány a japán öregedésről, vagy az afrikai antibiotikum-rezisztenciáról, de azt is kutatta, hogy a NIH mennyi innovatív kutatást finanszíroz. Aztán a járvány kezdetén, 2020 elején áttért a Covid-19 epidemiológiájára.
Ő és munkatársai Kaliforniában teszteltek egy mintát a SARS-COV-2 antitestekre, és másokhoz hasonlóan bizonyítékot találtak arra, hogy sok koronavírus-fertőzés enyhe volt.
2020 októberében Bhattacharya egyike volt a Great Barringtoni Nyilatkozat három vezető szerzőjének. A nyílt levélben azzal érvelt, hogy a Covid-19 halálozási aránya az influenzához hasonló, ezért nincs szükség iskolák és munkahelyek bezárására, ami csak növeli a társadalmi és gazdasági költségeket, ezért nem kellenek szigorú pandémiás korlátozások. A nagyobb erőfeszítéseket inkább az idősek vírus elleni védelmére kell összpontosítani. Véleménye szerint a lakosság többi részén pedig a fertőzések terjedésével gyorsan kialakul a „csordaimmunitás”.
Egyesek szerint ez a Stanford-tanulmány hibás, mert kevés volt a Facebook-on toborzott kísérleti alanyok száma, és sokak szerint szakértői értékelés nélkül tette közzé az interneten.
Rendszeresen kritizálta Anthony Faucit
Az Egyesült Államok és a világ közegészségügyi vezetői is kritikusak voltak Bhattacharya-val. A NIH akkori igazgatója, Francis Collins „szélsőséges epidemiológusoknak” nevezte, így Bhattacharya tréfásan magát „kívülállónak” hívja magát. A levél után azt javasolta Floridának, hogy más államokkal szemben korábban hagyják abba a maszkviselést az iskolákban, majd beperelték az X-en írt posztjai miatt, felszólalt egy Kennedy-tüntetésen, és rendszeresen szidalmazta például Anthony Faucit, a fertőző betegségek NIH-vezetőjét, amiért helytelenül kezelte a világjárványt.
Bhattacharya egyes politikusokat és tudósokat is megosztott azzal a meggyőződésével, miszerint a SARS-CoV-2 nem természetes úton került át az állatokról az emberekre, hanem a kínai vuhani laboratóriumból szivárgott ki, miután genetikailag módosítottak, hogy veszélyesebb legyen. Az egészségügyi közgazdász a tudományos folyóiratokban közzétett Covid-tanulmányokat is folyamatosan kritizálta, szerinte ezek sokszor tudományos vétségek, sőt csalások voltak.
A közgazdász a közelmúltban csatlakozott a Biosafety Now igazgatótanácsához, amelynek tagjai az úgynevezett haszonszerzési kutatások amerikai finanszírozásának betiltását szorgalmazzák, hogy ne tehessék veszélyesebbé a kockázatos kórokozókat az emberekre.
Egyes tudósok szerint azonban túl messzire ment Bhattacharya azzal, hogy a „csordaimmunitás” gyorsan véget vet a járványnak. „Úgy gondolom, hogy Bhattacharya publikációi és a világjárvány körüli médiatevékenysége kizáró ok az NIH igazgatói székéhez” – mondja Keith Yamamoto, a University of California San Francisco biokémikusa, aki szerint hozzájárult a tudományba vetett bizalom erodálásához, hogy így betámadta a szakértőket.
Ennek ellenére Bhattacharya néhány pontja, például az, hogy az iskolabezárások túl messzire mentek, a járvány levonulásával nagyobb támogatást kaptak a tudósok körében is. Bhattacharya támogatói a NIH finanszírozásával kapcsolatos elemzéseire is felhívják a figyelmet, miszerint kreatív ötletei vannak.
Bár a kongresszusi törvényhozók is megosztottak az új vezető lehetséges személyével, de úgy látják, itt az idő a NIH 27 intézetének és a központ igazgatói hatalmának megfékezésére. Vannak, akik szerint Bhattacharya megosztó személye több hasznot hoz majd, mint kárt az NIH-nál, mert a szervezet átstrukturálása úgyis az asztalon volt, ami kapóra jöhet egy „kívülálló” számára.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 426,19 pontos, 0,42 százalékos emelkedéssel, 102 816,02 ponton zárt szerdán. 
