A tervezettnél lényegesen kevesebb koronavírus elleni oltóanyaggal látja el az AstraZeneca az EU-t az idei második negyedévben, mondta el a Reutersnak egy közelebbről meg nem nevezett uniós tisztviselő, aki részt vesz a brit-svéd cég és Brüsszel közötti tárgyalásokban.
Újabb csökkentés
A tisztviselő szerint a gyógyszergyártó az egyeztetéseken azt közölte, hogy
kevesebb mint 90 millió adagot szállít majd ki a második negyedévben.
Ez kevesebb mint a fele annak a mennyiségnek (180 millió adag), amire a cég eredetileg kötelezettséget vállalt a múlt héten kiszivárgott szerződés szerint.
A hírügynökség szerint a vállalat nem cáfolta az értesülést, ugyanakkor közölte: törekszenek arra, hogy a produktivitás növelésével le tudják szállítani az ígért 180 millió adagot.
A hírre reagálva a cég a lapunkhoz is eljuttatott közleményében azt írta:
Az AstraZeneca ezúton megerősíti, hogy a COVID-19 vakcina II. negyedéves szállításra vonatkozó legfrissebb előrejelzése szerint az Európai Bizottsággal kötött szerződésnek megfelelően kíván teljesíteni. A szerződés szerinti várható mennyiség körülbelül fele az EU ellátási láncból, míg a fennmaradó rész a nemzetközi ellátási hálózatából érkezhet. Jelenleg az AstraZeneca azon dolgozik, hogy növelje az EU ellátási lánc termelékenységét, és továbbra is felhasználja nemzetközi kapacitásait annak érdekében, hogy a második negyedévben a 180 millió adag eljuthasson az Európai Unióba.
A gyógyszergyártó már az első negyedévben is jelentősen visszavágta uniós szállításait:
a tervezett 90 millió adag helyett előreláthatólag mindössze 40 milliót juttatott, illetve juttat el Brüsszelnek.
Ezeket a vakcinákat már részben szétosztották a tagországok között, így Magyarországon is oltanak már velük.
A folyamatos szállítási nehézségek miatt veszélybe kerülhet az uniós célkitűzés, miszerint az idei nyár végére az EU felnőtt lakosságának hetven százalékát beoltják Covid ellen. Ráadásul a másik két gyártó, az amerikai-német Pfizer-BioNTech, valamint az amerikai Moderna is a vártnál kevesebbet, illetve később szállított év elején, más gyártók oltóanyagai pedig még nem kapták meg az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyét.
A késések nagyrészt a bonyolult gyártási folyamatra és a korlátolt kapacitásokra vezethetők vissza. Ráadásul az AstraZeneca a Nagy-Britanniában készült vakcinákat jelenleg nem exportálhatja a brit kormánnyal kötött szerződése értelmében.
Túlságosan bíztak a gyártókban
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a beszerzésekkel kapcsolatban korábban elismerte:
késlekedtek az oltóanyagok engedélyezésével, túlságosan optimisták voltak a vakcinagyártást tekintve, és „talán túlságosan bíztunk” abban, hogy a gyártók időben leszállítják az ígért mennyiséget.
Szerinte a gyártás lemaradt a tudomány mögött. Tehát hiába fejlesztettek ki a kutatók nagyon rövid idő alatt Covid elleni vakcinákat, a cégek ezeket nem tudták időben és a kívánt mennyiségben előállítani.
A hiányosságok beismerésével párhuzamosan az Európai Bizottság elnöke megvédte az EU közös beszerzési és elosztási stratégiáját. Szerinte
ennek hiánya súlyos konfliktusokhoz, akár az EU széteséséhez is vezethetett volna a közösségen belül, hiszen előállhatott volna olyan helyzet, hogy a nagy és gazdag országoknak jut oltóanyag, a kevésbé gazdagoknak pedig nem.
A központi beszerzéssel és elosztással ezt elkerülték.
Korábbi cikkünk szerint a magyar átoltottsági szint közepes a régióban, a szerbeké viszont magasan veri a legtöbb uniós országét. Belgrád ugyanis – az EU-val ellentétben – alaposan bezsákolt kínai vakcinából. (Háttéranyagunk: Covid-oltások – Magyarország a középmezőnyben, Szerbia lekörözte az EU-t.)
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
