Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik

A nemzetközi és hazai befektetők a kormányváltást egyértelműen pozitív gazdasági fordulatként, a piaci kockázatok csökkenéseként árazták be a választás előtt. A kormányváltásnak melyek lettek a fő piaci hatásai?

A leglátványosabb és leggyorsabb reakciót a devizapiacon tapasztalhattuk, ahol a politikai és gazdasági bizonytalanság megszűnésével a forint szinte azonnal stabilizálódott, majd jelentős erősödésnek indult a vezető globális valutákkal szemben. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi intézményi befektetők bizalmának visszatérése komoly tőkebeáramlást indított el a magyar állampapírpiacon is. A kötvények iránti megugró kereslet hatására a hozamok érezhetően csökkentek, ami közvetlenül mérsékelte az államháztartás finanszírozási költségeit. A makrogazdasági kockázatok mérséklődését az országkockázati felárak, köztük a magyar államcsőd elleni biztosítás díját mutató CDS-felár drasztikus zuhanása is egyértelműen jelezte. Ez a feszültségoldódás pedig a reálgazdasági várakozásokra is rányomta a bélyegét: a BUX, valamint a vezető hazai nagyvállalatok részvényei látványos szárnyalásba kezdtek a növekvő piaci likviditás és a pozitív növekedési kilátások hatására. Összességében tehát elmondható, hogy a piacok egyértelműen stabilabb, kiszámíthatóbb és növekedésorientált gazdasági jövőképet áraztak be a kormányváltással.

A várakozásokkal összhangban csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. A testület 25 bázisponttal, 6 százalékra mérsékelte az irányadó rátát (az interjú felvétele óta további 25 bázisponttal csökkent az alapkamat – a szerk.). Újabb kamatvágások jöhetnek a következő hónapokban, tekintettel az erős forintra?

Az MNB monetáris tanácsának döntése, amellyel 25 bázisponttal 6 százalékra mérsékelte az irányadó rátát, teljesen összhangban van a piaci várakozásokkal. Ez a lépés egy több hónapos kivárási periódust tört meg. A lazítást elsősorban a hazai makrogazdasági mutatók látványos javulása tette lehetővé. A forint április óta tartó folyamatos felértékelődése – amelynek köszönhetően a deviza az euróval szemben rövid időre a 350-es szint alá is benézett – rendkívül erős és hatékony inflációs féknek bizonyult. Ez a stabil és erős árfolyam, kiegészülve az 1,7 százalékra lassuló júniusi inflációval, jelentősen csökkentette az importált inflációs kockázatokat. Így a jegybank számára tág mozgástér nyílt a monetáris kondíciók további enyhítésére. Varga Mihály jegybankelnök iránymutatása és a Monetáris Tanács kommunikációja alapján a monetáris politika új, óvatos lazítási ciklusba lépett. Mivel az ország kockázati megítélése sokat javult, és egyelőre a nemzetközi környezetben is valamennyire mérséklődtek a feszültségek, a piac a következő hónapokban újabb, finomhangolt kamatvágásokra számít. Amennyiben a forint árfolyama tartósan erős marad, és a fogyasztóiár-index sem mutat strukturális visszapattanást, az alapkamat az év végére akár az 5,50-5,25 százalékos tartományig is süllyedhet.

A magyar euró bevezetésének lehetősége mennyire tette vonzóbbá Magyarországot a befektetők szemében? Van egy kívánatos, egyensúlyi árfolyam?

Az euróövezeti csatlakozás víziója és a forint egyensúlyi árfolyama a hazai gazdaságpolitika legfontosabb stratégiai kérdése. Bár a céldátumok emlegetése elvben növelheti Magyarország vonzerejét, a külföldi befektetők nem az ígéreteket, hanem a tényleges makrogazdasági stabilitást értékelik. A valutaövezeti tagság akkor válik valódi ösztönzővé, ha az ország elkötelezi magát a maastrichti kritériumok mellett. Ez a folyamat ugyanis szigorú költségvetési és adósságcsökkentési pályára kényszeríti az államot, ami kiszámítható üzleti környezetet garantál. Amint egy ország belép az euró előszobájának tekinthető ERM-II árfolyamrendszerbe, a devizakockázat radikálisan csökken, ami a hosszú távra beruházók számára kulcsfontosságú. A sikeres integráció másik sarkalatos pontja a forint és az euró közötti ideális átváltási arány megtalálása. Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik, mivel a gazdasági szereplők érdekei alapvetően ellentétesek. A gyengébb forint az exportra termelő vállalatoknak kedvez, hiszen eurós bevételeik forintra átszámítva többet érnek a hazai költségek fedezésére. Ezzel szemben az importőrök és a lakosság az erősebb forintban érdekeltek, amely olcsóbbá teszi a külföldi árukat és az energiát, mérsékli az inflációt, és védi a bérek vásárlóerejét. A jegybanknak és a kormánynak ebben a térben kell olyan stabil sávot fenntartania, amely nem fojtja meg a növekedést, de el sem szabadítja az árakat.

Hogy áll most a világgazdaság?

A világgazdaság jelenleg mérsékelten lassuló növekedési pályán mozog, miközben a geopolitikai sokkok és a technológiai fellendülés egymásnak feszülő erőivel küzd. A Nemzetközi Valutaalap adatai alapján a globális GDP-növekedés idén 3,0 százalékra mérséklődik, miközben az infláció makacsul magasan, 4,7 százalékon ragadt. A fejlett gazdaságok mindössze 1,8 százalékos átlagos bővülést mutatnak, amelyen belül az Egyesült Államok technológiai szektora viszonylag stabil teljesítményt nyújt. Ezzel szemben az eurózóna növekedése elmarad a globális átlagtól, és a régió motorjának számító Németország is gyengélkedik. A gazdasági folyamatokat leginkább a közel-keleti konfliktus fékezi, amely tartósan magas szinten tartja a nyersanyag- és energiaárakat. Ezzel a negatív hatással az MI-boom és a techszektor beruházásai állnak szemben, amelyek komoly növekedési löketet adnak a beszállítói láncoknak. Ugyanakkor a geopolitikai feszültségek miatt erősödik a kereskedelmi blokkosodás, ami a globális áruforgalom lassulását eredményezi. A makacs infláció miatt a jegybankok is óvatosabbak, így a magas kamatok és egy esetleges tőzsdei korrekció továbbra is komoly kockázatot jelentenek.

Milyen lehetőségeik vannak a befektetőknek, hogy megőrizzék a pénzük értékét?

A jelenlegi makacs, 4,7 százalékos globális infláció és a gazdasági lassulás mellett a készpénz tartása garantált veszteséget jelent, így a vagyon megőrzéséhez elengedhetetlen a tudatos befektetési stratégia. A tőke értékének védelmére az alacsony kockázatú, inflációhoz kötött vagy rövid lejáratú állampapírok jelentik a legközvetlenebb megoldást, mivel a kamatozásuk automatikusan követi a pénzromlást. A fizikai reáleszközök, mint a prémium ingatlanok vagy az infrastrukturális alapok, szintén hatékony védelmet biztosíthatanak, hiszen a bérleti díjak inflációs indexálása révén megőrzik a passzív jövedelem vásárlóerejét. Bár a részvénypiac magasabb kockázattal jár, a stabil osztalékot fizető defenzív szektorok – mint az egészségügy és a közművek – képesek a megnövekedett költségeiket áthárítani a fogyasztókra. Ezzel párhuzamosan az aktuális mesterségesintelligencia-boomot képviselő technológiai óriásvállalatok a növekedési potenciáljuk révén a pénzromlást messze meghaladó árfolyamnyereséget termelhetnek. A siker kulcsa végül a diverzifikáció, vagyis a tőke megosztása a fix hozamú papírok és az értékálló részvények között. Ezzel a kombinált megközelítéssel a befektetők minimalizálhatják a piaci veszteségeket, miközben hosszú távon is biztosíthatják vagyonuk reálértékét.

Csaknem nyolc hónapja nem látott alacsony szint közelébe került az arany árfolyama. Biztos helye marad az aranynak egy kiegyensúlyozott teljesítményű portfólióban?

Bár az arany árfolyama a közelmúltbeli korrekciók során több hónapos mélypontra süllyedt, a nemesfém továbbra is a kiegyensúlyozott portfóliók egyik legfontosabb sarokköve lehet. A rövid távú árfolyam-ingadozásokat – mint a jelenlegi esést is – többnyire a makrogazdasági ciklusok, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szigorú kamatpolitikája és az erősödő dollár vezérlik. Amikor a reálkamatok magasak, az arany tartásának alternatívaköltsége megnő, mivel a nemesfém nem fizet kamatot vagy osztalékot. Hosszú távon azonban az arany nem a profittermelés, hanem a vagyonvédelem és a hatékony kockázatkezelés eszköze lehet. A szakértői konszenzus szerint egy diverzifikált portfólióban az arany optimális részaránya 5 és 10 százalék között mozog. Ekkora kitettség már érdemben tompíthatja a piaci visszaeséseket anélkül, hogy a növekedési időszakokban túlzottan visszafogná a hozamokat.

Jelen, a tőke- és pénzpiacokkal kapcsolatos vélemény a Eurizon Asset Management Hungary Zrt. marketingközleménye, az nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás. Jelen vélemény nem minősül sem befektetési tanácsnak, sem befektetési ajánlásnak, sem elemzésnek.