Zuhant a magyar növénytermesztés, mégis nőtt a kibocsátás

2025-ben a mezőgazdaság kibocsátása 4,4 ezer milliárd forint felett alakult, ez 6,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A bővüléshez a teljes termelési árszínvonal 10, továbbá az állattenyésztés volumenének 2,5 százalékos emelkedése járult hozzá. Az agrárium termelési volumene 3,6, ezen belül a növénytermesztésé 8,7 százalékkal esett vissza – közölte a KSH.

A korai és késői tavaszi fagyok, a csapadékhiányos időjárás, a nyári légköri és talajaszály egyrészt hátráltatták a növénytermesztést, főként a kapásnövények fejlődését, a gyümölcsfák virágzását és beporzását, másrészt a takarmánytermesztésen keresztül visszafogták az állattenyésztést is. Az év során újra felbukkant állatbetegségek – pl. ragadós száj- és körömfájás, madárinfluenza –, a szemestakarmány drágulása és a piaci verseny ellentmondásosan alakította a termelést: a szarvasmarha- és a baromfitartás volumene enyhén mérséklődött, ezzel szemben a sertéstenyésztés, valamint az állati termék előállítás, mint például a tej, a tojás került az előtérbe. A vágósertés megnövekedett kínálati többlete a termelői ár hasonló arányú csökkenését eredményezte.