Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Miközben a német kormány tegnap meghosszabbította a korlátozásokat, a kancellár pedig már a harmadik hullámtól tart, jókora botrány borzolja a kedélyeket. Egy tényfeltáró cikk szerint ugyanis a belügyminisztérium a korlátozások igazolása érdekében nyomást gyakorolt a tudósokra, akik tippeket is adtak arra, hogyan lehet "sokkolni" a társadalmat. Ellenzéki képviselők vizsgálatot követelnek az ügyben.

Ahogy az várható volt, tegnap március hetedikéig meghosszabbították a koronavírus-járvány ellen bevezetett korlátozásokat a tartományi miniszterelnökök és a szövetségi kormány Németországban – tehát az ősz óta tartó karantén további négy héttel kitolódik. 

Továbbra is a „Maradjunk otthon-elv" az irányadó: arra kérnek mindenkit, hogy redukálja minimálisra a személyes találkozások számát, ha tud, dolgozzon otthonról, ne utazzon sehová, a boltokban és a tömegközlekedésben pedig hordjon speciális maszkot. 

Zárva marad az üzletek jelentős része, továbbra sem fogadhatnak vendégeket a kávézók, az éttermek és a kulturális intézmények, valamint általában nem lehet „testi közelséggel járó” szolgáltatásokat kínálni.

Ami változás, hogy március elsején kinyithatnak a fodrászatok. Az óvodák és az iskolák nyitásáról a tartományok saját hatáskörben dönthetnek, mint ahogy arról is, hogy mikor nyithatnak egyes üzletek, szolgáltatások, intézmények – utóbbi feltétele, hogy egyhetes átlagban ne haladja meg a 35-öt a 100 ezer lakosra jutó regisztrált, új fertőzések száma.

Angela Merkel a korlátozások meghosszabbítását bejelentő sajtótájékoztatón Berlinben 2021. február 10-én. EPA/CHRISTIAN MARQUARDTAngela Merkel a korlátozások meghosszabbítását bejelentő sajtótájékoztatón Berlinben 2021. február 10-én. EPA/CHRISTIAN MARQUARDT

Angela Merkel a témában tartott tegnapi sajtótájékoztatón elmondta: az új esetek száma egyértelműen csökken, ugyanakkor terjednek a vírus új, a jelenleginél fertőzőbb mutációi. Emiatt a német kancellár már új hullámról beszélt:

Ebben a tekintetben egy harmadik hullám készülődik, amit le kell küzdenünk.

 Igazolni a karantént 

A német kormány karantén-politikájára ugyanakkor árnyékot vet az a hír, amelyet a Welt am Sonntag tett közzé. A konzervatív hetilap ugyanis azt állítja:

a kabinet az első hullám során nyomást gyakorolt tudósokra a korlátozó intézkedések igazolása érdekében, és ezzel politikai célokra használta fel őket.

A lap újságírói ezt abból a több mint 200 oldalnyi, a belügyminisztérium vezetése és a kutatók közt lezajlott  levelezésből szűrték le, amelyért több hónapon át pereskedett  jogászok egy csoportja a Robert Koch Intézettel (ez az országos közegészség- és járványügyi intézet).

A levelezésből a többi közt kiderül: a német belügyminisztérium olyan számítási modell kidolgozására kérte az intézet és más intézmények kutatóit, amely alapján „megelőző és korlátozó jellegű intézkedéseket” lehet tervezni.

A tudósok a minisztériummal szoros együttműködésben, mindössze négy nap alatt „tartalmakat dolgoztak ki” egy titkos dokumentumhoz, amely a következő napokban szivárgott ki különböző médiumokhoz. Ebben szerepel egy számítás a „legrosszabb forgatókönyv”-ről:

ha nem korlátoznák a társadalom életét, több mint egymillió ember halna meg koronavírusban.

Sokkolni akartak

A kutatók egyúttal „tippeket” adtak arra, hogyan lehet elérni a „kívánt sokkhatást”:

Sok súlyos beteget rokonaik hoznak be a kórházba, amely azonban nem tudja fogadni őket, ezért otthon, levegő után kapkodva halnak kínhalált

- vizionálja a dokumentum. A tudósok nem csak „számokat” szállítottak, hanem politikai javaslatokat is tettek például azzal kapcsolatban, hogyan lehet a „lakosság félelmét és elfogadását” tematizálni.

Fény derül ugyanakkor arra is, hogy maguk sem voltak egységesek a járványhelyzet megítélésében – például azzal kapcsolatban, hogy a fertőzöttek hány százaléka halhat bele a Covid-vírusba. Az egyik kutatóintézet 0,56, a másik 1,2 százalékos halálozási rátát valószínűsített. Utóbbi azt írta, hogy a "célt szem előtt tartva” kell érvelni, azaz cselekvésre kell ösztönözni.

A minisztérium végül azt a számot használta, amely „hatásosabb” volt – tehát a nagyobbat.

Ezzel egyébként önmagában nem lőtt nagyon mellé, mert a németországi halálozási ráta, beleszámítva a nem diagnosztizált fertőzötteket is, körülbelül egy százalék lehet a tudósok többsége szerint.             

Omladozó bizalom 

A levelezés nyilvánosságra kerülése már csak azért is felettébb kellemetlen a Merkel-kormány számára, mert az – más kormányokhoz hasonlóan – folyamatosan szakértőkre hivatkozva hozza meg a járványügyi intézkedéseket, az alapján szigorít vagy enyhít a korlátozásokon.

A "kiperelt" levelezés ugyanakkor azt jelzi, hogy a tudományos álláspontot – legalábbis ebben az esetben – politikai szempontoknak rendelték alá.

A kormány pont azt károsította, amire a pandémia elleni küzdelemben leginkább szükségünk lenne: a bizalmat. (…) Ha a tudomány a politika meghosszabbított keze lesz, akkor valami nagyon félrement

- írta a német lap kommentárjában. Eszerint az elmúlt hetekben azért is csökkenhetett a kormány járványkezelésének támogatottsága, mert az elsősorban a „keményvonalas” (karanténpárti) szakértőktől kér tanácsokat, más stratégiákat pedig általában „elken”.

Ellenzéki képviselők magyarázatot várnak a kormánytól:

Nem szabad felcserélni a szerepeket. A tudomány ismeretekkel szolgál, a politika dönt. Ha az a benyomás támad, hogy a tudományos ismereteket a politika rendeli meg saját ténykedésének igazolására, az árt a független tudomány tekintélyének és a tényeken alapuló küzdelemnek a pandémia ellen

-mondta Konstantin Kuhle, a liberális frakció belpolitikai szóvivője.

Dietmar Barsch, a Baloldal frakcióvezetője szerint a belügyminisztérium öngólt lőtt, hiszen a hitelesség kulcsfontosságú a korlátozások elfogadtatásában.

Markus Kerber belügyi államtitkár az üggyel kapcsolatban közölte: nem volt szükségük „teoretikus esszékre”, hanem az volt a feladatuk, hogy megakadályozzák a legrosszabb forgatókönyv valóra válását. A Robert Koch Intézet nem kommentálta a hírt, az RWI kutatóintézet pedig azt állítja, hogy nem volt politikai elvárás a kutatási eredményekkel kapcsolatban.          

Szomorú tél

De nézzük, mit mutatnak a konkrét számok, azaz hogyan alakul a járvány Németországban.

Az kétségtelen, hogy a második hullám sokkal súlyosabb volt az elsőnél. Míg tavasszal a legrosszabb napokon sem érte el a 250-et a napi halálos áldozatok száma, addig november óta ez a szám a sokszorosára nőtt, január első felében pedig még a 800-at is meghaladta:

A napi koronavírusos halálesetek száma Németországban. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data)A napi koronavírusos halálesetek száma Németországban. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data)

 

Az alábbi ábrán az is látszik, hogy míg tavasszal Németország sokkal kevesebb áldozatot könyvelt el, mint a többi nagy európai állam (Oroszország kivételével), addig a második hullám idején csaknem az élre tört ebben a tekintetben: 

A napi koronavírusos halálesetek száma a legnagyobb európai országokban. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data)A napi koronavírusos halálesetek száma a legnagyobb európai országokban. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data)

Hivatalos adatok szerint eddig csaknem 64 ezren hunytak el Németországban a Coviddal összefüggésben, ami – Spanyolországgal holtversenyben – a negyedik legmagasabb érték Európában Nagy-Britannia (115 ezer elhunyt), Olaszország (92 ezer elhunyt) és Oroszország (77 ezer elhunyt) mögött.

Persze lehet azzal érvelni, hogy ha nem lettek volna szigorítások Németországban, akkor még többen vesztették volna életüket.

Ugyanakkor tény, hogy a halálos áldozatok száma a karantén októberben kezdődött jelentős szigorítása ellenére is folyamatosan nőtt január elejéig – ez pedig szintén nem vet túl jó fényt a német kormány válságkezelésére.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság 4 százalék feletti inflációt vár a CIB
Csabai Károly | 2021. május 13. 13:04
A bank vezető elemzője, Trippon Mariann ugyanis úgy véli, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásával ellentétben a fogyasztóiár-index megugrása (áprilisi 5 százalék fölé kerülése) nem átmeneti, hanem tartósabb jelenség. A magyar gazdaság gyors kilábalását pedig még mindig a koronavírus-járvány esetleges újabb hullámai veszélyeztetik leginkább, ám a CIB-nél a GDP idei növekedését így is 4-5 százalék közé várják.
Makro / Külgazdaság Elárulta Gulyás Gergely, mikor kaphatják vissza jogaikat az oltatlanok
Wéber Balázs | 2021. május 13. 11:59
Erről lapcsoportunk kérdésére beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Makro / Külgazdaság A misztikus R-Kovey néven is gyárt Oroszország vakcinát
Privátbankár.hu | 2021. május 13. 11:37
Az első adag R-Kovey vakcina júniusban készül el Oroszországban, melyben az AstraZeneca oltóanyaga rejtőzik.
Makro / Külgazdaság Gulyás Gergely: május végén megszűnik a korlátozások nagy része
Wéber Balázs | 2021. május 13. 09:51
Erről a mai Kormányinfón beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Makro / Külgazdaság Építőipar: az alacsony bázis miatt jobb lett az idei március, mint a tavalyi
Privátbankár.hu | 2021. május 13. 09:40
Egy év alatt 4,3, az előző hónaphoz képest 11,5 százalékkal emelkedett az építőipari termelés volumene - jelentette a KSH.
Makro / Külgazdaság Jutnak százmilliók a Gazdaságvédelmi Alapból a Római Magyar Akadémiára is
Csabai Károly | 2021. május 13. 08:22
Diplomáciai érdekekkel magyarázza a kormány a Magyar Közlönyben megjelent rendeletében, hogy 2021-2023 között közel 1 milliárd forintot biztosít az olasz fővárosban található épület felújítására.
Makro / Külgazdaság „Ez a válság is el fog múlni” – helyszíni interjú az indiai Covid-krízisről
Wéber Balázs | 2021. május 13. 05:37
Bár Indiát tavasszal valóban telibe kapta a Covid-válság, a negatív hatások egyes államokra, régiókra, városokra korlátozódnak, mondta el a Privátbankár.hu-nak Rajesh Ranganathan. A Dél-Indiában élő pénzügyi tanácsadó szerint az emberek a jövőben többet tesznek majd félre, és kevesebbet mozdulnak majd ki, ugyanakkor néhány éven belül nagyrészt visszatérhetnek a normális élethez. A lapunknak adott interjúban beszélt arról is, hogy miért most ugrott meg a fertőzésszám, kiket sújt leginkább a krízis, vannak-e halottégetések a krematóriumokon kívül, betartják-e a helyiek a karantént, bíznak-e a vakcinákban, és összességében hogyan tekintenek a mostani időszakra.
Makro / Külgazdaság Csányi Sándor szerint azokra a cégekre kellene koncentrálni, amelyeknek nehézséget okoz az újraindítás
Privátbankár.hu | 2021. május 12. 19:37
Többek között a gazdasági újraindítás lehetőségeiről, az OTP eredményeiről, valamint a magyar euró is beszélt Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorának.
Makro / Külgazdaság Hivatalos: egyre jobban mélyül a szegénység Magyarországon
Székely Sarolta | 2021. május 12. 19:23
Súlyos problémára világít rá egy frissen megjelent adat a magyarországi szegénységgel kapcsolatban. A társadalom szegényebb rétegének helyzete évről-évre egyre kilátástalanabb, ők a gazdaság fejlődéséből és a bérek, jövedelmek növekedéséből semmit nem tapasztalnak gyakorlatilag. Ez a láthatóan leszakadó réteg az út szélén maradt - ez már könnyen kijelenthető az adatok tükrében.
Makro / Külgazdaság Az Európai Bizottságnál a magyar helyreállítási alap terve
MTI | 2021. május 12. 18:31
Az 5800 milliárd forintos keretből 2500 milliárdot hívnánk le.
hírlevél
depositphotos

Legyen Ön is előfizetőnk!

Előfizetőink naponta 4-6 egyedi, máshol nem olvasott,
minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, az első hónapban 390 forintért.