<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Franciaországban sokáig szinte stagnált az átoltottság, és megint egyre több lett a Covid-fertőzött. Aztán jött Emmanuel Macron, és brutális szigorításokkal sújtotta az oltatlanokat. Azóta megjött az oltakozási „kedv”, a járvány pedig lassul. A stratégia működni látszik, de százezrek tiltakoznak ellene az utcákon.  

Miközben számos uniós ország javában készül a koronavírus-járvány negyedik hullámára, és ismét korlátozásokat tervez az oltakozási hajlandóság növelése és a fertőzésszámok csökkentése céljából, addig Franciaország már a nyáron jelentősen növelte az átoltottságot, és – jelen állás szerint – megtörte az újabb hullámot.

Több oltás, kevesebb fertőzés

A nyugat-európai államban, ahol hónapokig alig nőtt a beoltottak száma a Covid-vakcinával szemben szkeptikusok miatt, az elmúlt mintegy másfél hónapban felpörgött az oltakozás. Az Our World in Data adatai szerint

a lakosság 71 százaléka – azaz 10-ből 7 ember – már felvette legalább az első oltást.

A nagyobb európai országok közül ennél lényegesen jobban csak Portugália (83 százalék) és Spanyolország (77 százalék) áll. A franciáknál alacsonyabb az átoltottság például az Egyesült Királyságban (70,5 százalék), Olaszországban (69,5 százalék), Németországban (64 százalék), Ausztriában (61 százalék) vagy éppen Magyarországon (59 százalék).

Az első oltásban eddig mintegy 48 millió francia részesült. A felnőtt lakosságon belül pedig 76 százalék kapta meg mindkét, 85 százalék pedig az első adagját.

Ezzel párhuzamosan – úgy tűnik – sikerült még időben megfékezni a negyedik hullámot.

Míg június vége és augusztus közepe között több mint 13-szorosára, napi 25 ezer közelébe nőtt a diagnosztizált új fertőzöttek száma – a harmadik, tavaszi hullám napi 40-45 ezres esetszámmal tetőzött –, addig augusztus második felében már jelentősen, 20 ezer környékére csökkent ez a mutató.                    

Az új, diagnosztizált koronavírus-fertőzések napi száma Franciaországban. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data)Az új, diagnosztizált koronavírus-fertőzések napi száma Franciaországban. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data)

Bár a Coviddal összefüggő halálesetek száma a hétnapos átlagot tekintve még emelkedik – naponta mintegy 130-an veszítik életüket –, ez a mutató általában 4-6 hetes késéssel szokta követni az esetszámok változását, azaz hamarosan ebben a tekintetben is csökkenésre lehet számítani.

Mi áll a háttérben?

De mi okozta a fordulatot: minek köszönhetően ugrott meg az átoltottság és lassult a járvány terjedése?

A német Die Welt szerint a változást Emmanuel Macron július 12-i televíziós beszéde, egész pontosan az abban felvázolt intézkedések indították el. A francia elnök ugyanis

akkor jelentette be az úgynevezett „pass sanitaire”, azaz a Coviddal szembeni védetteknek járó igazolvány bevezetését.    

Kemény kezű elnök:  Emmanuel Macron 2021. július 14-én, Franciaország nemzeti ünnepén Párizsban.   EPA/MICHEL EULERKemény kezű elnök: Emmanuel Macron 2021. július 14-én, Franciaország nemzeti ünnepén Párizsban. EPA/MICHEL EULER

A német lap szerint a francia kormány a dokumentummal gyakorlatilag kötelezővé tette az oltást. Jogilag persze nincs szó erről, ugyanakkor az oltatlanokat olyan súlyos korlátozásokkal sújtották, amelyek miatt sokan közülük inkább mégis elfogadták a vakcinát.

Ami a részleteket illeti:

aki nincs beoltva koronavírus ellen – illetve nem esett át a betegségen, és friss negatív tesztje sincs –, az Franciaországban nem járhat étterembe, moziba vagy éppen bevásárlóközpontba, nem vehet részt nagy kulturális vagy sportrendezvényeken, illetve nem utazhat távolsági busz- és vonatközlekedésben.

A kórházakban és az idősotthonokban már nyáron

oltási kötelezettséget vezettek be, amit jövő hétfőtől a gazdaság egyes ágaira is kiterjesztenek: minden olyan dolgozónak rendelkeznie kell az említett igazolvánnyal, aki közvetlen kapcsolatban áll ügyfelekkel, vevőkkel.

A kormány azt is bejelentette, hogy ősztől már nem lesznek ingyenesek a PCR-tesztek. Ennek az intézkedésnek szintén az a célja, hogy kvázi rákényszerítsék az oltakozásra az ellenkezőket.

A stratégia a jelek szerint bevált:

Macron bejelentése óta 11,5 millió francia vette fel a vakcinát.

Ennek köszönhetően Franciaország még Nagy-Britanniát is megelőzte átoltottságot tekintve (a britek sokáig Európa „oltóbajnokai” voltak a gyors vakcinabeszerzés miatt – a szerk.), valamint – és ez még fontosabb – az egész társadalmat terhelő lezárások nélkül sikerült visszafognia a negyedik hullámot, és el tudta kerülni az egészségügy túlterhelődését.

Friss statisztikák szerint a Covid-fertőzött oltatlanok 6-szor nagyobb valószínűséggel kerülnek kórházba és 11-szer nagyobb valószínűséggel kerülnek intenzív osztályra, mint a beoltottak. 

Százezrek az utcákon

A teljes képhez persze hozzátartozik, hogy az említett döntések a társadalom egy részében komoly ellenérzéseket váltottak ki. A bejelentés óta szombatonként tömegek tüntetnek a szigorítások ellen: volt olyan hétvége, amikor csaknem negyedmillióan vonultak utcára, de még múlt szombaton is mintegy 175 ezren demonstráltak.

A tiltakozók azt mondják, hogy

az oltások kvázi kötelező tételével Macron egy „kétosztályos” társadalmat hozott létre – azaz diszkriminálta a vakcinát elutasítókat.

Az intézkedések pártolói viszont azt hangoztatják, hogy a társadalom egészének érdeke a döntő, ez pedig a minél nagyobb átoltottság.                 

Kérdés persze az is, hogy a fenti eredmények mennyire lesznek tartósak, azaz ősszel – múlt évben ekkor durvult be igazán a járvány  –  folytatódnak-e majd a pozitív trendek.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Jogi eljárást indítana az Európai Parlament az Európai Bizottság ellen
Privátbankár.hu / MTI | 2021. október 20. 19:07
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke felkérte a testület jogi szolgálatát, hogy készítsenek elő jogi eljárást az Európai Bizottság ellen a jogállamisági feltételekről szóló rendelet alkalmazásának elmulasztása miatt - olvasható az elnök sajtóirodájának közleményében.
Makro / Külgazdaság Szervezett bűnözés és foglyul ejtett államok a Nyugat-Balkánon
Káncz Csaba | 2021. október 20. 18:36
Hogyan lehet elvárni a szervezett bűnözés elleni harcot azon kormányoktól, amelyek már régen összefonódtak velük? A térség hatóságai jó képet akarnak mutatni Nyugat felé, és letartóztatásokat hajtanak végre, de aztán politikai utasításra a bíróságok futni engedik a maffia embereit. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Közel 7 százalékos lesz az infláció novemberben?
Valkai Nikoletta | 2021. október 20. 16:31
2021-re 7 százalékos, 2022-re 5,5 százalékos magyar GDP-növekedéssel számolnak a Raiffeisen Bank elemzői. Miközben novemberben közel 7 százalékos éves pénzromlást várnak, a legoptimistább előrejelzés szerint is csak 2022 utolsó negyedévére hagyhatják abba a kamatemelést Matolcsy Györgyék.
Makro / Külgazdaság A történelmi jövő: első világháborús dalt énekelt a szerb elnök, avagy így mulat egy szerb és egy magyar úr
Varga Szilveszter | 2021. október 20. 15:29
A szerb elnök szereti megünnepelni a jelentős találkozókat, főleg amikor több tíz/száz milliós, vagy ne talán milliárdos projektek születnek. Aleksandar Vučić ivott már együtt Richard Grenellel a grizlymedve bőrére, amiről zenés-zajos videó is felkerült az elnöki Instagram-oldalra, és onnan a BALK-ra. Borozgatott együtt Orbán Viktorral is, igaz, hogy nem a Trianon nevet viselő "szöllőlevet" fogyasztották. A Szeged-Szabadka/Szabadka-Szeged vasútvonal “alapkőletétele” újabb alkalmat kínált az ünneplésre. Az itt következő felvételek jórészt a szerb elnök Instagram oldaláról származnak.
Makro / Külgazdaság A Squid Game meglódította a Netflix számait
Privátbankár.hu | 2021. október 20. 11:56
A műsorkínálat bővülésének és több sorozat kiemelkedő nézettségének köszönhetően a vártnál több új előfizetőt szerzett és több nyereséget termelt a Netflix, a világ legnagyobb streamingszolgáltatója a harmadik negyedévben.
Makro / Külgazdaság Friss koronavírus-adatok: súlyosbodik a hazai járványhelyzet
Privátbankár.hu | 2021. október 20. 09:48
A napi fertőzöttek száma utoljára május 6-án volt ilyen magas, és az elhunyt betegeké is megugrott.
Makro / Külgazdaság Ötezerrel kevesebb rákbeteget tudtak kiszűrni a járvány miatt
Privátbankár.hu | 2021. október 20. 07:54
Akit nem diagnosztizáltak, az már csak súlyosabb állapotban tudott az orvosokkal találkozni.
Makro / Külgazdaság Egész évben ostromolták a határt az illegális keresztény migránsok, de ez senkit sem zavart
Tiszai Balázs | 2021. október 20. 05:47
Nyár közepe óta valóban egyre több illegális bevándorló próbál átjutni a magyar határon, de az elérhető statisztikák szerint, augusztus végéig legalábbis, nem azok akartak tömegesen bejönni, akikkel a Fidesz a régi hagyományt folytatva ismét üzembiztosan riogat. Úgy tűnik, a kormánykommunikációban csak az a hír, ha a migráns délről jön és iszlám hitű.
Makro / Külgazdaság Törökország nagy afrikai offenzívája – végre egy sikersztori
Káncz Csaba | 2021. október 19. 18:31
Beszorulva pénzügyileg és a főbb külpolitikai frontjain, Törökország aktív politikája Afrikában a kormányzat számára végre egy eladható sikersztori.  A kontinens az uralkodó AKP párt számára nem csak kiaknázatlan gazdasági lehetőségek ígéretét hordozza, hanem olyan területekre térhetnek vissza, ahol egykor az oszmán birodalom uralkodott.  Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Az OTP a ludas a BUX csökkenéséért
MTI | 2021. október 19. 18:16
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 281,03 pontos, 0,51 százalékos csökkenéssel, 54 356,89 ponton zárt kedden.
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos