4p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A szokásosnál mintegy félmillióval többen hunytak el Európában tavaly január és november között. A plusz halálozások száma akkor volt a csúcson, amikor a Covid-járvány első és második hulláma tombolt. Magyarország tavasszal még jól tartotta magát, a második hullámban azonban megugrott az elhunytak száma. Tavaly a hazai halálozási ráta 27 éves csúcsra nőtt, idén januárban pedig mintegy 10 százalékkal többen vesztették életüket egy évvel korábbhoz képest.          

Mintegy 510 ezerrel több haláleset történt 27 uniós, valamint további négy nem uniós európai országban tavaly január és november között a 2016 és 2019 közötti évek megegyező időszakainak átlagához képest, derül ki az Eurostat közelmúltban közzétett adataiból.

Halálozási csúcs a hullámok idején 

A statisztikából, amely minden (tehát nem csak koronavírusos) feljegyzett halálesetet tartalmaz, kitűnik az is, hogy a legtöbb plusz haláleset március és május közepe, illetve október és december eleje között történt, amikor 225 ezerrel, illetve 250 ezerrel többen hunytak el, mint a korábbi négy év azonos időszakában az átlagot tekintve.

A halálozások száma tehát a Covid-járvány első hullámának csúcsán, valamint a második hullám felfutása idején nőtt kimagasló mértékben.

A vakcina az utolsó remény? Egy idős asszonyt oltanak be koronavírus ellen Szputnyik-vakcinával Miskolcon a megyei kórházban 2021. február 20-án. MTI/Vajda János
A vakcina az utolsó remény? Egy idős asszonyt oltanak be koronavírus ellen Szputnyik-vakcinával Miskolcon a megyei kórházban 2021. február 20-án. MTI/Vajda János

A „kora tavaszi drámai növekedés” azért is szembetűnő, mert márciustól általában csökkenni szokott a mortalitás az uniós statisztikai hivatal szerint. Az első hullám utáni (ideiglenes) csökkenés – teszik hozzá – valószínűleg a korlátozó intézkedéseknek köszönhető.

Az alábbi ábrán az is látszik, hogy a második hullám idején már jóval nagyobb mértékben nőtt az átlagon felüli halálozások száma, mint tavasszal. (És ez feltehetően igaz decemberre és januárra is – ez a két hónap még nem szerepel az uniós statisztikában –, amikor a Coviddal-összefüggő halálesetek száma csúcson maradt.)

A plusz halálesetek aránya az EU-ban, 2020. január-november (százalék, a 2016-2019 közötti időszak átlagához viszonyítva. Forrás: Eurostat)
A plusz halálesetek aránya az EU-ban, 2020. január-november (százalék, a 2016-2019 közötti időszak átlagához viszonyítva. Forrás: Eurostat)

Az, hogy mennyire súlyos év volt a tavalyi, jól látszik a következő ábrán is, amely a hetenkénti halálozási számokat mutatja az elmúlt öt évben. Még a 2018 eleji, influenzajárvány által okozott növekedés is eltörpül amellett, ami tavaly tavasszal és ősszel bekövetkezett:

Hetenkénti halálozások száma 31 európai országban, 2016-2020. (ezer fő, forrás: Eurostat)
Hetenkénti halálozások száma 31 európai országban, 2016-2020. (ezer fő, forrás: Eurostat)

Magyarország: szomorú évzárás   

Ami hazánkat illeti, az Eurostat egy további adatsorából kiderül, hogy az első hullámot relatív jól átvészelte az ország: a halálozások száma csak áprilisban haladta meg a korábbi négy év azonos időszakának átlagát, akkor is csak egy százalékkal. Eközben az EU-ban összességében 25 százalékkal nőtt ez a mutató az év negyedik hónapjában.

Ősztől kezdve, amint dagadni kezdett a második hullám, radikálisan romlott a helyzet:

októberben 15,8, novemberben 56,8, decemberben 42,6 százalékkal több haláleset történt itthon, mint a korábbi négy év azonos időszakában.

Eközben novemberben az EU-ban „mindössze” 40,4 százalékos növekedést mértek:

A plusz halálesetek aránya Magyarországon és az EU-ban havonta, 2020 (százalék, a 2016-2019 közötti időszak átlagához viszonyítva. Forrás: Eurostat)
A plusz halálesetek aránya Magyarországon és az EU-ban havonta, 2020 (százalék, a 2016-2019 közötti időszak átlagához viszonyítva. Forrás: Eurostat)

Mint tehát a fenti ábrán is látszik, a plusz halálozásokat tekintve az első hullám idején az uniós átlag alatt, a második hullám idején már az uniós átlag felett volt a magyar mutató. A legsúlyosabb helyzet egyébként Bulgáriában és Lengyelországban volt, ahol novemberben csaknem kétszer többen haltak meg a szokásosnál.

Ez a mutató azért fontos, mert – mint arra az Eurostat is utal –  átfogóbb képet ad egy krízisről, jelen esetben a Covid-járvány valós hatásairól, mint a vírus áldozatainak hivatalos száma.

Ebben a mérőszámban ugyanis benne vannak a Covid nem diagnosztizált áldozatai, valamint azok a nem fertőzött emberek is, akik a korlátozásokkal összefüggésben – például az egészségügyi ellátás csökkenése miatt – veszítették életüket.

