7p

Túléli Budapest a következő öt évet is kormánytámogatás nélkül?
Milyen kapcsolatot lehet kialakítani a Fidesszel, Magyar Péterrel és Karácsony Gergellyel?
Online Klasszis Klub élőben Vitézy Dáviddal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 13. 16:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Miközben a német kormány tegnap meghosszabbította a korlátozásokat, a kancellár pedig már a harmadik hullámtól tart, jókora botrány borzolja a kedélyeket. Egy tényfeltáró cikk szerint ugyanis a belügyminisztérium a korlátozások igazolása érdekében nyomást gyakorolt a tudósokra, akik tippeket is adtak arra, hogyan lehet "sokkolni" a társadalmat. Ellenzéki képviselők vizsgálatot követelnek az ügyben.

Ahogy az várható volt, tegnap március hetedikéig meghosszabbították a koronavírus-járvány ellen bevezetett korlátozásokat a tartományi miniszterelnökök és a szövetségi kormány Németországban – tehát az ősz óta tartó karantén további négy héttel kitolódik. 

Továbbra is a „Maradjunk otthon-elv" az irányadó: arra kérnek mindenkit, hogy redukálja minimálisra a személyes találkozások számát, ha tud, dolgozzon otthonról, ne utazzon sehová, a boltokban és a tömegközlekedésben pedig hordjon speciális maszkot. 

Zárva marad az üzletek jelentős része, továbbra sem fogadhatnak vendégeket a kávézók, az éttermek és a kulturális intézmények, valamint általában nem lehet „testi közelséggel járó” szolgáltatásokat kínálni.

Ami változás, hogy március elsején kinyithatnak a fodrászatok. Az óvodák és az iskolák nyitásáról a tartományok saját hatáskörben dönthetnek, mint ahogy arról is, hogy mikor nyithatnak egyes üzletek, szolgáltatások, intézmények – utóbbi feltétele, hogy egyhetes átlagban ne haladja meg a 35-öt a 100 ezer lakosra jutó regisztrált, új fertőzések száma.

Angela Merkel a korlátozások meghosszabbítását bejelentő sajtótájékoztatón Berlinben 2021. február 10-én. EPA/CHRISTIAN MARQUARDT
Angela Merkel a korlátozások meghosszabbítását bejelentő sajtótájékoztatón Berlinben 2021. február 10-én. EPA/CHRISTIAN MARQUARDT

Angela Merkel a témában tartott tegnapi sajtótájékoztatón elmondta: az új esetek száma egyértelműen csökken, ugyanakkor terjednek a vírus új, a jelenleginél fertőzőbb mutációi. Emiatt a német kancellár már új hullámról beszélt:

Ebben a tekintetben egy harmadik hullám készülődik, amit le kell küzdenünk.

 Igazolni a karantént 

A német kormány karantén-politikájára ugyanakkor árnyékot vet az a hír, amelyet a Welt am Sonntag tett közzé. A konzervatív hetilap ugyanis azt állítja:

a kabinet az első hullám során nyomást gyakorolt tudósokra a korlátozó intézkedések igazolása érdekében, és ezzel politikai célokra használta fel őket.

A lap újságírói ezt abból a több mint 200 oldalnyi, a belügyminisztérium vezetése és a kutatók közt lezajlott  levelezésből szűrték le, amelyért több hónapon át pereskedett  jogászok egy csoportja a Robert Koch Intézettel (ez az országos közegészség- és járványügyi intézet).

A levelezésből a többi közt kiderül: a német belügyminisztérium olyan számítási modell kidolgozására kérte az intézet és más intézmények kutatóit, amely alapján „megelőző és korlátozó jellegű intézkedéseket” lehet tervezni.

A tudósok a minisztériummal szoros együttműködésben, mindössze négy nap alatt „tartalmakat dolgoztak ki” egy titkos dokumentumhoz, amely a következő napokban szivárgott ki különböző médiumokhoz. Ebben szerepel egy számítás a „legrosszabb forgatókönyv”-ről:

ha nem korlátoznák a társadalom életét, több mint egymillió ember halna meg koronavírusban.

Sokkolni akartak

A kutatók egyúttal „tippeket” adtak arra, hogyan lehet elérni a „kívánt sokkhatást”:

Sok súlyos beteget rokonaik hoznak be a kórházba, amely azonban nem tudja fogadni őket, ezért otthon, levegő után kapkodva halnak kínhalált

- vizionálja a dokumentum. A tudósok nem csak „számokat” szállítottak, hanem politikai javaslatokat is tettek például azzal kapcsolatban, hogyan lehet a „lakosság félelmét és elfogadását” tematizálni.

