Mintegy 510 ezerrel több haláleset történt 27 uniós, valamint további négy nem uniós európai országban tavaly január és november között a 2016 és 2019 közötti évek megegyező időszakainak átlagához képest, derül ki az Eurostat közelmúltban közzétett adataiból.
Halálozási csúcs a hullámok idején
A statisztikából, amely minden (tehát nem csak koronavírusos) feljegyzett halálesetet tartalmaz, kitűnik az is, hogy a legtöbb plusz haláleset március és május közepe, illetve október és december eleje között történt, amikor 225 ezerrel, illetve 250 ezerrel többen hunytak el, mint a korábbi négy év azonos időszakában az átlagot tekintve.
A halálozások száma tehát a Covid-járvány első hullámának csúcsán, valamint a második hullám felfutása idején nőtt kimagasló mértékben.
A „kora tavaszi drámai növekedés” azért is szembetűnő, mert márciustól általában csökkenni szokott a mortalitás az uniós statisztikai hivatal szerint. Az első hullám utáni (ideiglenes) csökkenés – teszik hozzá – valószínűleg a korlátozó intézkedéseknek köszönhető.
Az alábbi ábrán az is látszik, hogy a második hullám idején már jóval nagyobb mértékben nőtt az átlagon felüli halálozások száma, mint tavasszal. (És ez feltehetően igaz decemberre és januárra is – ez a két hónap még nem szerepel az uniós statisztikában –, amikor a Coviddal-összefüggő halálesetek száma csúcson maradt.)
Az, hogy mennyire súlyos év volt a tavalyi, jól látszik a következő ábrán is, amely a hetenkénti halálozási számokat mutatja az elmúlt öt évben. Még a 2018 eleji, influenzajárvány által okozott növekedés is eltörpül amellett, ami tavaly tavasszal és ősszel bekövetkezett:
Magyarország: szomorú évzárás
Ami hazánkat illeti, az Eurostat egy további adatsorából kiderül, hogy az első hullámot relatív jól átvészelte az ország: a halálozások száma csak áprilisban haladta meg a korábbi négy év azonos időszakának átlagát, akkor is csak egy százalékkal. Eközben az EU-ban összességében 25 százalékkal nőtt ez a mutató az év negyedik hónapjában.
Ősztől kezdve, amint dagadni kezdett a második hullám, radikálisan romlott a helyzet:
októberben 15,8, novemberben 56,8, decemberben 42,6 százalékkal több haláleset történt itthon, mint a korábbi négy év azonos időszakában.
Eközben novemberben az EU-ban „mindössze” 40,4 százalékos növekedést mértek:
Mint tehát a fenti ábrán is látszik, a plusz halálozásokat tekintve az első hullám idején az uniós átlag alatt, a második hullám idején már az uniós átlag felett volt a magyar mutató. A legsúlyosabb helyzet egyébként Bulgáriában és Lengyelországban volt, ahol novemberben csaknem kétszer többen haltak meg a szokásosnál.
Ez a mutató azért fontos, mert – mint arra az Eurostat is utal – átfogóbb képet ad egy krízisről, jelen esetben a Covid-járvány valós hatásairól, mint a vírus áldozatainak hivatalos száma.
Ebben a mérőszámban ugyanis benne vannak a Covid nem diagnosztizált áldozatai, valamint azok a nem fertőzött emberek is, akik a korlátozásokkal összefüggésben – például az egészségügyi ellátás csökkenése miatt – veszítették életüket.
27 éves negatív csúcs
Visszatérve Magyarországra: a KSH adatai szerint
tavaly összesen csaknem 140 ezer ember hunyt el itthon, 9946-tal (7,7 százalékkal) több mint 2019-ben – a Covid-áldozatok hivatalos száma január elsején csaknem ugyanennyi, 9667 volt. Az ezer lakosra vetített halálozási ráta 13,3-ról 14,3 százalékra nőtt.
A negatív tendencia idén is folytatódott annak ellenére, hogy a járvány ellenes főbb korlátozások már november óta érvényben vannak. A ma közölt adatok szerint januárban csaknem 13 ezren veszítették életüket, 9,6 százalékkal többen, mint 2020 első hónapjában. (A KSH szerint a növekedés a Covid okozta elhalálozásokra és arra vezethető vissza, hogy a korábbi évekhez képest tavaly januárban alacsonyabb szinten tetőzött az influenzajárvány.)
Utoljára több mint 20 éve, 1999-ben hunytak el többen (143 ezren), mint tavaly.
Az ezer lakosra vetített halálozási ráta pedig utoljára 27 éve, 1993-ban (14,5 százalék) volt magasabb.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
