Bár számos gyógyszergyártó dolgozik világszerte a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésén több milliárd dollárnyi közpénzt felhasználva, hivatalosan alig nyilatkoznak arról, hogy mennyibe kerülhet majd egy védőoltás.
Szerintük az ár számos tényezőtől függ majd – hatékonyságtól, vizsgálati eredményektől, fejlesztési és gyártási költségektől, a verseny és kereslet nagyságától, valamint attól, hogy a vevők magáncégek (például biztosítók) vagy állami szervek lesznek, írja a Financial Times.
A költségek kiszámítását tovább nehezíti, hogy a cégek az idő sürgetése miatt különböző technológiákkal kísérleteznek, ráadásul néhányuk – eddig példátlan módon – azt tervezi, hogy más vállalatoknak is engedélyt ad saját fejlesztésük gyártására.
A gyártók és az egészségügyi hatóságok az információk bizalmasságára hivatkozva általában titokban tartják azt is, hogyan „árazták be” a közöttük született üzleteket. (Ugyanakkor nyilvánosságra került már néhány szám arról, hogy mely ország mennyiért kötött le magának vakcinákat.)
De mégis, mennyi lehet?
Az FT az Európai Bizottság és a gyógyszergyártók közötti tárgyalásokat ismerő forrásoktól úgy értesült, hogy
az AstraZeneca adagonként 3-4 dolláros áron adta el vakcináját Brüsszelnek.
A Johnson&Johnson ennél többet, mintegy 10 dollárt kért a védőoltásért, valamint állítólag ugyanennyibe kerül a Sanofi és a GSK közösen fejlesztett vakcinája is.
A Moderna, amely egy fiatal és még veszteséges kutatócég, végül 50-60 dolláros árat célzott meg két adagra (eredetileg ennek csaknem dupláját kérte volna), míg a CureVac nevű biotechnológiai vállalat azt közölte, hogy „etikus marzssal” árazzák be az oltóanyagot.
A civil társadalom és a média nyomásának köszönhetően ugyanakkor néhány cég részben már felfedte lapjait:
a Moderna augusztusban például 37 dollárban maximálta egy adag listaárát.
Kínában már árulják
Eközben néhány kiválasztott kínai városban egy helyi gyártó, a Sinovac már a héten elkezdte árulni az oltóanyagát egy sürgősségi program részeként, amelyben több százezer ember vesz részt.
A cég hatvan dollárt kér két adag oltóanyagért.
Az árazás összességében gyakorlati és etikai kérdéseket is felvet. Bill Gates, a Microsoft egyik alapítója például azt javasolta: a gazdag országok fizessenek többet a szegény államoknál, hogy utóbbiaknak ne kerüljön többe a vakcina 3 dollárnál.
Egyébként csak az Egyesült Államokban hat vakcinát tesztelnek, az amerikai Pfizer pedig már be is jelentette, hogy novemberben kéri oltóanyaga engedélyezését.
Ugyanakkor az elmúlt hónapokban több gyógyszergyártó is kénytelen volt felfüggeszteni a teszteléseket, a minap pedig az AstraZeneca oltóanyagának vizsgálata során halt meg egy önkéntes. (Ez persze még nem jelenti azt, hogy a vakcina rossz, ez a gyártó nem is függesztette fel a tesztelést.)
Globális helyzet
Ami az aktuális járványhelyzetet illeti, a világon az Egyesült Államokban, Európán belül pedig az Egyesült Királyságban haltak meg a legtöbben (222 ezren, illetve 44 ezren) a koronavírussal összefüggésben. Olaszországban csaknem 37 ezer, Spanyolországban több mint 34 ezer, Franciaországban 34 ezer, a különutas Svédországban 5929 áldozatot regisztráltak.
Magyarországon mára 1305-re nőtt az elhunytak száma.
Globálisan 41 millió fertőzöttet diagnosztizáltak. Közülük több mint 1,1 millióan vesztették életüket, több mint 28 millióan meggyógyultak.
Az Afganisztánban esetlegesen elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel foglalkozó vizsgálat lezárását rendelték el. 
