A nyugati országokban vannak jelenleg a legszigorúbb koronavírus ellenes korlátozó intézkedések a kontinensen, derül ki a World in Data kimutatásából.
Holland szigor
Az Oxfordi Egyetem által kezelt adatbázis szerint a sort Hollandia vezeti, amely 93,5-es „erősségű” karantént alkalmaz a járvány féken tartása érdekében. (A 0 a legenyhébb, a százas a legszigorúbb korlátozást jelenti - a szerk.)
Aligha véletlen tehát, hogy január vége felé éppen ebben az országban törtek ki „karanténlázadások”. Napokig lángoltak az utcák, a hatóságok tüntetők tömegeit vették őrizetbe. A tiltakozások előzménye az volt, hogy a holland kormány – a II. világháború óta először – kijárási tilalmat vezetett be este 9 és reggel fél 5 között, amit a héten március 3-ig meghosszabbított.
Hubert Bruls, a helyi Nemzetbiztonsági Tanács elnöke akkor azt mondta: megérti a tüntetők frusztráltságát, de ha a hollandok most kitartanak, akkor előbb fogják visszakapni a szabadságukat. A rendbontókat pedig nemes egyszerűséggel koronahuligánoknak nevezte.
Helyszíni videók tanúsága szerint a néhol vandalizmusba torkollt demonstrációkon főleg fiatalok vettek részt
– azaz elsősorban ez a korosztály viseli nehezen a szabadság megnyirbálását, a karanténnal járó bezártságot.
Ugyanezt mondta egyébként az olaszországi helyzetről a lapunknak adott interjúban Alicia Ibarra, egy római kórház orvosa is.
Bekeményítettek a németek
Visszatérve a toplistára: a második helyen Írország, a harmadikon pedig Németország áll 88, illetve 83,3 ponttal.
A németek tavasszal relatív enyhe korlátozásokkal megúszták a járványt, igaz, ekkor még a halálozások száma is relatív alacsony volt náluk a többi nagy európai országéhoz képest.
Tavaly október óta azonban egyre szigorúbb karantént vezetett be a Merkel-kormány a tartományokkal közösen, amit épp a héten hosszabbított meg március hetedikéig.
De mit jelent pontosan a szigorú karantén? Németországban például azt, hogy továbbra is
a „Maradjunk otthon-elv" az irányadó: arra kérnek mindenkit, hogy redukálja minimálisra a személyes találkozások számát, ha tud, dolgozzon otthonról, ne utazzon sehová, a boltokban és a tömegközlekedésben pedig hordjon speciális maszkot.
Alapvetően zárva van az üzletek jelentős része, továbbra sem fogadhatnak vendégeket a kávézók, az éttermek és a kulturális intézmények, valamint általában nem lehet „testi közelséggel járó” szolgáltatásokat kínálni. (A fodrászatok viszont kinyithatnak majd március elsején.) Az óvodák és az iskolák nyitásáról, valamint egyes, feltételekhez kötött lazításokról a tartományok saját hatáskörben dönthetnek.
A német válságkezelésre ugyanakkor néhány árnyék is vetül: a gyanú szerint a kormány az első hullám során nyomást gyakorolt tudósokra a korlátozó intézkedések igazolása érdekében, és ezzel politikai célokra használta fel őket.
A napi halálos áldozatok száma pedig a karantén szigorítása ellenére is újabb és újabb csúcsokra nőtt január első feléig.
Igaz, a top 3 ország halálozási rátája még így is alacsonyabb az átlagnál a Financial Times adatbázisa szerint. Míg
az EU-ban átlagosan 113 Covid-áldozat jut százezer lakosra, addig Hollandiában 85, Írországban és Németországban pedig 77-77 – amit akár úgy is lehet értelmezni, hogy a szigorú karanténnak azért voltak eredményei.
Ami a további rangsort illeti, szintén relatív szigorú korlátozások vannak érvényben Nagy-Britanniában, Cipruson, Ausztriában és Olaszországban.
Érdekesség, hogy az alternatív modellt követő, a korlátozásokat sokáig elvető Svédország, amelyről rendszeresen írtunk, a karanténrangsor közepén, a 16-17. helyen áll 69,4-es értékkel, azaz kisebb-nagyobb szigorításokra a skandináv állam is rákényszerült. Ott 120 áldozat jut 100 ezer lakosra, ami kicsivel több az uniós átlagnál.
Magyarország: közepes szigor, sok halott
Magyarország Csehországgal holtversenyben a 11.-12. helyen áll a 37 országot tartalmazó listán 72,2-es mutatóval, azaz nekünk közepesen szigorú karantént kell elviselnünk.
Itthon az üzletek általában nyitva tarthatnak, a szállodák, éttermek, kávézók viszont továbbra sem fogadhatnak vendégeket. Éjszakai kijárási tilalom van, zárva tartanak a kulturális intézmények és a szórakozóhelyek, és még az utcán is védőmaszkot kell hordani.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón azt mondta: ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor legalább két ütemben, március 1-jétől és április elejétől lehet részleges lazítás.
Térségünket tekintve
Ausztriában, Romániában és Szlovákiában vannak nálunk szigorúbb korlátozások, ezzel szemben Lengyelország és Szlovénia kissé, Ukrajna, Horvátország és Szerbia pedig sokkal enyhébb lezárásokat alkalmaz.
Ami a halálozási rátát illeti,
Magyarországon 138 áldozat jut 100 ezer lakosra, ami jóval meghaladja az uniós átlagot (113), valamint a horvát (129), a lengyel (106), a szlovák (103), a román (99), az osztrák (92), a szerb (60) és az ukrán (57) értéket.
Térségünkben csak Szlovéniában és Csehországban rosszabb a helyzet, ahol 176, illetve 167 koronavírusos elhunytat könyveltek el 100 ezer lakosonként.
Mindez azt jelenti, hogy
számos térségbeli országban a halálozási ráta annak ellenére is alacsonyabb a magyarnál, hogy ott enyhébb karantént alkalmaznak.
Tegyük persze hozzá, hogy az egyes államok válságkezelését csak megkötésekkel lehet összehasonlítani, hiszen eltérhet a Covid-halálozások felderítettségének mértéke, a társadalom egészségügyi állapota vagy éppen az egészségügy felkészültsége.
Ők a leglazábbak
A „karanténtoplista” végén egyébként Fehéroroszország található 27,8 ponttal, azaz a hatóságok itt korlátozzák legkevésbé az emberek életét. Ennek ellenére mindössze 19 Covid-halott jut százezer lakosra, legalábbis a hivatalos adatok szerint.
Nem izgulják túl a vírust Észtországban (41,7-es erősségű karantén), Bosznia-Hercegovinában (42,6) és Izlandon (44,4) sem. A balkáni országban relatív magas a halálozási ráta (148 elhunyt 100 ezer lakosonként), az észtek (36 elhunyt/100 ezer fő) és az izlandiak (8 elhunyt /100 ezer fő) viszont a jelek szerint komolyabb korlátozások nélkül is urai a helyzetnek.
Persze a távoli szigetországban, tekintettel adottságaira, ez azért könnyebb feladatnak tűnik, mint a zsúfolt kontinensen.
Ezzel több évre lezárják a foglalkoztatási kérdéseket. 
