A kancellár a december végén elkezdett oltási kampány első tapasztalatairól a tartományi kormányfőkkel, oltóanyagokat gyártó cégek vezetőivel és a vakcinabeszerzést az EU-tagországok képviseletében végző Európai Bizottság szakembereivel folytatott megbeszélése után tartott tájékoztatóján kiemelte: továbbra is tartható a kampány eredeti célja, miszerint szeptember 21-ig - a kilencmillió gyereket nem számítva - mindenkinek biztosítható a lehetőség az önkéntes és ingyenes oltásra a 83 millió lakosú országban.
Hangsúlyozta: ez a cél akkor is elérhető, ha időközben nem kerül újabb oltóanyag a piacra, és csak a már EU-s engedéllyel rendelkező termékekkel - a Pfizer/BioNTech-, a Moderna- és az Oxford/AstraZeneca-vakcinával - lehet dolgozni.
A tanácskozáson arról is egyetértésre jutottak, hogy nem kell megváltoztatni az oltás ütemezését, vagyis nem kell a gyártók által ajánlottnál hosszabb ideig várni a második adag beadásával, hogy minél hamarabb minél több ember megkaphassa legalább az első adagot.
Ugyancsak egyetértettek abban, hogy nem szükséges változtatni a társadalmi csoportok rászorultsága alapján összeállított fontossági rangsoron, vagyis elsősorban nyolcvan éven felülieknek, az idős- és az ápolási otthonok lakóinak és dolgozóinak, a kórházi orvosoknak és ápolóknak biztosítják az oltást, míg a második helyen kiemeltek közé mások mellett a hetven éven felüliek, a valamely alapbetegség miatt súlyosan veszélyeztetettek, a harmadik helyen kiemeltek közé pedig többek között a 60-70 éves korosztály tagjai és a betegségük miatt közepesen veszélyeztetettek tartoznak.
Németországban hétfőig a lakosság nagyjából 2,8 százaléka, 2 467 918 ember kapott védőoltást a SARS-Cov-2 ellen, közülük 532 562 embernek az oltás mindkét adagját beadták már. A járvány tavaly ősszel kibontakozott második hulláma levonulóban van. A legfontosabb járványhelyzeti mutatóként számon tartott úgynevezett hétnapi incidencia (fertőzésgyakoriság) - az előző hét nap alatt regisztrált új fertőződések százezer lakosra vetített száma - január 28-án süllyedt először 100 alá tavaly október óta, és hétfőn 91-en állt a Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) adatai szerint.
Ez a mutató január közepén még 130 felett állt. Az egyelőre február közepéig elrendelt országos zárlattal a kormány azt igyekszik elérni, hogy a mutató 50 alá süllyedjen, mert a fertőzési láncolatok feltárásán és megszakításán dolgozó helyi közegészségügyi hivatalok csak ebben az esetben tudják visszaszerezni az ellenőrzést a vírus terjedése felett.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
