Drágán jutott-e hozzá Magyarország a Covid elleni vakcinákhoz? Ez a kérdés ugyan csak másodlagos ahhoz képest, hogy mennyi ember életét lehet megmenteni általuk – a legjobban átoltott országokban már meredeken csökken a halálozás –, de mégsem elhanyagolható szempont, hiszen a számlát mi, adófizetők álljuk.
Kiderült, mennyi az annyi
Az árakkal kapcsolatban sokáig a sötétben tapogatództunk, hiszen bizalmas információkról van szó, amelyekről sokszor csak rébuszokban beszéltek az érintettek.
Csütörtökön azonban Gulyás Gergely végre konkrét dokumentumokkal tisztázta a kérdés egy részét: a miniszterelnökséget vezető miniszter Facebook-oldalán (!) nyilvánosságra hozta a kínai, valamint az orosz vakcinabeszerzés szerződését.
A kínai Sinopharm oltóanyagának vételéről szóló, 2021. január 29-én kötött szerződésben ez áll:
Szerződő Felek rögzítik, hogy az Oltóanyag vételára (a továbbiakban „Vételár”) 30 EUR (harminc) Euró + 5% áfa / adag. Felek az egyértelműség érdekében rögzítik, hogy az Oltóanyag egy adagja az alkalmazásra vonatkozó Gyártói előírások szerinti egyszeri beadásra alkalmas egy egységet jelenti.
A nettó vételár tehát nettó 30 euró dózisonként. Az ár kötött, minden költséget tartalmaz, azt semmilyen jogcímen nem lehet emelni. A rendelt mennyiség 5 millió adag, ami 2,5 millió ember beoltására elég.
A dokumentum szerint március 15-ig félmillió, április 15-ig és május 15-ig újabb fél-félmillió, június 15-ig pedig további 3,5 millió vakcinát kell betárolni – ez a cél eddig teljesül, hiszen a kínai gyártó mostanáig két részletben összesen egymillió adagot adott át Magyarországnak (a vakcinákat a magyar állam teherszállító repülője hozta Budapestre).
Az orosz Szputnyik-vakcina ára 19,9 dollár, ez azonban egy kezelésre (két dózisra) vonatkozik. Egy vakcina ára tehát 9,95 dollár, azaz mai árfolyamon 8,35 euró.
A rendelt mennyiség kétmillió dózis, ami „egymillió kezelésre”, azaz egymillió ember beoltására elég. A kétmillióból eddig mintegy 426 ezer adag érkezett meg.
A kínai vakcina (bruttó 31,5 euró) tehát több mint háromszor drágább az orosznál (8,35 euró).
Kiszivárgott árlista
De mi a helyzet a többi oltóanyaggal – Pfizer-Biontech, Moderna, AstraZeneca, Johnson&Johnson, CureVac – , amiket a közös uniós beszerzésből kötött le a magyar kormány?
A vakcinák ára általában sehol nincs kőbe vésve, hanem az adott ország vagy közösség és a gyártó közötti tárgyalások eredményének függvénye. Ráadásul mivel üzleti titokról van szó, nehéz róla pontos és megbízható adatot szerezni.
Múlt év végén Belgium költségvetési államtitkára, Eva de Bleeker azonban segítségünkre sietett: Twitteren közzétette azt az árlistát, amelyet az Európai Bizottság alkudott ki a cégekkel.
Bár hamar törölte a bejegyzést, az addigra már bejárta a netet. A lista alapján az EU az alábbi árakban állapodott meg egy dózisra vetítve:
Moderna: 18 dollár (mai árfolyamon 15,1 euró), Pfizer-BioNTech: 12 euró, CureVac: 10 euró, Sanofi/GSK: 7,56 euró, Johnson & Johnson: 8,5 dollár (7,1 euró, csak egy dózis szükséges), AstraZeneca: 1,78 euró.
Ehhez viszonyítva tehát a Magyarország által vett kínai vakcina nagyon drága, az orosz vakcina pedig közepesen olcsó.(A Modernából a kormány egyébként nem hívta le az opciókat a magas árra és a késedelmes teljesítésre hivatkozva.)
Mi alapján áraznak?
Az összehasonlítás persze nem ilyen egyszerű: az EU ugyanis több vakcina fejlesztését jelentős összegekkel támogatta – például a brit-svéd gyógyszergyártóét, az AstraZenecáét –, valamint segítette a német BioNTech alapkutatását, emiatt a „normál ár"-nál jobb ajánlatot kapott. A BionTech-Pfizer oltóanyagához például 24, az AstraZenecáéhoz pedig 45 százalékkal olcsóbban jutnak hozzá az uniós országok, mint az Egyesült Államok a Bernstein Research elemző cég számítása szerint.
2,7 milliárd eurót invesztáltunk, hogy növeljük a cégek oltóanyag-fejlesztésének kapacitásait. (…) Ezeknek a pénzeknek köszönhetően a vakcina már decemberben rendelkezésre állt
– mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Die Weltnek februárban.
Az Egyesült Államok viszont az amerikai Moderna vakcináját kapja meg olcsóbban – 15 dollárért –, mivel azt a fejlesztést pénzelte. A Guardian szerint a gyógyszerek és az oltóanyagok amúgy hagyományosan drágábbak a tengerentúlon, mint Európában.
Hogy a történet még bonyolultabb legyen, a belga államtitkár által megszellőztetett árak nem a végleges árak. A Reuters uniós források alapján azt állítja, hogy a Biontech-Pfizer vakcináért valójában nem 12, hanem 15,5 eurót fizet az EU (végeredményben a tagállamok) – majdnem annyit, mint az Egyesült Államok.
Van a teljes ár, és van a szolgáltatási ár
– mondta egy uniós tisztviselő, aki részt vett a tárgyalásokon.
Az ár összességében számos tényezőtől függ: hatékonyságtól, vizsgálati eredményektől, fejlesztési és gyártási költségektől, a verseny és kereslet nagyságától, valamint attól, hogy a vevők magáncégek (például biztosítók) vagy állami szervek.
Ugyanakkor például az AstraZeneca azért is adja ilyen olcsón (csaknem önköltségi áron) az oltóanyagát az EU-nak, mert így akar hozzájárulni a közegészségügyhöz, azaz egyfajta ajándéknak szánja azt a társadalom számára.
Az Európai Bizottság hivatalosan nem kommentálta az értesüléseket.
Ami az árakat illeti, minden vállalat megköveteli, hogy az ilyen érzékeny üzleti információkat a szerződést aláíró felek bizalmasan kezeljék
– írja a testület indoklásában. A CureVackal és az AstraZenecával kötött előzetes megállapodást ugyan nyilvánosságra hozták, de a bizalmas információkat kitakarták. Brüsszel szerint a szerződések részletei amúgy ismertek mind a 27 tagállam előtt is.
Ajándék vagy csapda?
Persze a kínaiak sem egységes áron adják a vakcinákat. A rászoruló, szegényebb országok között például kedvezményesen vagy ingyen „szórják szét” az első szállítmányokat: Nepál például 500 ezer, Zimbabwe 200 ezer adagot kap ajándékba.
Szenegál már fizet a kínai vakcináért, de feleannyit, mint mi: 200 ezer adagért 3,7 millió dollárt, azaz dózisonként 18,5 dollárt (15,5 eurót).
Az ingyenesség vagy nyomott ár Peking szerint szimpla jótétemény, kritikusok szerint viszont a politikai-gazdasági befolyásbővítés eszköze.
A lényeg persze most nem ez – mindegyik vakcinánál egyetlen dolog számít igazán: a védelem. Ezt pedig a klinikai vizsgálatok alapján mindegyikük nagyrészt megadja.
A védelmi iparba is beruháznának. 
