Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, ami történik körülöttünk. Különösen Ausztria fontos számunkra, amely a mi laboratóriumunk
-jelentette ki múlt héten Orbán Viktor arra utalva, hogy nyugati szomszédunk tapasztalatait és stratégiáját az átlagnál jobban figyelembe veszi a magyar kormány a Covid elleni küzdelem során.
Az osztrák minta
Nem meglepő tehát, hogy a miniszterelnök hétfőn szerdai hatállyal nagyrészt ugyanazokat a szigorításokat (éjszakai kijárási tilalom, éttermek és sportlétesítmények bezárása, rendezvények betiltása, távoktatás bevezetése közép- és felsőfokon) jelentette be, amelyeket az osztrák kormány már november harmadikán – hozzánk képest nyolc nappal korábban – bevezetett.
Az osztrákok szintén az ugrásszerűen növekvő fertőzöttségi adatokkal és az egészségügy túlterhelésének elkerülésével indokolták a minimum négy hétig tartó "lockdown light"-ot.
Ha most nem cselekszünk, az intenzívosztályok túl fognak terhelődni
-jelentette ki Sebastian Kurz kancellár akkor.
De vannak-e már eredményei a korlátozásoknak? Támogatják-e az osztrákok a kormány válságkezelését, és ott mi a fontosabb: a járvány leküzdése vagy a gazdaság lendületben tartása és a társadalmi károk mérséklése?
Sajnos az újonnan fertőzöttek száma a részleges karantén kezdete, múlt kedd óta is magas: a heti átlagot tekintve 6700 új fertőzött van naponta (szerdáig bezárólag). A csúcs múlt pénteken volt, amikor csaknem 8 ezer esetet regisztráltak
- mondta a Privátbankár.hu-nak Alexander Dworzak, a Wiener Zeitung című napilap szerkesztője.
Emiatt az eredetileg november 12-ig érvényes éjszakai kijárási tilalmat, amely Ausztriában este 8-tól reggel 6-ig tart, újabb 10 nappal meghosszabbították.
Kezd elegük lenni?
Ami a társadalmi támogatottságot illeti, Alexander Dworzak szerint a többség még egyetért a kormány válságkezelésével, ugyanakkor jóval kisebb arányban, mint korábban: az elégedettek aránya 83-ról 53 százalékra csökkent nyárról október végére. (Ebben persze alighanem közrejátszik, hogy nyáron csak enyhe korlátozások voltak érvényben, és nem látszott, hogy ilyen erős lesz a második hullám.)
A válságkezelés és a politika – Magyarországhoz hasonlóan – Ausztriában is összekeveredett, azaz a vírus elleni küzdelem a politikai adok-kapok része lett.
Az intézkedések hatékonyságáról szóló vitákra gyakran pártpolitikai viták rakódtak rá az elmúlt hónapokban. A kormánykoalíció konzervatív tagja, az Osztrák Néppárt elsősorban Bécset kritizálta, ahol helyhatósági választások voltak októberben. Ezzel szemben a szociáldemokraták, akik Bécs polgármesterét adják és megnyerték a választásokat, azzal vádolták a Néppártot, hogy 'cseszegeti' a fővárost
- véli a Wiener Zeitung munkatársa.
Szerinte annak ellenére, hogy csökkent az elégedettség a kormány válságkezelésével, elenyésző azok száma, akik teljes egészében elutasítják a korlátozásokat – a múlt hétvégén egy bécsi karanténellenes tüntetésen csak 200-an vettek részt.
Arra a kérdésünkre, hogy a „járványkezelés vs. gazdasági-társadalmi hatások” dilemmát miként kezeli az osztrák kormány, Alexander Dworzak azt mondta, hogy jelenleg az esetszámok csökkentése az elsődleges:
A vita most elsősorban nem a gazdaságról szól, hiszen az üzletek – a bárok és kávézók kivételével – nyitva vannak, az éttermek elvitelre főzhetnek, és az étel-házhozszállító szolgáltatók is működnek.
Szerinte most főleg arról megy a vita, hogy bezárják-e az általános iskolákat.
A kormány ezt mindenképp szeretné elkerülni, az Osztrák Gyerekorvosok Társasága is a nyitva tartás mellett foglalt állást, osztrák tudósok egy csoportja viszont bezárná a tanintézményeket.
Keményedő karantén
A kiszivárgott hírek szerint végül utóbbiak nyernek, a kormány ugyanis még szigorúbb, a márciusihoz hasonló karantén bevezetésére készül.
Jövő hét elejétől az általános iskolákat és az üzleteket is bezárhatják két-három hétre, és csupán a szupermarketek, a gyógyszertárak és a bankfiókok maradhatnak nyitva. (Más források szerint a kisebb üzletek nyitva tarthatnak, a bevásárlóközpontok viszont nem.)
A Die Presse úgy tudja, hogy az intézkedéscsomagot szombat délután jelentik be.
Az osztrák kormány azért szigorít tovább, mert
a számok ugrásszerűen nőnek, az intenzívosztályok pedig egyre nagyobb nyomás alá kerülnek.
Alexander Dworzak szerint sokan attól tartanak, hogy az egészségügy idővel el fogja érni teljesítőképességének határát.
Mint mondta, a Covid-betegeknek fenntartott kórházi ágyak 30 százaléka, az intenzív-osztályokon a nekik fenntartott ágyak csaknem fele foglalt, Tirolban pedig 85 százalék körüli utóbbi arányszám. (Tirol tavasszal a vírus egyik gócpontja volt: Így lett az osztrák bulifalu Európa vírusbombája.)
Ami a konkrét számokat illeti, pénteki adatok szerint
a 8,9 millió lakosú Ausztriában 1661-en hunytak el a koronavírussal összefüggésben (Magyarországon 2883-an), 3922-en vannak kórházban (nálunk 6690-en), és 567-en fekszenek intenzív osztályon (nálunk 518 beteg van lélegeztetőgépen). Szomszédunknál mintegy 77 ezer aktív fertőzöttet tartanak nyilván, nálunk 99 ezret.
Az egyes országokat ugyanakkor csak megkötésekkel lehet összehasonlítani. Eltérhet például a kiindulási helyzet, a társadalom korösszetétele és egészségi állapota, vagy éppen az egészségügy felkészültsége.
Az anyavállalatnak nem fizetnek osztalékot. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