Fény derül ugyanakkor arra is, hogy maguk sem voltak egységesek a járványhelyzet megítélésében – például azzal kapcsolatban, hogy a fertőzöttek hány százaléka halhat bele a Covid-vírusba. Az egyik kutatóintézet 0,56, a másik 1,2 százalékos halálozási rátát valószínűsített. Utóbbi azt írta, hogy a "célt szem előtt tartva” kell érvelni, azaz cselekvésre kell ösztönözni.

A minisztérium végül azt a számot használta, amely „hatásosabb” volt – tehát a nagyobbat.

Ezzel egyébként önmagában nem lőtt nagyon mellé, mert a németországi halálozási ráta, beleszámítva a nem diagnosztizált fertőzötteket is, körülbelül egy százalék lehet a tudósok többsége szerint.             

Omladozó bizalom 

A levelezés nyilvánosságra kerülése már csak azért is felettébb kellemetlen a Merkel-kormány számára, mert az – más kormányokhoz hasonlóan – folyamatosan szakértőkre hivatkozva hozza meg a járványügyi intézkedéseket, az alapján szigorít vagy enyhít a korlátozásokon.

A "kiperelt" levelezés ugyanakkor azt jelzi, hogy a tudományos álláspontot – legalábbis ebben az esetben – politikai szempontoknak rendelték alá.

A kormány pont azt károsította, amire a pandémia elleni küzdelemben leginkább szükségünk lenne: a bizalmat. (…) Ha a tudomány a politika meghosszabbított keze lesz, akkor valami nagyon félrement

- írta a német lap kommentárjában. Eszerint az elmúlt hetekben azért is csökkenhetett a kormány járványkezelésének támogatottsága, mert az elsősorban a „keményvonalas” (karanténpárti) szakértőktől kér tanácsokat, más stratégiákat pedig általában „elken”.

Ellenzéki képviselők magyarázatot várnak a kormánytól:

Nem szabad felcserélni a szerepeket. A tudomány ismeretekkel szolgál, a politika dönt. Ha az a benyomás támad, hogy a tudományos ismereteket a politika rendeli meg saját ténykedésének igazolására, az árt a független tudomány tekintélyének és a tényeken alapuló küzdelemnek a pandémia ellen

-mondta Konstantin Kuhle, a liberális frakció belpolitikai szóvivője.

Dietmar Barsch, a Baloldal frakcióvezetője szerint a belügyminisztérium öngólt lőtt, hiszen a hitelesség kulcsfontosságú a korlátozások elfogadtatásában.

Markus Kerber belügyi államtitkár az üggyel kapcsolatban közölte: nem volt szükségük „teoretikus esszékre”, hanem az volt a feladatuk, hogy megakadályozzák a legrosszabb forgatókönyv valóra válását. A Robert Koch Intézet nem kommentálta a hírt, az RWI kutatóintézet pedig azt állítja, hogy nem volt politikai elvárás a kutatási eredményekkel kapcsolatban.          

Szomorú tél

De nézzük, mit mutatnak a konkrét számok, azaz hogyan alakul a járvány Németországban.

Az kétségtelen, hogy a második hullám sokkal súlyosabb volt az elsőnél. Míg tavasszal a legrosszabb napokon sem érte el a 250-et a napi halálos áldozatok száma, addig november óta ez a szám a sokszorosára nőtt, január első felében pedig még a 800-at is meghaladta:

A napi koronavírusos halálesetek száma Németországban. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data)
A napi koronavírusos halálesetek száma Németországban. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data)

 

Az alábbi ábrán az is látszik, hogy míg tavasszal Németország sokkal kevesebb áldozatot könyvelt el, mint a többi nagy európai állam (Oroszország kivételével), addig a második hullám idején csaknem az élre tört ebben a tekintetben: 

A napi koronavírusos halálesetek száma a legnagyobb európai országokban. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data)
A napi koronavírusos halálesetek száma a legnagyobb európai országokban. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data)

Hivatalos adatok szerint eddig csaknem 64 ezren hunytak el Németországban a Coviddal összefüggésben, ami – Spanyolországgal holtversenyben – a negyedik legmagasabb érték Európában Nagy-Britannia (115 ezer elhunyt), Olaszország (92 ezer elhunyt) és Oroszország (77 ezer elhunyt) mögött.

Persze lehet azzal érvelni, hogy ha nem lettek volna szigorítások Németországban, akkor még többen vesztették volna életüket.