27 éves negatív csúcs

Visszatérve Magyarországra: a KSH adatai szerint

tavaly összesen csaknem 140 ezer ember hunyt el itthon, 9946-tal (7,7 százalékkal) több mint 2019-ben – a Covid-áldozatok hivatalos száma január elsején csaknem ugyanennyi, 9667 volt. Az ezer lakosra vetített halálozási ráta 13,3-ról 14,3 százalékra nőtt. 

A negatív tendencia idén is folytatódott annak ellenére, hogy a járvány ellenes főbb korlátozások már november óta érvényben vannak. A ma közölt adatok szerint januárban csaknem 13 ezren veszítették életüket, 9,6 százalékkal többen, mint 2020 első hónapjában. (A KSH szerint a növekedés a Covid okozta elhalálozásokra és arra vezethető vissza, hogy a korábbi évekhez képest tavaly januárban alacsonyabb szinten tetőzött az influenzajárvány.)

Utoljára több mint 20 éve, 1999-ben hunytak el többen (143 ezren), mint tavaly.

Az ezer lakosra vetített halálozási ráta pedig utoljára 27 éve, 1993-ban (14,5 százalék) volt magasabb.          

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság A Trump-fiaskó piaci hatásai: kezdetét veszi az újabb zöldhullám?
Imre Lőrinc | 2026. november 15. 11:01
Az Egyesült Államokban a Demokrata Párt félidős választásokon aratott elsöprő győzelme, illetve az Európai Unióban készülődő szabályozói reform is átalakíthatja a fenntartható befektetési alapok piacát. Ami a politikai fordulatok nélkül is folyamatos mozgásban van: az elmúlt években a nukleáris energiával foglalkozó cégek és a védelmi ipari kibocsátók megítélése változott a legnagyobb mértékben, méghozzá a saját szempontjukból pozitív irányban. Miközben a 2022 óta tartó masszív lejtmenet után az ESG-alapok teljesítménye épp a mögöttünk hagyott negyedévben mutatta a fordulat jeleit – hangzott el a Klasszis Fenntarthatóság 2026 konferencia alapkezelői kerekasztal-beszélgetésén.
Makro / Külgazdaság Rétvári Bence üzent Seszták Miklósnak
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 13:57
Rétvári Bence a közösségi médiában jelentette be, arra kéri Seszták Miklóst, hogy adja vissza a mandátumát, illetve, hogy tisztázza magát a hatóságok előtt. A KDNP frakcióvezetője úgy véli, hogy ez az ügy egy egyedi büntetőügy, ugyanakkor azt határozottan visszautasították, hogy Magyar Péter bűnszervezetként állítsa be az egész jobboldalt.
Makro / Külgazdaság Szerb tisztítótűz: felbontották a Donald Trump vejének cégével kötött szerződést
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 13:29
Hivatalosan is felbontotta Szerbia a Donald Trump amerikai elnök vejének, Jared Kushnernek a cégével kötött szerződést, amelynek értelmében szállodát, kaszinót és lakóépületeket építettek volna a belgrádi egykori jugoszláv vezérkari épület helyén – jelentette szombaton a Vreme című szerb hetilap kormányzati forrásokra hivatkozva.
Makro / Külgazdaság Folytatódhat az örömködés a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 09:15
Az Mfor Üzemanyagár-figyelő szerint mind a kétfajta nafta ára még lejjebb mehet a jövő héten, igaz, a dízelé kevésbé.
Makro / Külgazdaság Lejárt a határidő: megvan, kik közül kerülhet ki a közmédia következő vezére
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 17:21
Megjelent a lista a Független Közmédia Testület honlapján.
Makro / Külgazdaság 1,8 milliárd forint közpénzt használhattak gyanúsan – itt az újabb kormányzati feljelentés
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 13:54
Nem volt minden rendben az alapítványi gazdálkodásban.
Makro / Külgazdaság Zsarolással és kapcsolati erőszakkal vádolják Magyar Pétert
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 12:56
Feljelentést tett Magyar Péter miniszterelnök ellen zsarolás és kapcsolati erőszak gyanúja miatt Ékes Ilona, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője. A Központi Nyomozó Főügyészséghez benyújtott beadvány Varga Judit volt igazságügyi miniszter parlamenti meghallgatásán elhangzott állításaira épül – közölte pénteken Czunyiné Bertalan Judit, a Fidesz Védvonal nevű kezdeményezésének vezetője.
Makro / Külgazdaság Jó hír érkezett a dízelautósok számára
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 12:50
Pénteken már csak a gázolaj ára mérséklődött a hazai töltőállomásokon. A 95-ös benzin országos átlagára nem változott, a gázolajé viszont további 1 forinttal csökkent csütörtökhöz képest.
Makro / Külgazdaság Nagyot javult Magyarország külső pénzügyi egyensúlya szeptemberben
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 12:36
Jelentősen javult Magyarország külső pénzügyi egyensúlya szeptemberben: a folyó fizetési mérleg 295 millió eurós többlettel zárt az augusztusi 159 millió eurós hiány után. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken közzétett előzetes adatai szerint az eredmény a júliusi 60 millió eurós aktívumot is jelentősen meghaladta, elsősorban az áruforgalmi deficit mérséklődésének köszönhetően.
Makro / Külgazdaság Lendületben a magyar ipar
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 08:40
Éves összevetésben 8,2 százalékkal nőtt a magyar ipari termelés szeptemberben, miközben az előző hónaphoz képest 0,9 százalékos bővülést mértek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett második becslése megerősítette az előzetes adatokat. A feldolgozóipari ágazatok többségében emelkedett a kibocsátás, a növekedéshez legnagyobb mértékben a járműgyártás járult hozzá.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG