Miközben számos uniós ország javában készül a koronavírus-járvány negyedik hullámára, és ismét korlátozásokat tervez az oltakozási hajlandóság növelése és a fertőzésszámok csökkentése céljából, addig Franciaország már a nyáron jelentősen növelte az átoltottságot, és – jelen állás szerint – megtörte az újabb hullámot.
Több oltás, kevesebb fertőzés
A nyugat-európai államban, ahol hónapokig alig nőtt a beoltottak száma a Covid-vakcinával szemben szkeptikusok miatt, az elmúlt mintegy másfél hónapban felpörgött az oltakozás. Az Our World in Data adatai szerint
a lakosság 71 százaléka – azaz 10-ből 7 ember – már felvette legalább az első oltást.
A nagyobb európai országok közül ennél lényegesen jobban csak Portugália (83 százalék) és Spanyolország (77 százalék) áll. A franciáknál alacsonyabb az átoltottság például az Egyesült Királyságban (70,5 százalék), Olaszországban (69,5 százalék), Németországban (64 százalék), Ausztriában (61 százalék) vagy éppen Magyarországon (59 százalék).
Az első oltásban eddig mintegy 48 millió francia részesült. A felnőtt lakosságon belül pedig 76 százalék kapta meg mindkét, 85 százalék pedig az első adagját.
Ezzel párhuzamosan – úgy tűnik – sikerült még időben megfékezni a negyedik hullámot.
Míg június vége és augusztus közepe között több mint 13-szorosára, napi 25 ezer közelébe nőtt a diagnosztizált új fertőzöttek száma – a harmadik, tavaszi hullám napi 40-45 ezres esetszámmal tetőzött –, addig augusztus második felében már jelentősen, 20 ezer környékére csökkent ez a mutató.
Bár a Coviddal összefüggő halálesetek száma a hétnapos átlagot tekintve még emelkedik – naponta mintegy 130-an veszítik életüket –, ez a mutató általában 4-6 hetes késéssel szokta követni az esetszámok változását, azaz hamarosan ebben a tekintetben is csökkenésre lehet számítani.
Mi áll a háttérben?
De mi okozta a fordulatot: minek köszönhetően ugrott meg az átoltottság és lassult a járvány terjedése?
A német Die Welt szerint a változást Emmanuel Macron július 12-i televíziós beszéde, egész pontosan az abban felvázolt intézkedések indították el. A francia elnök ugyanis
akkor jelentette be az úgynevezett „pass sanitaire”, azaz a Coviddal szembeni védetteknek járó igazolvány bevezetését.
A német lap szerint a francia kormány a dokumentummal gyakorlatilag kötelezővé tette az oltást. Jogilag persze nincs szó erről, ugyanakkor az oltatlanokat olyan súlyos korlátozásokkal sújtották, amelyek miatt sokan közülük inkább mégis elfogadták a vakcinát.
Ami a részleteket illeti:
aki nincs beoltva koronavírus ellen – illetve nem esett át a betegségen, és friss negatív tesztje sincs –, az Franciaországban nem járhat étterembe, moziba vagy éppen bevásárlóközpontba, nem vehet részt nagy kulturális vagy sportrendezvényeken, illetve nem utazhat távolsági busz- és vonatközlekedésben.
A kórházakban és az idősotthonokban már nyáron
oltási kötelezettséget vezettek be, amit jövő hétfőtől a gazdaság egyes ágaira is kiterjesztenek: minden olyan dolgozónak rendelkeznie kell az említett igazolvánnyal, aki közvetlen kapcsolatban áll ügyfelekkel, vevőkkel.
A kormány azt is bejelentette, hogy ősztől már nem lesznek ingyenesek a PCR-tesztek. Ennek az intézkedésnek szintén az a célja, hogy kvázi rákényszerítsék az oltakozásra az ellenkezőket.
A stratégia a jelek szerint bevált:
Macron bejelentése óta 11,5 millió francia vette fel a vakcinát.
Ennek köszönhetően Franciaország még Nagy-Britanniát is megelőzte átoltottságot tekintve (a britek sokáig Európa „oltóbajnokai” voltak a gyors vakcinabeszerzés miatt – a szerk.), valamint – és ez még fontosabb – az egész társadalmat terhelő lezárások nélkül sikerült visszafognia a negyedik hullámot, és el tudta kerülni az egészségügy túlterhelődését.
Friss statisztikák szerint a Covid-fertőzött oltatlanok 6-szor nagyobb valószínűséggel kerülnek kórházba és 11-szer nagyobb valószínűséggel kerülnek intenzív osztályra, mint a beoltottak.
Százezrek az utcákon
A teljes képhez persze hozzátartozik, hogy az említett döntések a társadalom egy részében komoly ellenérzéseket váltottak ki. A bejelentés óta szombatonként tömegek tüntetnek a szigorítások ellen: volt olyan hétvége, amikor csaknem negyedmillióan vonultak utcára, de még múlt szombaton is mintegy 175 ezren demonstráltak.
A tiltakozók azt mondják, hogy
az oltások kvázi kötelező tételével Macron egy „kétosztályos” társadalmat hozott létre – azaz diszkriminálta a vakcinát elutasítókat.
Az intézkedések pártolói viszont azt hangoztatják, hogy a társadalom egészének érdeke a döntő, ez pedig a minél nagyobb átoltottság.
Kérdés persze az is, hogy a fenti eredmények mennyire lesznek tartósak, azaz ősszel – múlt évben ekkor durvult be igazán a járvány – folytatódnak-e majd a pozitív trendek.
Közel 2 százalékos emelkedéssel, 88.670,90 ponton fejezte be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a keddi kereskedést. 
