<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A minap nyilvánosságra hozott kínai és orosz vakcinaszerződés megerősíti, amit eddig is sejtettünk: a Sinopharm oltóanyagát nagyon drágán, a Szputnyikot közepesen olcsón vette Magyarország a nyugati vakcinákhoz képest. Körképünkben megnézzük, pontosan mennyibe kerülnek az egyes oltóanyagok, és mi alapján áraznak a gyártók.  

Drágán jutott-e hozzá Magyarország a Covid elleni vakcinákhoz? Ez a kérdés ugyan csak másodlagos ahhoz képest, hogy mennyi ember életét lehet megmenteni általuk – a legjobban átoltott országokban már meredeken csökken a halálozás –, de mégsem elhanyagolható szempont, hiszen a számlát mi, adófizetők álljuk.

Kiderült, mennyi az annyi 

Az árakkal kapcsolatban sokáig a sötétben tapogatództunk, hiszen bizalmas információkról van szó, amelyekről sokszor csak rébuszokban beszéltek az érintettek.

Csütörtökön azonban Gulyás Gergely végre konkrét dokumentumokkal tisztázta a kérdés egy részét: a miniszterelnökséget vezető miniszter Facebook-oldalán (!) nyilvánosságra hozta a kínai, valamint az orosz vakcinabeszerzés szerződését.

A kínai Sinopharm oltóanyagának vételéről szóló, 2021. január 29-én kötött szerződésben ez áll:

Szerződő Felek rögzítik, hogy az Oltóanyag vételára (a továbbiakban „Vételár”) 30 EUR (harminc) Euró + 5% áfa / adag. Felek az egyértelműség érdekében rögzítik, hogy az Oltóanyag egy adagja az alkalmazásra vonatkozó Gyártói előírások szerinti egyszeri beadásra alkalmas egy egységet jelenti.

A nettó vételár tehát nettó 30 euró dózisonként. Az ár kötött, minden költséget tartalmaz, azt semmilyen jogcímen nem lehet emelni. A rendelt mennyiség 5 millió adag, ami 2,5 millió ember beoltására elég.

Drága, de legalább van: a kínai Sinopharm első szállítmánya a Külgazdasági és Külügyminisztérium által vásárolt  Airbus 330 teherszállító repülőben a Liszt Ferenc-repülőtéren 2021. február 16-án.  MTI/Máthé Zoltán
Drága, de legalább van: a kínai Sinopharm első szállítmánya a Külgazdasági és Külügyminisztérium által vásárolt Airbus 330 teherszállító repülőben a Liszt Ferenc-repülőtéren 2021. február 16-án. MTI/Máthé Zoltán

A dokumentum szerint március 15-ig félmillió, április 15-ig és május 15-ig újabb fél-félmillió, június 15-ig pedig további 3,5 millió vakcinát kell betárolni – ez a cél eddig teljesül, hiszen a kínai gyártó mostanáig két részletben összesen egymillió adagot adott át Magyarországnak (a vakcinákat a magyar állam teherszállító repülője hozta Budapestre). 

Az orosz Szputnyik-vakcina ára 19,9 dollár, ez azonban egy kezelésre (két dózisra) vonatkozik. Egy vakcina ára tehát 9,95 dollár, azaz mai árfolyamon 8,35 euró.

A rendelt mennyiség kétmillió dózis, ami „egymillió kezelésre”, azaz egymillió ember beoltására elég. A kétmillióból eddig mintegy 426 ezer adag érkezett meg.

A kínai vakcina (bruttó 31,5 euró) tehát több mint háromszor drágább az orosznál (8,35 euró).

Kiszivárgott árlista  

De mi a helyzet a többi oltóanyaggal – Pfizer-Biontech, Moderna, AstraZeneca, Johnson&Johnson, CureVac – , amiket a közös uniós beszerzésből kötött le a magyar kormány?        

A vakcinák ára általában sehol nincs kőbe vésve, hanem az adott ország vagy közösség és a gyártó közötti tárgyalások eredményének függvénye. Ráadásul mivel üzleti titokról van szó, nehéz róla pontos és megbízható adatot szerezni.

Múlt év végén Belgium költségvetési államtitkára, Eva de Bleeker azonban segítségünkre sietett: Twitteren közzétette azt az árlistát, amelyet az Európai Bizottság alkudott ki a cégekkel.

Bár hamar törölte a bejegyzést, az addigra már bejárta a netet. A lista alapján az EU az alábbi árakban állapodott meg egy dózisra vetítve:            

Moderna: 18 dollár (mai árfolyamon 15,1 euró),  Pfizer-BioNTech: 12 euró, CureVac: 10 euró, Sanofi/GSK: 7,56 euró, Johnson & Johnson: 8,5 dollár (7,1 euró, csak egy dózis szükséges),  AstraZeneca: 1,78 euró.

Ehhez viszonyítva tehát a Magyarország által vett kínai vakcina nagyon drága, az orosz vakcina pedig közepesen olcsó.(A Modernából a kormány egyébként nem hívta le az opciókat a magas árra és a késedelmes teljesítésre hivatkozva.)  

Mi alapján áraznak?

Az összehasonlítás persze nem ilyen egyszerű: az EU ugyanis több vakcina fejlesztését jelentős összegekkel támogatta – például a brit-svéd gyógyszergyártóét, az AstraZenecáét –, valamint segítette a német BioNTech alapkutatását, emiatt a „normál ár"-nál jobb ajánlatot kapott. A BionTech-Pfizer oltóanyagához például 24, az AstraZenecáéhoz pedig 45 százalékkal olcsóbban jutnak hozzá az uniós országok, mint az Egyesült Államok a Bernstein Research elemző cég számítása szerint.

2,7 milliárd eurót invesztáltunk, hogy növeljük a cégek oltóanyag-fejlesztésének kapacitásait. (…) Ezeknek a pénzeknek köszönhetően a vakcina már decemberben rendelkezésre állt

mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Die Weltnek februárban. 

Az Egyesült Államok viszont az amerikai Moderna vakcináját kapja meg olcsóbban – 15 dollárért –, mivel azt a fejlesztést pénzelte. A Guardian szerint a gyógyszerek és az oltóanyagok amúgy hagyományosan drágábbak a tengerentúlon, mint Európában.

Hogy a történet még bonyolultabb legyen, a belga államtitkár által megszellőztetett árak nem a végleges árak. A Reuters uniós források alapján azt állítja, hogy a Biontech-Pfizer vakcináért valójában nem 12, hanem 15,5 eurót fizet az EU (végeredményben a tagállamok) – majdnem annyit, mint az Egyesült Államok.    

Van a teljes ár, és van a szolgáltatási ár

– mondta egy uniós tisztviselő, aki részt vett a tárgyalásokon.  

Az ár összességében számos tényezőtől függ: hatékonyságtól, vizsgálati eredményektől, fejlesztési és gyártási költségektől, a verseny és kereslet nagyságától, valamint attól, hogy a vevők magáncégek (például biztosítók) vagy állami szervek.

Ugyanakkor például az AstraZeneca azért is adja ilyen olcsón (csaknem önköltségi áron) az oltóanyagát az EU-nak, mert így akar hozzájárulni a közegészségügyhöz, azaz egyfajta ajándéknak szánja azt a társadalom számára.

Az Európai Bizottság hivatalosan nem kommentálta az értesüléseket.

Ami az árakat illeti, minden vállalat megköveteli, hogy az ilyen érzékeny üzleti információkat a szerződést aláíró felek bizalmasan kezeljék

írja a testület indoklásában. A CureVackal és az AstraZenecával kötött előzetes megállapodást ugyan nyilvánosságra hozták, de a bizalmas információkat kitakarták. Brüsszel szerint a szerződések részletei amúgy ismertek mind a 27 tagállam előtt is.

Ajándék vagy csapda?       

Persze a kínaiak sem egységes áron adják a vakcinákat. A rászoruló, szegényebb országok között például kedvezményesen vagy ingyen „szórják szét” az első szállítmányokat: Nepál például 500 ezer, Zimbabwe 200 ezer adagot kap ajándékba.  

Szenegál már fizet a kínai vakcináért, de feleannyit, mint mi: 200 ezer adagért 3,7 millió dollárt, azaz dózisonként 18,5 dollárt (15,5 eurót).

Az ingyenesség vagy nyomott ár Peking szerint szimpla jótétemény, kritikusok szerint viszont a politikai-gazdasági befolyásbővítés eszköze.

A lényeg persze most nem ez – mindegyik vakcinánál egyetlen dolog számít igazán: a védelem. Ezt pedig a klinikai vizsgálatok alapján mindegyikük nagyrészt megadja.

Makro / Külgazdaság Fontos dolgot mondott Bahmutról Zelenszkij, lelőttek egy orosz vadászbombázót
Privátbankár.hu | 2023. március 29. 20:25
Ez történt ma az orosz-ukrán háborúban és ahhoz kapcsolódóan.
Makro / Külgazdaság A nap képe: így spanol egymással a brit király és a német államfő
Privátbankár.hu | 2023. március 29. 19:44
III. Károly megkezdte Berlinben első külföldi állami látogatását.
Makro / Külgazdaság 135 ezer hirosimai atombombán ül a világ
Privátbankár.hu | 2023. március 29. 18:01
Világszerte nőtt tavaly a bevethető atomtöltetek száma, egyebek mellett Oroszország és Kína révén - közölte szerdán a Norvég Népi Segély (Norsk Folkehjelp) nevű norvég civil szervezet. A Nuclear Weapons Ban Monitor című jelentés szerint 2023-ban a kilenc hivatalosan és félhivatalosan atomfegyverrel rendelkező állam tulajdonában 9576 atomtöltet volt, ami "több mint 135 ezer hirosimai atombombának felel meg".
Makro / Külgazdaság Izrael mély biztonságpolitikai válságba zuhant
Káncz Csaba | 2023. március 29. 17:19
Netanjahu fauszti alkuja az ultraortodox radikálisokkal egy elképesztő hiba volt, Izrael történelmi válaszúthoz érkezett. Irán, a Hezbollah és a Hamász árgus szemekkel figyeli az izraeli belpolitikai és katonai válságot, és azt kíméletlenül ki fogja használni. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság 68 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt – több ezren vonultak a kormányhivatal elé
Privátbankár.hu | 2023. március 29. 17:01
A rendezők tájékoztatása szerint több ezer ember tüntetett szerdán Prágában a cseh kormány nyugdíjreformja ellen.
Makro / Külgazdaság Magyarországon 13, Csehországban 7 százalék maradt az alapkamat
Privátbankár.hu | 2023. március 29. 16:44
Nem módosította az eddigi 7 százalékos alapkamatot a cseh jegybanktanács  - közölte Petra Krmelová, a pénzintézet szóvivője szerdán Prágában. Az alapkamat tavaly június óta ezen a szinten van.
Makro / Külgazdaság Amerikai cégre cserélik a Roszatomot a cseh atomerőművek
Privátbankár.hu | 2023. március 29. 16:14
A Roszatom orosz állami holding részét képező TVEL cég helyett az amerikai Westinghouse társaság szállítja a nukleáris fűtőanyagot a cseh atomerőművekbe a jövőben - közölte Ladislav Kríz, a Cseh Energetikai Művek (CEZ) szóvivője szerdán Prágában.
Makro / Külgazdaság Zelenszkij állami visszavonulót fúj a gazdaságban
Mester Nándor | 2023. március 29. 14:55
Eltűnnek a szénbányák, új alapokra helyezik és folytatják a privatizációt.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter: Közép-Európa mindig pórul járt a Kelet-Nyugat konfliktussal
Privátbankár.hu | 2023. március 29. 14:35
Az ukrajnai háború egyik legfőbb negatív következménye, hogy a világ újra a blokkosodás útjára lépett, ami élesen ellentétes az európai és a magyar érdekekkel, ehelyett párbeszédre, konnektivitásra lenne szükség - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Genfben.
Makro / Külgazdaság Bepöccentek a svédek, mert megtorlással fenyeget az orosz nagykövet
Privátbankár.hu | 2023. március 29. 13:16
A svéd külügyminisztérium bekérette Oroszország stockholmi nagykövetét az északi országok NATO-csatlakozása kapcsán tett fenyegető nyilatkozata miatt - közölte a tárca szerdán.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG