Továbbra is az Egyesült Királyság vezeti az európai „vakcinaversenyt”: a szigetországban már 31 beadott oltás jut 100 emberre az Our World in Data adatai szerint.
Lekörözték az EU-t
Eközben Spanyolországban 8,2, Németországban 7,6, Olaszországban 7,2, Franciaországban 6,7 beadott vakcinát regisztráltak 100 főre vetítve, azaz a britek átoltottsága mintegy négyszer nagyobb, mint a legnagyobb uniós országoké.
A 68 millió lakosú szigetországban a beoltottak száma hétvégén átlépte a 20 milliót. A kormány célja, hogy július végére az összes felnőtt megkapja az első oltást (már ha akarja, a vakcinálás ugyanis nem kötelező – a szerk.)
A brit siker oka – erről már korábban is írtunk –, hogy
gyorsan és agresszívan invesztáltak a beszerzésbe, hamar leszerződtek a gyógyszergyártókkal, és így részben el tudták kerülni azokat az ellátási problémákat, amelyekkel Brüsszel küszködik.
A britek óriási összeget, 11,7 milliárd fontot (4800 milliárd forintot) fordítanak a vakcinák beszerzésére, gyártására és szétosztására, valamint a kutatások támogatására.
Jelenleg két vakcinával oltanak: az amerikai-német Pfizer-BioNTech, valamint a brit-svéd AstraZeneca oltóanyagával. Előbbit Belgiumból importálják, utóbbit Nagy-Britanniában gyártják. A brit-svéd cég a szigetországban készült vakcinákat nem exportálhatja a brit kormánnyal kötött szerződése értelmében.
A vakcinálás, amely a Csatornán túl december 8-án, tehát két és fél héttel korábban kezdődött, mint az EU-ban, a jelek szerint lassítja a járványt: a már beoltott idős korcsoportban a halálesetek száma nagyobb mértékben csökken, mint a még be nem oltott korcsoportban.
Helyi elemzők szerint ez azt sugallja, hogy
a járványt az oltások mérséklik, nem pedig egyéb faktorok, mint például a karantén.
Tény, hogy a szigetországban január vége óta összességében is zuhan a Coviddal összefüggő, regisztrált halálesetek száma:
Jól állunk átoltottságban, de...
Persze a briteknél jobban érdekel minket, hogy Magyarország hogyan halad az oltásokkal. Kedd reggeli adatok szerint csaknem 722 ezren kapták meg az első adag vakcinát, közülük 253 ezren a másodikat is.
A beadott vakcinák teljes száma mintegy 975 ezer, azaz 100 lakosra mintegy 10 oltás jut. Ez térségünkben a legmagasabb mutató az uniós országok között.
A nem uniós államokat tekintve is csupán Szerbia áll nálunk jobban:
Déli szomszédunknál 100 emberre már 21 oltás jut, ami elsősorban a kínai vakcinának köszönhető: Szerbia már január közepén egymillió Sinopharm-oltóanyagot kapott a távol-keleti országból. (Az uniós országok közül eddig csak Magyarország, a nem uniós európai államok közül pedig Szerbia mellett Ukrajna, Bosznia-Hercegovina, Fehéroroszország és Észak-Macedónia szerzett be kínai "szérumot".)
Visszatérve Magyarországra: annak ellenére, hogy térségünkhöz viszonyítva jól haladunk az oltásokkal, a novemberben bevezetett korlátozások pedig továbbra is érvényben vannak, nálunk nem sikerült tartósan csökkenteni a napi halálos áldozatok számát, sőt, február eleje óta ismét jelentősen növekszik ez a mutató:
A hazai válságkezelők a harmadik hullámot
az új mutánsokkal, főleg a szigetországból származó, az eredeti vírusnál 70 százalékkal fertőzőbb brit mutánssal magyarázzák.
Ezzel azt sugallják, hogy azok a korlátozások, amelyek megvédtek a vírus eredeti verziójával szemben, már nem védenek meg a fertőzőbb variánsokkal szemben.
Ezt az állítást azonban eddig nem támasztották alá tudományos tényekkel, és annak ellentmondani látszik az is, hogy
Horvátországban, ahol szintén megjelent a brit mutáns, ráadásul az átoltottsági szint kevesebb mint fele a hazainak, december vége óta csökken az új áldozatok száma.
Csökkenés, majd stagnálás tapasztalható a nálunk kevésbé beoltott Ausztriában is, ahol szintén jelen van a brit mutáns. (Jegyzet a témában - Az év rejtélye: hónapok óta karanténban élünk, mégis itt a harmadik hullám.)
Igaz, Magyarországhoz hasonlóan egyre több a halálos áldozat Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is.
De miért?
A hazai magyarázatot már ismerjük. De hogyan látják külföldi szakértők, válságkezelők az ellentétes fejleményeket – miként lehetséges, hogy a korlátozások és az oltások ellenére is terjed a fertőzés?
Tedros Adhanom, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) igazgatója a napokban azt mondta: az újabb emelkedés csalódást keltő, de nem meglepő. Szerinte annak oka
a korlátozások lazítása, a mutánsok terjedése és az emberek óvatosságának hiánya.
Általában hasonló indoklást hallhatunk a válságkezelő szervektől is szerte a világban.
Vannak azonban olyan szakértők is, akik nem annyira biztosak ebben. Richárd Kollár szlovák matematikus, aki a szlovák válságstábnak dolgozott ki modelleket a vírus terjedéséről, nemrég például bevallotta, hogy valójában nem tudják a járványhelyzet romlásának okát – és azt sem, hogy mennyire hatásosak a korlátozások, biztonságos-e elmenni bevásárolni vagy tömegközlekedést használni.
Teljesen hiányoznak a kulcsadatok, amelyek alapján fel tudnánk mérni az intézkedéseink hatásait, és azt a járványügyi helyzetet, amiben vagyunk. (…) Nem tudjuk megmondani, mi okozza a kórházba kerülők számának növekedését. (…) Nem tudjuk, hol van a probléma. (…) Nincs mód arra, hogy megtudjuk, mi történik
– jelentette ki.
A tavaly tavasszal még bezzegországnak tekintett Szlovákiában, ahol ősszel ráadásul a fél országot letesztelték, az elmúlt hónapokban szintén megugrott a halálos áldozatok száma.
A szlovák kormány jobb híján ismét szigorítja a karantént: mától utazási korlátozást vezet be, otthoni munkavégzésre ösztönzi az embereket, a boltokban és a tömegközlekedésben pedig előírja az átlagnál hatékonyabbnak tartott FFP2-es maszkok használatát.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
