Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, ami történik körülöttünk. Különösen Ausztria fontos számunkra, amely a mi laboratóriumunk
– jelentette ki Orbán Viktor még november elején.
A kormányfő ezzel arra utalt, hogy nyugati szomszédunkat hasonlóan érintheti a koronavírus-járvány, mint minket, ezért az ottani tapasztalatokat is felhasználhatjuk majd a válságkezelésben.
Aligha véletlen, hogy november 11-én a magyar kormány nagyrészt azokat a korlátozásokat vezette be, amiket Ausztria november elején már meglépett. (A november közepi további, ideiglenes osztrák szigorításokat azonban nem követte – egészen tegnapig.)
Osztrák javulás, magyar hanyatlás
A két ország járványgörbéje – néhány hét csúszással – sokáig együtt mozgott: a fertőzöttek hivatalos száma Ausztriában november közepén, Magyarországon december elején tetőzött, majd mindkét országban csökkenni kezdett.
Január végétől azonban elvált egymástól a két görbe: miközben az osztrák csak enyhén emelkedik, a magyar kilőtt.
Sokáig hasonlóan alakult a két ország Covid halálozási görbéje is: december elején és végén volt a legrosszabb a helyzet, majd javulni kezdtek a mutatók.
Február eleje óta azonban ellentétes irányba mutat a két görbe: míg Ausztriában folyamatosan és jelentősen csökkent a napi áldozatok száma (az elmúlt egy hétben pedig stagnált a hétnapos átlagot tekintve), addig a magyar halálozások száma megugrott.
Hasonló trendek figyelhetők meg a kórházi ápolásra szoruló Covid-betegek számában is:
Míg Ausztriában javult a helyzet, Orbán Viktor február 25-én szakértőkre hivatkozva azt mondta:
Csupa rossz hírem van. (…) Az egész eddig tapasztalt járvány legnehezebb két hete előtt állunk. Az újfajta mutációk miatt a fertőzések száma erősen nő és nőni fog. Olyan terhelés lesz a kórházainkon, mint amilyen még nem volt.
Március 5-én pedig bejelentette a november óta érvényes korlátozások szigorítását, amelyek hétfőn életbe is léptek. Bezártak az óvodák és az iskolák, nem nyithat ki az üzletek nagy része, nagyrészt szünetelnek a szolgáltatások, minden közterületen kötelező a maszkviselés, valamint marad a kijárási tilalom este nyolc és reggel öt óra között.
Osztrák lazítás
Ausztria viszont ezen a téren is az ellenkező (és jobb) irányban halad:
február 8-tól jelentősen enyhültek a korlátozások.
Szigorú feltételekkel, de kinyitottak az iskolák, üzletek, múzeumok, könyvtárak, állatkertek, ismét lehet testi közelséggel járó szolgáltatásokat (hajvágás, masszázs, tetoválás) kínálni, a kijárást pedig már „csak” éjjel korlátozzák.
Az ellentétes (és hazánkra nézve kedvezőtlen) trendek azért is furcsák, mert átoltottság tekintetében sokkal jobban állunk Ausztriánál – sőt, az összes többi szomszédos országnál is Szerbia kivételével. Míg itthon 13,3 beadott oltás jut 100 lakosra, addig Ausztriában mindössze 8,9. (A bécsi magyar nagykövetség szerint több osztrák már jelezte, hogy Magyarországon szeretné beoltatni magát, de el kell őket utasítani.)
A szomszédban is van mutáns
De akkor miért romlik a magyar helyzet, és miért javul az osztrák?
A magyar hatóságok főleg a brit mutánssal magyarázzák a harmadik hullámot, mivel az mintegy 70 százalékkal fertőzőbb az „alapverziónál”. Megjelenését január 13-án jelentették be.
A brit mutáns ugyanakkor Ausztriában már január eleje óta jelen van, mára pedig dominánssá vált: tízből hat Covid-fertőzés köthető hozzá.
Úgy tűnik tehát, hogy a rosszabb magyar helyzetet nem lehet a brit mutánsra fogni.
Egy magyarázat lehet, hogy az osztrákoknál eddig nagyobb korlátozások voltak – a kijárási korlátozást például napközbenre is bevezették –, de ez is csak részben igaz. A november közepi szigorítást ugyanis lazítás követte december elején, a december végi szigorításokon pedig február elején enyhítettek,
azaz szomszédunkban sem volt hosszú hónapokig tartó, szigorú karantén.
Ezzel együtt Bécsben a hétvégén ismét több ezren (más források szerint több tízezren) tüntettek a korlátozások ellen, részben maszk nélkül.
Alexander Dworzak, a Wiener Zeitung napilap szerkesztője a Privátbankár.hu-nak azt mondta: a hangulat feszült, a demonstrálók között huligánok és szélsőjobboldaliak is megjelentek. Szerinte a tüntetésekre a politika is rátelepszik.
Minél tovább tart a pandémia, minél inkább belefáradnak a polgárok, annál inkább megcélozza a vírustagadókat és -szkeptikusokat a jobboldali-populista Szabadságpárt
- fogalmazott.
Fegyelmezettek, de elegük van
Ugyanakkor az osztrákok túlnyomó többsége ha nem is örömmel, de még mindig elfogadja a korlátozásokat: egy februári közvélemény-kutatás szerint
tízből kilencen tartják magukat az előírásokhoz.
Szakértők ugyanakkor hozzáteszik, hogy a valóság nem ilyen szép: a hajlandóság a szigorító intézkedések betartására ott is érezhetően csökken,
azaz a "szomszédokon" is úrrá lett a "karantén-fáradtság".
Ebben persze vastagon benne van az is, hogy az emberek negyven százalékának csökkentek a bevételei.
A bizalom az osztrák kormány válságkezelésében mindenesetre 58-ról 40 százalékra esett tavaly november és idén február vége között, a megkérdezettek fele pedig úgy véli, hogy március közepén már a vendéglátóhelyeket is ki kell nyitni.
Kérdés ugyanakkor, hogy mennyire lesz tartós a járványhelyzet javulása. Néhány mutató ugyanis ismét romlani kezdett.
A fertőzésszám egész Ausztriában növekszik, ezért a kormány tervei a további nyitásra nagyon megkérdőjelezhetőek
- véli Alexander Dworzak.
Összegezve: a hosszú távú trendeket és az összes mutatót tekintve az ottani válságkezelés jelenleg sikeresebbnek tűnik a magyarnál.
Ausztriának eddig hosszú hard lockdown nélkül, lassú oltakozással is sikerült az, ami Magyarországnak nem: el tudta kerülni a harmadik hullámot.
Arra még nincs válasz, hogy ennek pontosan mi az oka, és véglegesen sikerült-e megfékezniük a harmadik hullám kitörését.
Az operatív törzs mai tájékoztatója szerint Ausztria mindenesetre Magyarországot is a magas kockázatú kategóriába sorolta be, és szigorította a határátlépés feltételeit.
Több mint 35 százalékkal megemelik a Mount Everestre kiadott mászási engedély díját, amely így 15 ezer dollár (hatmillió forint) lesz – jelentette be szerdán a nepáli idegenforgalmi hivatal igazgatója. 
