Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága november 19-én benyújtotta a vagyonadóról szóló törvényjavaslathoz az összegző módosító javaslatát. Ez az a szöveg, amelyről a parlament várhatóan a jövő héten zárószavazással dönt. Az APELSO Wealth Management értékelése szerint a módosítás az adó fő paraméterein nem változtat, a családi vagyontervezés szempontjából azonban több érdemi pontosítást hoz.
Mik a fő változások a tervezetben?
- Bizalmi vagyonkezelés: összeszámítás vagyonrendelőnként. Eddig a javaslat azokat a vagyonkezeléseket is összekapcsolta, amelyekbe hozzátartozók vagy kapcsolt vállalkozások rendeltek vagyont. A módosított szöveg szerint csak azok a vagyonkezelések kapcsoltak, amelyekbe ugyanaz a magánszemély rendelt vagyont – közvetítőn keresztül is. A vagyonkezelési adóalanyokra vonatkozó egymilliárd forintos értékhatár így vagyonrendelőnként érvényesül; ha egy vagyonkezelésnek több vagyonrendelője van, a vagyont a befizetések arányában kell felosztani.
- Visszaélés-ellenes szabály visszamenőlegességének törlése. Alkotmányossági aggályokra hivatkozva kikerült az a rendelkezés, amely szerint az adóhatóság az adó bejelentésétől kezdve vizsgálja a családi vagyontranszfereket. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye ugyanakkor megmarad: a szabályok megkerülésére irányuló ügylet továbbra sem fogadható el, valós gazdasági vagy családi indok viszont védelmet ad.
- Kiszámíthatóbb értékelési szabályok. Ahol a törvény piaci értéket ír elő, de módszert nem (például egyes kriptoeszközök, befektetési jegyek, szabadalmak), az adózó előre egyeztetheti a módszert a NAV-val, és az elfogadott módszert az ellenőrzés is elfogadja. Aki szakértő nélkül, a törvény felhatalmazása alapján piaci értéket alkalmaz, nem fizet bírságot és pótlékot, ha a NAV később magasabb értéket állapít meg – az adókülönbözetet azonban igen.
- Innovatív startupok. Az ún. „innovatív növekedési társaságban” lévő részesedés értéke a tulajdonos választása szerint a cégértékelési képlet helyett a bekerülési (szerzési) értéken is számítható. Feltétel, hogy a cég elsősorban új vagy jelentősen továbbfejlesztett, technológiai kockázattal járó terméket vagy szolgáltatást fejlesszen, és költségeinek legalább felét erre fordítsa; egy kockázati tőkealap vagy egy EU-, EGT- vagy OECD-államban felügyelt befektetési alap tőkeemeléssel legalább 500 millió forintot fektessen be, és az év végén is tulajdonos legyen; a cég pedig még ne fizessen osztalékot, és tőkét se vonjon ki. Így a befektető által a cégbe tett tőke nem növeli az alapítók adóalapját, amíg abból nekik tényleges értéknövekedés nem származik.
- Adófizetés TBSZ-ből. A tartós befektetési számlán (TBSZ) lekötött összeg felhasználható az adó megfizetésére; erre az összegre a lekötés megszakítottnak minősül, a hozam adózik.
Mit jelent ez a családoknak?
A legnagyobb hatás a bizalmi vagyonkezelésnél jelentkezik. A javaslat eddigi szövege a család egészét kezelte egységként, a módosítás után viszont az számít, ki rendelt vagyont.
Az időzítés bizonytalansága megmaradt: a törvény a kihirdetését követő 31. napon lépne hatályba, így a kihirdetés napján múlhat, hogy lesz-e vagyonadó 2026-ban vagy sem. Ehhez a zárószavazást követően a köztársasági elnöknek is gyorsan kell lépnie.
Az APELSO Wealth Management véleménye szerint a módosítás új lehetőségeket teremt, és jobban illeszkedik a tényleges családi és gazdasági élethelyzetekhez. A felkészülés így tisztább keretek között folyhat, de nem lett kevésbé felelősségteljes: a vagyontervezésnek a család hosszú távú céljait kell szolgálnia, írásban igazolható módon.
A játékból már az első napon 24,58 millió példány kelhetett el.


