Jelentősen csökkent Joe Biden előnye Donald Trumppal szemben a Fehér Házért folyó versenyfutásban a CNN legújabb felmérése szerint.
Jön fel, mint a talajvíz
Bident, akit kedden hivatalosan is elnökjelöltté választottak a demokraták virtuális konvencióján, valamint alelnökjelöltjét, Kamala Harris kaliforniai szenátort a regisztrált szavazók 50, a jelenlegi amerikai elnököt és alelnökét, Mike Pence-t pedig 46 százaléka támogatja.
A demokratapárti elnökjelölt előnye tehát négy százalékpont, ami épp hibahatáron belül van. Júniusban Biden előnye még 10-15 százalék volt a republikánus politikussal szemben.
A mostani közvélemény-kutatásból kiderül az is, hogy 15 úgynevezett billegő államban Barack Obama egykori alelnökének az előnye mindössze egy százalék.
Ezek azok az államok, ahol általában szoros a verseny a mindenkori republikánus és demokratapárti jelölt között. 2016-ban 10 ilyen államban nyert Trump, míg akkori riválisa, Hillary Clinton mindössze ötben győzött.
A legnagyobb elmozdulás a férfiak, a 35-64 év közöttiek és a függetlenek körében figyelhető meg.
Míg a férfiak közül júniusban körülbelül ugyanannyian támogatták Trumpot, mint Bident, most már 56 százalékuk szavazna a jelenlegi elnökre, és mindössze 40 százalékuk a kihívójára.
A 35-64 év közöttiek két hónapja még Biden felé húztak, most viszont már inkább Trumpot kedvelik. A függetlenek körében pedig 11-ről egyre csökkent a demokratapárti jelölt előnye a jelenlegi elnökkel szemben.
Trump jelentősen, 76-ról 85 százalékra növelte támogatottságát a konzervatívok körében is. Igaz, a felmérés szerint hívei nagyobb arányban gondolhatják meg magukat a novemberi választásig – 12 százalékuk teheti ezt –, mint Biden támogatói (hét százalék).
Érdekesség, hogy a Bidenre szavazók csaknem harmadának voksa valójában Trump-ellenes voks – tehát ezek a választók elsősorban azért szavaznak a demokratapárti jelöltre, hogy leváltsák az elnököt –, míg a Trump melletti szavazatoknak mindössze 13 százaléka Biden-ellenes voks.
A választás tehát inkább szól Trumpról, mint kihívójáról.
Összességében jelenleg a megkérdezettek 54 százaléka elégedetlen, 42 százaléka pedig elégedett az amerikai elnök ténykedésével. Június elején csupán 39 százalék volt az elégedettek aránya.
Mostani eredményével Trump megelőzi Jimmy Cartert (33 százalék) és George H. W. Busht (35 százalék), de jóval elmarad Barack Obama (48 százalék), George W. Bush (49 százalék), Bill Clinton (53 százalék) és Ronald Reagan (54 százalék) anno ugyanebben az időszakban feljegyzett elégedettségi mutatójától.
Min dől el a választás?
Ami a választást befolyásoló témákat illeti, a választók minimum negyven százaléka véli úgy, hogy a gazdaság, a koronavírus, az egészségügy, a fegyverviselés és a faji relációk kérdése kiemelkedően fontos.
A CNN szerint a táborok között óriási különbségek vannak: a koronavírust a Biden-szavazók 70, a Trump-szavazók mindössze 24 százaléka tartja nagyon relevánsnak. A gazdaságot előbbiek 37, utóbbiak 57, a faji relációkat előbbiek 57, utóbbiak mindössze 22 százaléka sorolja ebbe a kategóriába.
A megkérdezettek szerint Biden jobban kezelné Trumpnál a faji egyenlőtlenséget, a koronavírust, az egészségügyet és a külpolitikát, de rosszabbul a gazdaságot.
Donald Trump nem kis részben a gazdasági sikereknek köszönhette, hogy népszerűségi indexe az elnöksége alatti legmagasabb szintre, 49 százalékra nőtt az idei év elején, és meghaladta az elutasítottsági mutatóját. Az amerikaiak kétharmada akkor úgy vélte, hogy újra fogják választani.
Tavasszal azonban megtépázta népszerűségét a koronavírus-válság, valamint a fekete bőrűek elleni rendőri brutalitás miatt kitört tüntetés- és zavargássorozat. Emiatt Biden még kampány nélkül is komoly előnyre tett szert vele szemben.
Most azonban – legalábbis a fenti felmérés alapján – megint fordulhat a kocka,
és nyílttá válhat a verseny az elnöki posztért. A valódi kampány pedig még csak most jön.
A változás egyik oka az lehet, hogy a tüntetések és zavargások, valamint a nagyvárosi erőszak fokozódása miatt növekszik az igény a rendre. Ez pedig egyértelműen kedvez Trumpnak.
Az elnökválasztásokat november 3-án tartják.
Az orosz elnök fogadta az iráni külügyminisztert.
