Itthon egymás után dönti a negatív rekordokat a Covid-járvány: a hét elején mintegy 250-en hunytak el naponta, és csaknem 12 ezer koronavírusos beteg szorul kórházi kezelésre.
Míg itthon csúcson a járvány, és máshol is romlik a helyzet...
A Financial Times adatbázisa szerint
jelenleg a világon Magyarországon a legmagasabb a 100 ezer lakosra jutó, új áldozatok száma az elmúlt egy hét átlagát tekintve. (Hazánk után pedig Csehország következik.)
A magyar válságkezelők ezt nagyrészt a brit mutánssal magyarázzák, amely fertőzőbb és halálosabb a vírus alapverziójánál.
Ausztriában és Németországban nagyságrendekkel jobb a helyzet: a halálos áldozatok napi számát annak ellenére sikerült jelentősen csökkenteni az elmúlt hónapokban, hogy ezekben az országokban is dominánssá vált a brit mutáns. Tegnap például 248 ember hunyt el koronavírussal összefüggésben a 83 milliós lakosú Németországban – eggyel kevesebb, mint Magyarországon. (Ennek lehetséges okairól itt írtunk részletesen.)
Igaz, a fertőzésszámok újbóli emelkedése miatt Ausztria és Németország is meghosszabbította a korlátozásokat – ezek jelenleg enyhébbek a hazaiaknál. A német kormány húsvétra plusz lezárásokat is előírt volna, de ezt a tervet a heves kritikák után Angela Merkel kancellár ma visszavonta. (Szerinte hibázott, és személyesen vállalta a felelősséget a történtekért.)
... a briteknél nincs harmadik hullám
Ennél a két államnál is sokkal jobban áll azonban a brit mutáns „hazája”, Nagy-Britannia – itt azonosították először ezt a mutációt –, ahol minden fontos járványügyi mutató jelentősen javul, és nyoma sincs a harmadik hullámnak.
A szigetországban a napi esetszám január 9-én volt a csúcson, amikor egy nap alatt csaknem 60 ezer fertőzöttet találtak.
Azóta óriásit zuhant ez a mutató: hét elején már csak mintegy 5400 új fertőzöttet regisztráltak a 68 millió lakosú országban – kevesebbet, mint Magyarországon.
A kórházban ápoltak száma 10 nappal az esetszám tetőzése után ért a csúcsra: január 18-án mintegy 39 ezren szorultak kórházi ellátásra.
Azóta ez a mutató is nagyságrendekkel javult: jelenleg mintegy 5500 Covid-beteget ápolnak kórházban, és 748-an vannak lélegeztetőgépen – mindkét mutató jobb a magyarnál az abszolút számokat tekintve is.
A Covid-halálesetek száma január 23-án, tehát két héttel az esetszám tetőzése után volt a csúcson: akkor mintegy 1250-en hunytak el naponta a hétnapos mozgóátlagot tekintve.
Azóta ebben a tekintetben is látványos javulás történt: a napi halálos áldozatok számának hétnapos átlaga múlt héten 90 alá csökkent.
Igaz, összességében még így is Nagy-Britanniában van a legtöbb Covid-halott Európában (126,5 ezer vagy 148 ezer, számítási módszertől függően), a 100 ezer lakosra jutó elhunytak száma pedig jelenleg ugyanannyi, mint Magyarországon (189).
A folyamatos és jelentős javulás azonban tény, aminek köszönhetően már
megkezdődött a szigorú korlátozások feloldása.
Az általános és középiskolák teljesen, a felsőoktatási intézmények pedig részben kinyitottak, ismét találkozhatnak a különböző háztartásokban élők (egyelőre maximum két fő), valamint egy látogatót fogadhatnak az idősotthonokban élők is (az ő oltásuk gyakorlatilag befejeződött).
Angliában március végétől négy lépcsőben újabb lazítások következnek, amelyek utolsó fázisa legkorábban június 21-én lép életbe. Ekkor minden kapcsolattartási korlátozás megszűnik, nem korlátozzák többé az esküvők vagy egyéb események létszámát, és még az éjszakai klubok is kinyithatnak. (Wales, Skócia és Észak-Írország külön-külön ütemtervet dolgoz ki a lazításra.)
Európa oltóbajnokai
De miért javult radikálisan a helyzet a szigetországban? Helyi szakértők szerint a siker alapvetően a rekordmértékű átoltottságnak – más szakértők szerint az oltások és a szigorú karantén együttes hatásának – köszönhető.
Jelenleg Európában messze Nagy-Britannia áll a legjobban ezen a téren: 100 lakosra 44,6 beadott oltás jut (Magyarországon 21,9 – ez amúgy az egyik legjobb érték az EU-ban –, Spanyolországban 13,5, Olaszországban 13,3, Németországban 13, Franciaországban pedig 12,7).
A hivatalos adatok szerint a szigetországban
az első dózist a 18 év felettiek 53,8 százaléka, azaz több mint 28 millió ember kapta már meg, tehát ennyien élveznek valamilyen szintű védettséget a Coviddal szemben.
Közülük csaknem 2,4 millió embernek már a második oltást is beadták.
A múlt héten átlagban mintegy félmillió vakcinálást végeztek naponta, részben az AstraZeneca, részben a BionTech-Pfizer oltóanyagával.
Boris Johnson tegnapi közlése szerint április közepéig ötven év felett mindenkit, ötven év alatt pedig minden "sebezhető" embert be akarnak oltani az első adaggal. (Legalábbis felkínálják nekik a vakcinát, az oltás ugyanis ott sem kötelező.)
Óvatosan, de visszafordíthatatlanul, lépésről lépésre, oltásról oltásra, ez az ország úton van a szabadságunk visszaszerzése felé
- fogalmazott a brit kormányfő.
Nagy-Britannia gyorsan és agresszívan invesztált az oltóanyag-beszerzésbe, hamar leszerződött a gyógyszergyártókkal, és így részben el tudta kerülni azokat az ellátási problémákat, amelyekkel az EU küszködik. (A brit beszerzési stratégiáról itt írtunk részletesen.)
De mi van az AstraZenecával?
A briteket még az AstraZenecával kapcsolatos negatív hírek sem bizonytalanították el.
A brit-svéd gyógyszergyártó vakcinájának alkalmazását mintegy másféltucat uniós ország függesztette fel egy időre, miután néhányan úgynevezett agyi sinus trombózist (ennek során az agyi vénákban keletkeznek vérrögök) kaptak beoltás után. Közülük többen életüket vesztették.
Norvég szakértők szerint
a vérröggöket az AstraZeneca vakcinája okozta az általuk vizsgált esetekben.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerint nem lehet kizárni, hogy az oltás összefüggésben áll nagyon ritka agyi trombózisokkal, ebben a kérdésben további vizsgálatok szükségesek.
Ezzel együtt az EMA úgy véli, hogy
a vakcina biztonságos és hatékony, haszna – a koronavírus elleni védettség – pedig jóval nagyobb a kockázatánál.
A gyógyszerügynökség állásfoglalása után számos ország folytatta az oltásokat.
A brit hatóságok szerint a szigetországban öt, a fentihez hasonló esetet jelentettek 11 millió oltás után. A vakcinálást nem függesztették fel – szintén azt hangsúlyozzák, hogy annak előnyei jóval meghaladják a kockázatokat.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
