A mostani kéthetes zárással befordultunk a célegyenesbe, most már a vírus elleni háborúnak az utolsó szakaszában, a célegyenesben vagyunk
-jelentette ki Orbán Viktor múlt hét pénteki szokásos rádiónterjújában. A magyar kormányfő húsvétot, tehát április első napjait jelölte meg a fokozatos nyitás kezdődátumaként.
A szabadság ára
Korábban többször jelezte azt is, hogy szabadságunk ára a vakcina: minél nagyobb lesz az átoltottság, annál kevesebb szigorításra lesz szükség, tehát annál hamarabb állhat vissza a normális élet és éledhet újra a gazdaság.
Minél gyorsabban minél több oltóanyagot kell beszerezni. Aki időt nyer, életet nyer, szabadságot nyer
- mondta egy februári interjúban.
A Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) márciusi előrejelzésében szintén arra figyelmeztetett, hogy a gazdaság talpra állása jelentős részben az oltakozás gyorsaságától függ.
De mennyire teljesültek be eddig ezek a várakozások azokban az országokban, amelyek a legjobban haladnak a vakcinálással? Enyhült-e náluk a járványhelyzet, lazultak-e a korlátozások, kezd-e visszazökkenni az élet a normál kerékvágásba?
Izrael: rekord átoltottság, zuhanó halálozás
A világon jelenleg messze Izrael áll a legjobban oltások tekintetében (ennek okairól itt írtunk): a zsidó államban csaknem 104 beadott vakcina jut 100 lakosra (egy embert kétszer kell beoltani) – háromszor annyi, mint az európai éllovasnak számító briteknél, és hétszer annyi, mint Magyarországon.
A beoltottak száma a hét elején lépte át az ötmilliót, azaz a felnőtt lakosság 80 százaléka kapta már meg legalább az első vakcinát. (A palesztinok beoltása viszont csak most kezdődött.)
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő közös fotón ünnepelt a „jubileumi” beoltottal, ami aligha független attól, hogy március 23-án parlamenti választások lesznek az országban.
Az izraeli miniszterelnök szerint április végére a teljes felnőtt lakosságot vakcinálhatják. A magyar kormányfő szerint itthon július elejére lépheti át a 8 milliót a beoltottak száma.
Izrael december 9-én kapta meg az első vakcinaszállítmányt a Pfizer-Biontechtől – ott szinte csak ezt az oltóanyagot használják –, és december 19-én kezdett oltani.
Az új fertőzések száma egy hónappal később, január közepén kezdett csökkenni, és azóta csaknem a harmadára esett. Itthon viszont – nálunk december végén kezdődött az oltakozás – február eleje óta meredeken emelkedik ez a mutató:
Ellentétes irányba haladnak a két ország Covid halálozási görbéi is. Február eleje óta Magyarországon jelentős növekedést, Izraelben jelentős csökkenést regisztráltak:
Vacsora igazolvánnyal
A járványhelyzet enyhülésének köszönhetően a közel-keleti állam februárban fokozatosan lazított a karanténon, március hetedikén pedig újraindította gazdasága nagy részét: kinyitottak az éttermek, kávézók és szállodák, ismét lehet kisebb rendezvényeket tartani, valamint nagyrészt újraindulhattak az iskolák is.
Igaz, a nyitást elsősorban azok élvezhetik, akiknek már van beoltottságot bizonyító igazolványuk:
szinte csak ők járhatnak rendezvényekre vagy ülhetnek be egy étterem benti részébe.
Hátradőlni persze korai lenne, hiszen még kérdéses, hogy meddig ad védettséget az oltás – erre a felvetésre Karikó Katalin, a Pfizer-vakcina kifejlesztésében kulcsszerepet játszó biokémikus sem tudott választ adni az Európai Parlament múlt heti rendezvényén. És arra sincs garancia, hogy minden új mutánssal szemben hatékonyak lesznek a vakcinák.
Yuli Edelstein izraeli egészségügyi miniszter a hétvégén azt mondta: bár a vírus még évekig napirenden lehet, a legrosszabbon túl vannak.
Nem nyertünk kiütéssel, de biztosan elmondhatjuk majd, hogy a korábban megtapasztalt válságot magunk mögött hagytuk
– fogalmazott.
