Szüneteltelti koronavírus-ellenes vakcinájának klinikai vizsgálatait a Johnson & Johnson, miután egy olyan betegség lépett fel az egyik tesztalanynál, amire eddig nem találtak magyarázatot.
Előírásainknak megfelelően megvizsgáljuk és kiértékeljük a résztvevő betegségét
- közölte az amerikai gyógyszergyártó, amely mintegy 60 ezer emberen teszteli a vakcinát. A nem várt fejlemény miatt az összes tesztet leállították.
A cég azt nem közölte, hogy a beteg kísérleti vakcinát vagy placebo anyagot kapott. Adatvédelmi okokra hivatkozva nem adtak információt a betegségről sem, amelyet a gyógyszergyártó szakemberein túl egy független bizottság is vizsgál.
Korábban hasonló okból szüneteltette kísérleteit a brit AstraZeneca is.
Trump nagyon akar vakcinát
A Guardian szerint szakértők eredetileg úgy számoltak, hogy a Johnson & Johnson vakcinája jövő év elejére „hoz eredményt”, azaz ekkor kaphat engedélyt. Az oltóanyag egyike annak a négy vakcinának, amelynek fejlesztése a legelőrehaladottabb állapotban, a klinikai vizsgálatok harmadik fázisában van, és egyike annak a hat vakcinának, amelyeket az Egyesült Államokban tesztelnek.
Donald Trump amerikai elnök az elmúlt hónapokban többször is utalt arra, hogy már az elnökválasztások, tehát november 3. előtt lesz oltóanyag.
Nagyon hamar lesz vakcinánk. Még az is lehet, hogy azelőtt a különleges dátum előtt lesz. Tudják, melyik dátumról beszélek
-jelentette ki például szeptember elején. Múlt héten pedig, miután kvázi néhány nap alatt maga is kigyógyult a vírusból, azt mondta:
A vakcinák nagyon rövid időn belül meglesznek.
Politikai elemzők korábban úgy vélték, hogy a bejelentést egy használható oltóanyagról sikerként könyvelhetné el Trump, a vírusválság lassan elülne, és olyan témákra – például gazdaság – terelődne a szó a kampányban, amelyben a jelenlegi elnök kompetensebbnek tűnik a választók szemében, mint Joe Biden.
Egy ilyen fejlemény tehát elvileg komoly lökést jelentene Trumpnak, hogy ledolgozza hátrányát demokratapárti kihívójával szemben.
Nem véletlenül merültek fel olyan félelmek, amelyek szerint
a Trump-adminisztráció nyomást gyakorol az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti szervre (FDA) és más egészségügyi hatóságokra a mielőbbi engedélyezés érdekében.
Stephen Hahn, az FDA vezetője augusztus végén, a Financial Timesnak (FT) adott interjúban kijelentette, hogy hajlandó felgyorsítani az engedélyezési folyamatot – vészhelyzeti engedélyt adhat bizonyos csoportok számára –, amennyiben ennek előnyei nagyobbak a kockázatoknál.
Hozzátette ugyanakkor, hogy ezt nem Donald Trump kedvéért tenné, azaz
nem politikai, hanem tudományos szempontok alapján fognak dönteni.
Az idő mindenesetre fogy, a legutóbbi fejlemények pedig nem támasztják alá Trump optimizmusát.
Szeptember végén például kiderült, hogy
a Moderna Therapeutics vakcinája sem lesz „bevethető állapotban” a választásokig.
Stéphane Bancel, a gyógyszergyártó vezérigazgatója az FT-nak elmondta: november 25-ig biztosan nem tudnak sürgősségi engedélyt kérni a használatra az illetékes amerikai hatóságtól.
Hozzátette: szerinte a vakcina jövő tavaszig nem fog teljes engedélyt kapni, arra legkorábban márciusban kerülhet sor.
Nagy bejelentés készül?
Trump egyetlen reménye – úgy tűnik – a Pfizer marad. A New York-i székhelyű gyógyszeróriás vezérigazgatója, Albert Bourla szeptember közepén azt közölte, hogy október végére meglehet az oltóanyag.
A Politico szerint Bourla az elmúlt hetekben közvetlenül is beszélt az amerikai elnökkel.
Wall Street-i elemzők pedig a klinikai vizsgálatok alapján arra számítanak, hogy október végén bejelentik: van egy működőképes vakcina.
Az valószínűtlennek tűnik – tesszük hozzá – , hogy ez a fejlemény önmagában képes lenne a Trump-Biden csata végkimenetelének megváltoztatására. Az viszont elképzelhető, hogy szoros verseny esetén a jelenlegi elnök javára billentené a mérleg nyelvét.
A New York Times által megkérdezett tudósok, cégek és amerikai hatósági tisztviselők úgy vélekednek, hogy az emberek többsége aligha fog oltóanyagot kapni az idei évben. Erre legkorábban jövő februárban, de valószínűleg inkább júliusban vagy augusztusban kerülhet sor.
Szakértők arra is emlékeztetnek, hogy
egy vakcina kifejlesztése és engedélyeztetése általában hosszú évekig tart. Már az is példa nélküli lenne, ha ez a koronavírus esetében egy-másfél év alatt sikerülne.
Globálisan eddig az Egyesült Államokban diagnosztizálták a legtöbb koronavírus-fertőzöttet – csaknem 8 milliót – , és itt vesztették életüket a legtöbben, mintegy 215 ezren a fertőzéssel összefüggésben.
Világszerte eddig csaknem 38 millió fertőzöttet regisztráltak. Közülük több mint egymillióan hunytak el, több mint 26 millióan meggyógyultak.
A cég indiai kibocsátása kasszasiker, 13 milliárd dolláros kereskedési debütálással. 
