(Ez a cikk laptársunknál, az mfor.hu-n megjelent cikk új információkkal frissített változata.)
A német Paul Ehrlich Intézet azért javasolta az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyagának felfüggesztését Németországban, mert egy „feltűnő, részben halálos kimenetelű” jelenségre lettek figyelmesek – erről Klaus Cichutek, az intézet vezetője beszélt a Die Weltnek adott interjúban. (A Paul Ehrlich Intézet egy országos hatóság, amely a többi közt az oltóanyagok engedélyezéséért felel.)
Feltűnt nekik valami
Klaus Cichutek szerint múlt hétvégén újabb jelentéseket kaptak az AstraZenecával beoltottakat ért trombózisokról, aminek hatására alaposabban megvizsgálták az addigi jelentéseket, további elemzéseket végeztek, és további eredményekhez jutottak hozzá.
A vizsgálatok során feltűnt, hogy
hat, 20 és 50 év közötti, az AstraZeneca vakcinájával beoltott nőnél állapítottak meg úgynevezett sinus trombózist (ennek során az agyi vénákban keletkeznek vérrögök), közülük ketten meghaltak. Egy férfinál pedig agyi vérzést diagnosztizáltak trombózissal.
Ezt követően megállapították azt is, hogy
ez az esetszám 1,5 millió oltásnál a normál előfordulási gyakoriság felett van
– tehát több annál, mint amennyi a nem beoltott népességnél általában előfordul.
Ez ösztönözte az intézetet arra, hogy az oltás felfüggesztését javasolja, amíg ezt az úgynevezett kockázati jelzést alaposabban meg nem vizsgálja.
Az intézet vezetője szerint mindezt szakértőkkel is megvitatták, akik szintén arra a következtetésre jutottak, hogy nem lehet kizárni az oltóanyag felelősségét a történtekben. Kiemelte ugyanakkor, hogy "ítéletet" még nem hoztak, további vizsgálatokra van szükség.
Fő az óvatosság
Hozzátette: még tisztázni kell, hogy más, jóváhagyott Covid elleni oltóanyagoknál is vannak-e hasonló esetek. Az említett jelentések csak az AstraZeneca vakcinájára vonatkoznak.
Klaus Cichutek kiemelte:
elővigyázatossági intézkedésről van szó, hiszen az intézetük felelős azért, hogy ezeket az oltóanyagokat fenntartások nélkül lehessen használni.
Különösen esetükben fontos, hogy a hasznuk jóval meghaladja a kockázatokat, az oltakozók pedig megbízhassanak abban, hogy nem lesz bajuk tőle.
Intézkedésük tehát azt jelzi – fűzte hozzá –, hogy átláthatóan járnak el, odafigyelnek és gondoskodnak a biztonságról.
Hozzátette:
valóban kevés esetről, nagyon-nagyon ritka esetekről van szó – másfélmillió oltás során hét esetről Németországot tekintve.
Ugyanakkor elővigyázatosságból további vizsgálatok kellenek ahhoz, hogy zöld jelzést adhassanak a vakcinának. Mint mondta, az új oltóanyagok bevezetése esetében teljesen természetes, hogy a „küszöbértéket meghaladó jeleket” kivizsgálják.
Azoknak pedig, akik már megkapták az első AstraZeneca-oltást, azt üzente: közülük csak azok forduljanak orvoshoz, akik az oltástól számított 4-14 napon belül továbbra is rosszul érzik magukat, akiknek nem múlik vagy akár erősödik a fejfájása, illetve akiknél pontszerű vérzések jelennek meg a bőrön.
Mit mond a gyógyszergyár?
A felfüggesztéssel kapcsolatban az AstraZeneca a lapunknak is megküldött közleményben azt írja:
Az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban eddig beoltott 17 millió személy adatai azt mutatják, hogy az AstraZeneca vakcina alkalmazása nem mutat nagyobb kockázatot tüdőembólia, mélyvénás trombózis vagy trombocitopénia tekintetében bármely életkori, nem szerinti, gyártási tétel szerinti vagy országcsoportban.
Hozzáteszik: a vakcinával már beoltott 17 millió fő közül a március 8-ig beérkezett adatok szerint 15 trombózisos és 22 tüdőembóliás eseményt jelentettek. Szerintük ez a szám lényegesen alacsonyabb annál, mint az az általános gyakorisági adatok alapján várható lenne egy ekkora népcsoportban, és hasonló ahhoz, amit más törzskönyvezett Covid-vakcinák esetén is észleltek.
Mint írják, bár kevés trombózisos eset előfordult a klinikai vizsgálatok során, ezek száma a vakcinát kapott csoportban kisebb volt, mint a kontrollcsoportban. Ettől függetlenül további vizsgálatok folytak és folynak a vállalaton belül és az európai hatóságok által is, áll a közleményben.
Az Európai Gyógyszerügynökség tegnap azt közölte:
nincs arra utaló jel, hogy az AstraZeneca vakcinája vérrögképződést okozna, előnyei pedig felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait.
Müller Cecília országos tisztifőorvos pedig szintén tegnap a többi közt azt mondta: több szakmai grémium fog még állást foglalni az ügyben, egyelőre azonban nincs kimutatott összefüggés az oltás és a halálesetek között.
Az AstraZeneca oltóanyagát, amit Magyarországon jelenleg is használnak, Európában Németország mellett Dánia, Norvégia, Svédország, Izland, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Írország, Hollandia, Luxemburg, Ciprus, Szlovénia, Bulgária és Lettország függesztette fel eddig a gyanús esetek miatt, néhány további állam (például Ausztria, Észtország és Litvánia) pedig egyes szállítmányait nem alkalmazza egy ideig.
Észtország szerdán megkezdte öt bunker kivitelezésének előkészítését az Oroszországgal közös határszakaszon. 