A britek is másznak ki a gödörből
Európán belül messze Nagy-Britannia áll a legjobban átoltottságban: a 100 lakosra jutó beadott vakcinák száma meghaladja a 35-t. A 67 milliós országban csaknem 23 millió embert oltottak be legalább egyszer, és már minden 70 év felettinek, idősotthonban lakónak, valamint egészségügyi és idősotthonban dolgozónak felkínálták az oltást. (A vakcinálás ott sem kötelező.)
Skóciában pedig már a 65 év felettiek 97 százaléka megkapta legalább az első adagot.
Július végére minden felnőttet beoltanának az Egyesült Királyságban.
Nagy-Britanniában december 8-án indult meg a vakcinálás, és – Izraelhez hasonlóan – egy hónappal később kezdtek csökkenni az esetszámok. A zuhanás folyamatos, az új fertőzések napi száma a kora őszi szintre mérséklődött:
A napi halálozások száma két héttel később kezdett mérséklődni, a pozitív trend szintén folyamatos:
Mi a kulcs: az oltás vagy a karantén?
A járványügyi mutatók tehát látványosan és tartósan javulnak.
Ez egyes helyi szakértők szerint főleg a vakcináknak, nem pedig a karanténnak, más szakértők szerint viszont a kettő együttes hatásának köszönhető.
Úgy tűnik, hogy az oltások elsősorban az elhunytak és a kórházi kezelésre szorulók számát csökkentik jelentősen, és kevésbé a fertőzöttekét – azaz elsősorban a fertőzés súlyosbodását akadályozzák meg, és kevésbé a megfertőződést. (Igaz, már felmerültek kétségek is velük kapcsolatban.)
Elemzők szerint a korlátozások gyors feloldása visszafordítaná a pozitív trendeket Nagy-Britanniában, amely a világ egyik legkeményebb lockdownját alkalmazta.
Bár a járvány visszaszorítása és a gazdaság megóvása látszólag nem lehetséges egyszerre – a brit gazdaság nagyot zuhan majd az első negyedévben a lezárások miatt –, az Institute for Government brit tanácsadó intézet vezető közgazdásza szerint valójában nincs akkora ellentmondás a két cél között.
A vírus feletti ellenőrzés elvesztése újabb karanténokhoz vezetett, ami további károkat okozott a gazdaságnak
- mondta Gemma Tetlow a Financial Timesnak.
A szigetország március 8-án már lazított a szigoron: az összes iskola kinyitott, enyhültek a kapcsolattartási korlátozások. Április 12-én a többi közt kinyithatnak a nem létfontosságú üzletek, szabadtéren fogadhatnak majd vendégeket az éttermek és a kocsmák. Májusban újabb enyhítés jöhet,
június 21-től pedig– ha minden jól alakul – az összes korlátozást eltörölhetik.
Máshol is kevesebb az elhunyt, de...
Érdekesség, hogy Magyarországgal ellentétben jelentősen csökken a Covid-halálesetek száma olyan országokban is – például Németországban vagy Ausztriában –, ahol az átoltottsági szint jóval alacsonyabb a britnél vagy a magyarnál, és ahol szintén jelen van a brit mutáns. (Míg itthon dagad a harmadik hullám, Ausztria kifelé tart a válságból.)
Ezekben az államokban sem lehet azonban hátradőlni: az új, regisztrált fertőzöttek száma ismét emelkedik.
A fertőzésszám egész Ausztriában növekszik, ezért a kormány tervei a további nyitásra nagyon megkérdőjelezhetőek
- mondta a Privátbankár.hu-nak Alexander Dworzak, a Wiener Zeitung osztrák napilap újságírója a héten.
Lothar Wieler, a járvány- és közegészségüggyel foglalkozó német Robert Koch Intézet elnöke szerint versenyfutás zajlik a vakcinálás és a mutálódó vírus között.
Már látszik azonban a célvonal: ha nem lenne fennakadás az oltóanyag-ellátásban a gyártás megszakadása vagy egyéb okok miatt, őszig a lakosság 80 százaléka immunis lenne a vírussal szemben. (...) Ha így lesz, minden korlátozást fel lehet oldani.
A szakember szerint ugyanakkor a vakcinálást rendszeresen meg kell majd ismételni "updatelt" oltóanyagokkal.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