Ugyanakkor tény, hogy a halálos áldozatok száma a karantén októberben kezdődött jelentős szigorítása ellenére is folyamatosan nőtt január elejéig – ez pedig szintén nem vet túl jó fényt a német kormány válságkezelésére.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Köhintett a francia ipar, csak be ne rekedjen!
Privátbankár.hu | 2024. november 5. 16:01
Szeptemberben szezonális és naptári kiigazítással 0,9 százalékkal, május óta először csökkent az előző havihoz képest a francia ipari termelés az augusztusi 1,1 százalékos havi bővülés után.
Makro / Külgazdaság Magyarországot is elérheti a kenyérpirítós Trump-csapás
Buksza blog | 2024. november 5. 12:44
Ha komolyan lehetn venni Donald Trump vámemelési ígéretét, amivel az elnökválasztás előtt kampányolt – ami nála erősen kérdéses –, akkor látványos vereséget kellene szenvednie a szavazáson.
Makro / Külgazdaság Erre az adatra sem lehet büszke az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2024. november 5. 08:32
2024. szeptemberben az export euróban számított értéke 5,0 százalékkal, az importé 4,0 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. A termék-külkereskedelmi egyenleg 187 millió euróval romlott. 
Makro / Külgazdaság Csak Magyarországon és Romániában elérhetetlen a Covid-vakcina
Privátbankár.hu | 2024. november 5. 08:16
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ roppant későn, október 11-én írt ki közbeszerzést a Covid-vakcinákra. Bár szakértők szerint már igazi járvány van, körképünkből mégis az derül ki, hogy az Európai Unióban kizárólag nálunk és keleti szomszédunknál nincs elérhető koronavírus-oltóanyag.
Makro / Külgazdaság Trump győzelme vagy az adók emelése számít a magyar autósoknak?
Privátbankár.hu | 2024. november 4. 15:58
A keddi amerikai elnökválasztás a gazdaság számos területére hatással lehet. Az ugyan túlzott egyszerűsítésnek tűnik, hogy Donald Trump győzelme egyértelműen kedvez az olajiparnak, míg Kamala Harris megválasztása a megújulóenergia-ágazat számára fontos. Ugyanakkor az tény, hogy a korábbi elnök visszatérése esetén a környezetvédelmi kérdések háttérbe szorulhatnak, és a fosszilis energiahordozók kivezetése lassabb lehet. Mindez az olajárakra is hatással lehet, de a magyar autósok számára rövid távon ennél is fontosabb lehet, hogy a költségvetés problémái miatt egyes adók, így például az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó infláció követő lehet. Egyebek mellett ezekről a témákról is beszélt a Trend FM hétfő délelőtti adásában kollégánk, Király Béla.
Makro / Külgazdaság Pogátsa Zoltán: Nincs apokalipszis, de az sem igaz, hogy minden rendben lenne a magyar gazdaságban
Csabai Károly | 2024. november 4. 15:11
A közgazdásszal, szociológussal, a Soproni Egyetem docensével a lapcsoportunk által működtetett Klasszis Klub Live-ban beszélgettünk. Annak apropóján, hogy a magyar gazdaság 2023 után az idén is recesszióba zuhant, a GDP két egymást követő negyedévben csökkent. Szóba került a kis- és középvállalkozások támogatása, a felfüggesztett uniós pénzek, az oktatás és az egészségügy helyzete, a minimálbér emelése, valamint az, mennyire jó ötlet a nyugdíjpénztárakban lévő összegek beforgatása lakáscélokra. A Klasszis Klub 4. évfolyamának 62. adását most meg-, illetve visszanézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.
Makro / Külgazdaság Túléli Budapest a következő öt évet is kormánytámogatás nélkül? Erről is kérdezzük Vitézy Dávidot a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2024. november 4. 14:26
A közgazdász, közlekedési és városmobilitási szakértő, az októberben megalakult új Fővárosi Közgyűlés tagja november 13-án, szerdán 16 óra 30 perckor lesz élő adásunk vendége. A rendszerváltás óta talán még soha nem voltak annyira kiegyenlítettek a politikai erőviszonyok Budapesten, mint a most kezdődött ötéves ciklusban. Az azonos szavazati aránnyal rendelkező Fidesz és a Tisza Párt mellett a többiek jelenthetik a mérleg nyelvét. Köztük a háromfős Podmaniczky Mozgalom, élén Vitézy Dáviddal. A frakcióvezetővel szokás szerint élőben zajló stúdióbeszélgetésre ingyenesen lehet regisztrálni, majd azt online követni és kérdéseket feltenni.
Makro / Külgazdaság Saját bányacége lett Orbán Viktor unokaöccsének is
Vég Márton | 2024. november 4. 13:12
Ezúttal a miniszterelnök unokaöccse látta elérkezettnek a pillanatot arra, hogy egy saját bányacéget rakjon össze. 
Makro / Külgazdaság A romániai Ford nem kér a magyar akkumulátorokból, csinál magának
Privátbankár.hu | 2024. november 4. 12:25
Saját magának gyárt majd akkumulátorokat a romániai Ford-üzem. 
Makro / Külgazdaság Ötössel kezdődhet a benzinár?
Privátbankár.hu | 2024. november 4. 10:44
A benzin olcsóbb, a gázolaj drágább lehet. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG