7p

Miközben a német kormány tegnap meghosszabbította a korlátozásokat, a kancellár pedig már a harmadik hullámtól tart, jókora botrány borzolja a kedélyeket. Egy tényfeltáró cikk szerint ugyanis a belügyminisztérium a korlátozások igazolása érdekében nyomást gyakorolt a tudósokra, akik tippeket is adtak arra, hogyan lehet "sokkolni" a társadalmat. Ellenzéki képviselők vizsgálatot követelnek az ügyben.

Ahogy az várható volt, tegnap március hetedikéig meghosszabbították a koronavírus-járvány ellen bevezetett korlátozásokat a tartományi miniszterelnökök és a szövetségi kormány Németországban – tehát az ősz óta tartó karantén további négy héttel kitolódik. 

Továbbra is a „Maradjunk otthon-elv" az irányadó: arra kérnek mindenkit, hogy redukálja minimálisra a személyes találkozások számát, ha tud, dolgozzon otthonról, ne utazzon sehová, a boltokban és a tömegközlekedésben pedig hordjon speciális maszkot. 

Zárva marad az üzletek jelentős része, továbbra sem fogadhatnak vendégeket a kávézók, az éttermek és a kulturális intézmények, valamint általában nem lehet „testi közelséggel járó” szolgáltatásokat kínálni.

Ami változás, hogy március elsején kinyithatnak a fodrászatok. Az óvodák és az iskolák nyitásáról a tartományok saját hatáskörben dönthetnek, mint ahogy arról is, hogy mikor nyithatnak egyes üzletek, szolgáltatások, intézmények – utóbbi feltétele, hogy egyhetes átlagban ne haladja meg a 35-öt a 100 ezer lakosra jutó regisztrált, új fertőzések száma.

Angela Merkel a korlátozások meghosszabbítását bejelentő sajtótájékoztatón Berlinben 2021. február 10-én. EPA/CHRISTIAN MARQUARDT
Angela Merkel a korlátozások meghosszabbítását bejelentő sajtótájékoztatón Berlinben 2021. február 10-én. EPA/CHRISTIAN MARQUARDT

Angela Merkel a témában tartott tegnapi sajtótájékoztatón elmondta: az új esetek száma egyértelműen csökken, ugyanakkor terjednek a vírus új, a jelenleginél fertőzőbb mutációi. Emiatt a német kancellár már új hullámról beszélt:

Ebben a tekintetben egy harmadik hullám készülődik, amit le kell küzdenünk.

 Igazolni a karantént 

A német kormány karantén-politikájára ugyanakkor árnyékot vet az a hír, amelyet a Welt am Sonntag tett közzé. A konzervatív hetilap ugyanis azt állítja:

a kabinet az első hullám során nyomást gyakorolt tudósokra a korlátozó intézkedések igazolása érdekében, és ezzel politikai célokra használta fel őket.

A lap újságírói ezt abból a több mint 200 oldalnyi, a belügyminisztérium vezetése és a kutatók közt lezajlott  levelezésből szűrték le, amelyért több hónapon át pereskedett  jogászok egy csoportja a Robert Koch Intézettel (ez az országos közegészség- és járványügyi intézet).

A levelezésből a többi közt kiderül: a német belügyminisztérium olyan számítási modell kidolgozására kérte az intézet és más intézmények kutatóit, amely alapján „megelőző és korlátozó jellegű intézkedéseket” lehet tervezni.

A tudósok a minisztériummal szoros együttműködésben, mindössze négy nap alatt „tartalmakat dolgoztak ki” egy titkos dokumentumhoz, amely a következő napokban szivárgott ki különböző médiumokhoz. Ebben szerepel egy számítás a „legrosszabb forgatókönyv”-ről:

ha nem korlátoznák a társadalom életét, több mint egymillió ember halna meg koronavírusban.

Sokkolni akartak

A kutatók egyúttal „tippeket” adtak arra, hogyan lehet elérni a „kívánt sokkhatást”:

Sok súlyos beteget rokonaik hoznak be a kórházba, amely azonban nem tudja fogadni őket, ezért otthon, levegő után kapkodva halnak kínhalált

- vizionálja a dokumentum. A tudósok nem csak „számokat” szállítottak, hanem politikai javaslatokat is tettek például azzal kapcsolatban, hogyan lehet a „lakosság félelmét és elfogadását” tematizálni.

Fény derül ugyanakkor arra is, hogy maguk sem voltak egységesek a járványhelyzet megítélésében – például azzal kapcsolatban, hogy a fertőzöttek hány százaléka halhat bele a Covid-vírusba. Az egyik kutatóintézet 0,56, a másik 1,2 százalékos halálozási rátát valószínűsített. Utóbbi azt írta, hogy a "célt szem előtt tartva” kell érvelni, azaz cselekvésre kell ösztönözni.

A minisztérium végül azt a számot használta, amely „hatásosabb” volt – tehát a nagyobbat.

Ezzel egyébként önmagában nem lőtt nagyon mellé, mert a németországi halálozási ráta, beleszámítva a nem diagnosztizált fertőzötteket is, körülbelül egy százalék lehet a tudósok többsége szerint.             

Omladozó bizalom 

A levelezés nyilvánosságra kerülése már csak azért is felettébb kellemetlen a Merkel-kormány számára, mert az – más kormányokhoz hasonlóan – folyamatosan szakértőkre hivatkozva hozza meg a járványügyi intézkedéseket, az alapján szigorít vagy enyhít a korlátozásokon.

A "kiperelt" levelezés ugyanakkor azt jelzi, hogy a tudományos álláspontot – legalábbis ebben az esetben – politikai szempontoknak rendelték alá.

A kormány pont azt károsította, amire a pandémia elleni küzdelemben leginkább szükségünk lenne: a bizalmat. (…) Ha a tudomány a politika meghosszabbított keze lesz, akkor valami nagyon félrement

- írta a német lap kommentárjában. Eszerint az elmúlt hetekben azért is csökkenhetett a kormány járványkezelésének támogatottsága, mert az elsősorban a „keményvonalas” (karanténpárti) szakértőktől kér tanácsokat, más stratégiákat pedig általában „elken”.

Ellenzéki képviselők magyarázatot várnak a kormánytól:

Nem szabad felcserélni a szerepeket. A tudomány ismeretekkel szolgál, a politika dönt. Ha az a benyomás támad, hogy a tudományos ismereteket a politika rendeli meg saját ténykedésének igazolására, az árt a független tudomány tekintélyének és a tényeken alapuló küzdelemnek a pandémia ellen

-mondta Konstantin Kuhle, a liberális frakció belpolitikai szóvivője.

Dietmar Barsch, a Baloldal frakcióvezetője szerint a belügyminisztérium öngólt lőtt, hiszen a hitelesség kulcsfontosságú a korlátozások elfogadtatásában.

Markus Kerber belügyi államtitkár az üggyel kapcsolatban közölte: nem volt szükségük „teoretikus esszékre”, hanem az volt a feladatuk, hogy megakadályozzák a legrosszabb forgatókönyv valóra válását. A Robert Koch Intézet nem kommentálta a hírt, az RWI kutatóintézet pedig azt állítja, hogy nem volt politikai elvárás a kutatási eredményekkel kapcsolatban.          

Szomorú tél

De nézzük, mit mutatnak a konkrét számok, azaz hogyan alakul a járvány Németországban.

Az kétségtelen, hogy a második hullám sokkal súlyosabb volt az elsőnél. Míg tavasszal a legrosszabb napokon sem érte el a 250-et a napi halálos áldozatok száma, addig november óta ez a szám a sokszorosára nőtt, január első felében pedig még a 800-at is meghaladta:

A napi koronavírusos halálesetek száma Németországban. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data)
A napi koronavírusos halálesetek száma Németországban. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data)

 

Az alábbi ábrán az is látszik, hogy míg tavasszal Németország sokkal kevesebb áldozatot könyvelt el, mint a többi nagy európai állam (Oroszország kivételével), addig a második hullám idején csaknem az élre tört ebben a tekintetben: 

A napi koronavírusos halálesetek száma a legnagyobb európai országokban. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data)
A napi koronavírusos halálesetek száma a legnagyobb európai országokban. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data)

Hivatalos adatok szerint eddig csaknem 64 ezren hunytak el Németországban a Coviddal összefüggésben, ami – Spanyolországgal holtversenyben – a negyedik legmagasabb érték Európában Nagy-Britannia (115 ezer elhunyt), Olaszország (92 ezer elhunyt) és Oroszország (77 ezer elhunyt) mögött.

Persze lehet azzal érvelni, hogy ha nem lettek volna szigorítások Németországban, akkor még többen vesztették volna életüket.

Ugyanakkor tény, hogy a halálos áldozatok száma a karantén októberben kezdődött jelentős szigorítása ellenére is folyamatosan nőtt január elejéig – ez pedig szintén nem vet túl jó fényt a német kormány válságkezelésére.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság A mikrohullám ölni tanul – tesztüzemben a jövő légvédelme
Litván Dániel | 2025. április 27. 05:47
Olyan eszközt tesztelt a brit haderő, amely egy csapásra át tudná írni a front erőviszonyait – de van még mit reszelgetni rajta.
Makro / Külgazdaság Nagyon rossz ötlet volt felbőszíteni Kínát?
Privátbankár.hu | 2025. április 26. 16:44
Mielőtt kirobbantotta kereskedelmi háborúját Kína ellen, Donald Trump amerikai elnöknek végig kellett volna gondolnia, hogy kivel áll szemben. Nem tette, amit jó eséllyel nagyon megbánhat.
Makro / Külgazdaság Sivatagba homokot? Az oroszok találtak maguknak egy vásárlót
Privátbankár.hu | 2025. április 26. 15:32
Hosszabb távon jelentős mennyiségű orosz földgáz importjáról tárgyal Oroszország és Irán, miközben a perzsa állam földje alatt található a világ második legnagyobb földgáztartaléka.
Makro / Külgazdaság Zelenszkij Rómában beszélt Trumppal (frissítve)
Privátbankár.hu | 2025. április 26. 13:26
Washington gyümölcsözőnek minősítette a találkozót. 
Makro / Külgazdaság Teljes fordulat a brit autógyárakban
Privátbankár.hu | 2025. április 26. 11:21
Az Egyesült Királyságban először nőtt a járműgyártás éves szinten márciusban, miután az előző 12 hónapban folyamatosan csökkent.
Makro / Külgazdaság Kritikus terület lett a mosás: 2050 helyett 3280 forintot kell fizetnie a háztartásoknak a szomszédban
Buksza blog | 2025. április 26. 09:23
A legkeresettebb mosószerek ára néhány év alatt másfélszeresére ugrott Romániában. A drágulás a hivatalos adatok szerint nem márka- vagy gyártófüggő.
Makro / Külgazdaság Hétvégén meglepetés várja az autósok felét a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 10:31
Szombati árváltozásról érkezett hír.
Makro / Külgazdaság Van még kraft a magyar munkaerőpiacban? Megint többen dolgoznak
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 08:30
4 millió 701 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékra csökkent. 
Makro / Külgazdaság Több nagykövetet is felmentett a köztársasági elnök
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 06:59
A csütörtök éjszaka megjelent Magyar Közlönyből kiderül: több nagykövet ügyében is döntést hozott a köztársasági elnök. 
Makro / Külgazdaság Újabb fordulat a jegybanki alapítványok körül: súlyos ügyekben tettek büntetőfeljelentést
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 06:31
Csalás, hűtlen kezelés, hamis magánokirat felhasználása, számvitel rendjének megsértése, valamint tartozás fedezetének elvonása került terítékre. Az alapítvány közben újabb 400 milliót kap, de állítólag csak a vizsgálatra.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG