Ez a cikk laptársunk oldalán, az Mfor.hu-n is megjelent.
Nagyon hamar lesz vakcinánk. Még az is lehet, hogy azelőtt a különleges dátum előtt lesz. Tudják, melyik dátumról beszélek
– jelentette ki sejtelmesen Donald Trump újságírók előtt múlt héten.
Versenyfutás az idővel
A jelenlévők alighanem nagyon is tudták, hogy az amerikai elnök november harmadikáról, az elnökválasztás napjáról beszél. Ha addig valóban engedélyt kap egy koronavírus ellenes vakcina, az nem csak közegészségügyi, hanem politikai szempontból is óriási jelentőségű lehet, és akár az elnökválasztás kimenetelét is döntően befolyásolhatja.
Nem csak arról van szó, hogy ezt komoly fegyvertényként könyvelné el Trump – lám, megtaláltuk a vírus ellenszerét –, hanem arról is, hogy ez a fejlemény valószínűleg újratematizálná a kampányt: a vírus helyett már az lenne a fő téma, hogy mi lesz a gazdasággal – márpedig utóbbi területen a választók többsége kompetensebbnek tartja a jelenlegi elnököt demokrata kihívójánál, Joe Bidennél.
Ha megvan a vakcina,
és az emberek megkönnyebbülnek, akkor az lesz a fontos a választás előtti három hétben, hogy ki tudja újraindítani a gazdaságot. Ez pedig Trump terepe
-idézte a Guardian Mike Murphy veterán republikánus politikai elemzőt.
Hullámvasúton Trump
Az amerikai elnök nagy lendülettel fordult rá 2020-ra: az első negyedévben népszerűségi indexe – nem kis részben a gazdasági sikereknek köszönhetően – az elnöksége alatti legmagasabb szintre, 49 százalékra nőtt, és meghaladta az elutasítottsági mutatóját. Akkor az amerikaiak kétharmada úgy vélte, hogy újra fogják választani.
Aztán jött a vírusválság, naponta ezrek vesztették életüket, megbénult a gazdaság, emberek tízmilliói kerültek utcára, Trump kedveltsége pedig egy csapásra zuhanni kezdett.
Az index, amely azt mutatja meg, jól végzi-e az elnök a munkáját a megkérdezettek szerint, tíz százalékponttal 39 százalékra süllyedt június elejére.
A New York Times felmérése szerint júniusban a választók 50 százaléka szavazott volna Bidenre, és mindössze 36 százaléka Trumpra.
Nyár vége óta azonban újabb fordulat körvonalazódik.
A CNN akkori felmérése szerint az amerikai elnök sokat faragott hátrányából, és megközelítette demokratapárti riválisát.
Ennek egyik oka az lehet, hogy a vírusválság némileg enyhült az USA-ban: a napi halálos áldozatok száma nyár elejére csökkent, és azóta kisebb-nagyobb kilengésekkel stagnál.
A másik lehetséges ok, hogy a választók körében növekedett az igény a rendre, miután tüntetések és zavargások törtek ki a feketék elleni rendőri erőszak miatt, és fokozódott a nagyvárosi erőszak.
A legfrissebb felmérések szerint Biden továbbra is vezet Trump előtt, előnye ugyanakkor korántsem behozhatatlan. A Financial Times szerint a választók 50 százaléka szavazna a demokratapárti jelöltre, és 43 százaléka a republikánusra, az országos közvélemény-kutatások összesített eredménye alapján pedig a különbség folyamatosan csökken.
Végső fázisban a kísérletek
Ezt figyelembe véve tehát valóban döntő jelentőségű lehet az elnökválasztások kimenetele szempontjából, hogy lesz-e engedélyezett vakcina a következő másfél hónapban az Egyesült Államokban, és ha igen, pontosan mikor.
A Pfizer amerikai gyógyszergyár vezérigazgatója egy hét eleji interjúban például azt mondta, hogy október végére meglehet a vakcina.
Albert Bourla szerint az oltóanyaggal folytatott kísérletek sikeresek, és ezeket most a leginkább veszélyeztetett csoportokra, tehát az idősekre és a krónikus betegséggel küzdőkre is kiterjesztik.
Az Egyesült Államokban jelenleg három gyógyszergyár folytat ilyen jellegű, a szakemberek által érdemlegesnek tartott kísérleteket, amelyeket az amerikai kormány több milliárd dollárral segíti.
Jelen pillanatban egyetlen tudós sem képes megjósolni, hogy arra (a vakcina-engedélyezésre) azon bizonyos november eleji dátum előtt vagy után egy héttel kerül majd sor
-mondta Francis Collins, a Nemzeti Egészségügyi Intézet igazgatója az amerikai Szenátus egyik ülésén múlt héten.
Trump ezzel szemben vállalkozott a jóslásra és egy keddi televíziós műsorban azt mondta: három-négy héten belül meglehet az oltóanyag.
Soron kívüli engedély
A nagy sietségnek persze megvannak a veszélyei, hiszen egy nem kellő mértékben tesztelt vakcina közegészségügyi veszélyt jelentene (és mellesleg elképesztő anyagi és egyéb károkat okozna az érintett gyógyszergyárnak).
A Kaiser Family Foundation (a Kaiser Permanente egészségbiztosító elemzőintézete) felmérése szerint az amerikaiak csaknem kétharmada aggódik amiatt, hogy a helyi élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti szerv (FDA) túl gyorsan engedélyez majd vakcinát, anélkül, hogy az bizonyítottan hatékony és biztonságos lenne.
Ezzel párhuzamosan felmerültek olyan félelmek, amelyek szerint
a Trump-adminisztráció nyomást gyakorol az FDA-ra és más egészségügyi hatóságokra a mielőbbi engedélyezés érdekében.
Stephen Hahn, az FDA vezetője augusztus végén, a Financial Timesnak adott interjúban azt mondta, hogy hajlandó felgyorsítani az engedélyezési folyamatot – vészhelyzeti engedélyt adhat bizonyos csoportok számára –, amennyiben ennek előnyei nagyobbak a kockázatoknál.
Hozzátette ugyanakkor, hogy ezt nem Donald Trump kedvéért tenné, azaz
nem politikai, hanem tudományos szempontok alapján fognak dönteni.
Havi 22–23 milliárdos hajrá kellene. 
