Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Megtépázta az amerikai elnök népszerűségét a koronavírus-válság, valamint a fekete bőrűek elleni rendőri brutalitás miatt kitört tüntetés- és zavargássorozat. Donald Trump, akinek tetszési indexe év elején még csúcson volt, súlyos vereségnek néz elébe a novemberi elnökválasztáson. A republikánusok fenegyerekének egyetlen reménye maradt: az idő.

Egyike voltam azoknak, akik végig kitartottak Nixon mellett. Úgy véltem, jó republikánus vagyok, ők képviselik az értékeimet. De az elmúlt néhány évben teljesen tropára mentek

- így érzékeltette politikai pártállásának változását egy 75 éves denveri asszony. Arlene Myles 2016-ban úgy gondolta, hogy érdemes esélyt adni Trumpnak, most viszont úgy véli, hogy az elnök és pártja javíthatatlan.

Donald Trump a Fehér Házban Washingtonban 2020. június 24-én. EPA/Erin Schaff
Donald Trump a Fehér Házban Washingtonban 2020. június 24-én. EPA/Erin Schaff

Zuhanórepülésben Trump

Más, szintén republikánus érzelmű szavazók konkrétumokkal is szolgáltak a New York Times-nak arról, hogy miért rendült meg a bizalmuk Trumpban.

A 31 éves Tom Diamond a texasi Fort Worthból gyenge vezetőnek tartja az elnököt, aki szerinte félrekezelte a koronavírus-válságot. Bár a gazdaságról, az egészségügyről vagy az abortuszról vallott nézetei közel álltak sajátjához, ma már csak erős fenntartásokkal állna be mögé.

Kellemetlen érzés rá szavazni. Politikai szempontok miatt ugyanakkor mégis rá adhatom a voksomat.

Trump pozíciójának megrendülését mutatják a közvélemény-kutatások is.

Míg az év első negyedévben népszerűségi indexe – nem kis részben a gazdasági sikereknek köszönhetően – az elnöksége alatti legmagasabb szintre, 49 százalékra nőtt, és meghaladta az elutasítottsági mutatóját, az amerikaiak kétharmada pedig úgy vélte, hogy újra fogják választani, április első, majd május második felében bezuhant a támogatottsága a Gallup közvélemény-kutatása szerint

Súlyos mínuszok

Az index, amely azt mutatja meg, jól végzi-e az elnök a munkáját a megkérdezettek véleménye alapján, június elején 39 százalékra süllyedt. Politikájának elfogadottsága még a republikánusok körében is csökkent, hét százalékponttal 85 százalékra.

Donald Trump népszerűségi indexe, 2019. március - 2020. június (Forrás: Gallup)
Donald Trump népszerűségi indexe, 2019. március - 2020. június (Forrás: Gallup)

Ha ma tartanák az elnökválasztást, a republikánus politikus súlyos vereséget szenvedne, állapította meg a CNN ezzel párhuzamosan egy másik, a New York Times és a Siena College által végzett felmérés alapján.

Várható riválisa, a demokratapárti Joe Biden ugyanis simán nyerne hat olyan „billegő államban”, amelyekben 2016-ban kivétel nélkül Trump diadalmaskodott.

Konkrétan Michiganről, Wisconsinról, Pennsylvaniáról, Észak-Karolináról, Arizonáról és Floridáról van szó. (Billegő államoknak nevezik azokat, ahol a republikánus és a demokratapárti jelöltek általában hasonló eséllyel indulnak – a szerk.)

Ha Biden hozza ezt a hat államot, a többi államban pedig ugyanaz lesz az eredmény, mint 2016-ban, akkor 333 elektori szavazatot szerez, míg Trump mindössze 205-öt.

Az elnökválasztás megnyeréséhez egyébként 270 voks szükséges.

Donald Trump négy évvel ezelőtt 304 szavazatot zsebelt be, azaz a fenti előrejelzés szerint csaknem száz voksot veszíthet.

Máshol is fordíthat Biden 

Más felmérések – ha nem is ennyire egyértelműen – szintén azt jelzik, hogy már Bidennek áll a zászló.

A Fox News kutatása szerint Ohióban a demokratapárti jelölt támogatottsága 47, Trumpé 45 százalékon állt június elején, a Quinnipiac Egyetem felmérése pedig 46-45 arányban hozta ki Bident győztesnek ebben az államban. Ha Ohiót is vinné, 357 elektori voksnál tartana.

Iowában mindössze egy százalékkal áll nyerésre Trump, a republikánusok egyik fellegvárában, Texasban pedig még ennél is kisebb az előnye. Ebben az államban egyébként utoljára 1976-ban nyert demokratapárti elnökjelölt, nevezetesen a későbbi elnök, Jimmy Carter.

Ráadásul Bidennek nem kell az összes fenti államot megnyernie ahhoz, hogy beköltözhessen a Fehér Házba. Elég, ha hozza például Wisconsint, Michigant és Pennsylvaniát, valamint megtartja azokat az államokat, amelyeket 2016-ban az akkori demokratapárti elnökjelölt, Hillary Clinton besöpört.

A CNN szerint jelenleg nagyon reális esélye van annak, hogy

Biden mintegy 330 elektori voksot szerez idén novemberben, és ezzel földcsuszamlás-szerű győzelmet arat Trump felett.

Elpártolt szavazók

De mely szavazók között népszerű Barack Obama egykori alelnöke, és kik fordultak el az USA jelenlegi elnökétől?

A New York Times felmérése szerint Bidenre a választók 50, Trumpra 36 százaléka adná a voksát.

A demokratapárti politikus különösen a fekete és a latin közösségekben, valamint a nők és a fiatalok között népszerű – ezen csoportoknál nagyobb a fölénye, mint anno Hillary Clintoné volt Trumppal szemben.

Ezzel párhuzamosan jelentős számban pártolnak át hozzá a fehér, különösen a fiatalabb fehér szavazók. A 45 év alatti fehérek 52 százaléka voksolna Bidenre, és mindössze 30 százaléka Trumpra, a felsőfokú végzettségű, fehér nők körében pedig 39 százalékponttal nagyobb Biden támogatottsága.

A várható demokrata elnökjelölt összességében „döntetlenre hozza” a meccset az olyan választói csoportoknál – férfiak, fehérek, középkorúak és idősek –, akiknek általában kulcsszerep jut a republikánusok győzelmében.

És ez még akkor is jelentős fegyvertény, ha a nem felsőfokú végzettségű fehérek körében továbbra is Trump a népszerűbb.

Félrekezelt válság, korszakos ellentétek

Az amerikai napilap szerint az elnök népszerűségvesztésének hátterében egyrészt az áll, hogy kormánya nem tudta megállítani a koronavírus-járványt – a világon az Egyesült Államokban hunytak el a legtöbben, mintegy 125 ezren a fertőzésben –, az ellenintézkedések pedig évtizedek óta nem látott válságba taszították a gazdaságot, és rekordmértékben növelték a munkanélküliek számát.

A szavazók csaknem háromötöde úgy véli, hogy Trump nem kezelte jól a járványt – még a fehérek és a férfiak között is többségben van ez a vélemény.

Többségük pedig érdekes módon abban sem ért egyet az elnökkel, hogy minél hamarabb, még egészségügyi kockázatok árán is újra kell indítani a gazdaságot.

Másrészt az amerikaiak egy része nem igazán díjazta Trump viselkedését a feketék elleni rendőri erőszak miatt kitört tüntetés- és zavargássorozat alatt – az elnök indulatosan reagált a történésekre, és a hadsereg bevetését is kilátásba helyezte.

Pénteken pedig elnöki rendeletet írt alá a történelmi emlékművek és szobrok védelméről, valamint hosszú börtönbüntetéssel fenyegette meg a "törvénytelen cselekedeteket" elkövető szobordöntögetőket.

Trump helyzete ugyanakkor nem könnyű – tesszük hozzá –,

hiszen a súlyos társadalmi ellentétek elsimítása, a homlokegyenest eltérő történelem- és valóság-értelmezések összhangba hozása, valamint az évtizedek óta szemben álló politikai táborok kibékítése már önmagában lehetetlen feladatnak tűnik.

Ráadásul hiába elnöke elvileg minden amerikai polgárnak, gyakorlatilag a barikád egyik oldalán harcol, hívei egy része pedig nyilvánvalóan kemény hangot és fellépést vár el tőle a zavargókkal szemben.

Sorsdöntő négy hónap

A kőgazdag bizniszmenből lett politikusnak egyetlen reménye maradt: az idő.

Az elnökválasztásig ugyanis mintegy négy hónap van hátra, ami alatt ismét fordulhat a kocka. Népszerűségi indexe már több esetben volt a jelenleginél is alacsonyabb – 2017 őszén, telén például a választók mindössze 35-38 százaléka támogatta –, mégis talpra tudott állni.

Kulcsfontosságú lehet, hogyan kezeli az elnök a gazdasági válságot, és tud-e érezhető segítséget, pozitív jövőképet kínálni a krízis áldozatainak.

Sok múlik azon is, hogy mennyiben lesz képes tematizálni a közbeszédet – azaz miről fog szólni a következő hónapok unalmasnak aligha ígérkező kampánya.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Amerikai beutazási tilalom: Trump feloldotta volna, Biden fenntartja
MTI | 2021. január 19. 09:58
Január 26-tól ismét érkezhettek volna utasok Európából és Brazíliából is az USA-ba a leköszönő elnök tervei szerint. Utóda szerint viszont elhamarkodott lenne az enyhítés.
Makro / Külgazdaság Tovább drágult Hernádi Zsolt MOL-vezér milliárdokból épülő luxusszállodája
Vég Márton | 2021. január 18. 15:01
Közel egymilliárd forinttal drágább lett és több hónapot csúszik a Hernádi Zsolt MOL-vezér érdekeltségébe tartozó esztergomi luxusszálloda, amit Garancsi István cége épít, az alatta lévő mélygarázst pedig megvette az állam.
Makro / Külgazdaság Már nem jó akármilyen maszk – újabb szigorítás jöhet a németeknél
Privátbankár.hu / MTI | 2021. január 18. 14:47
Tovább szigoríthatják a járványügyi korlátozásokat Németországban a Covid-járvány tartósan gyors terjedése miatt.
Makro / Külgazdaság Összeállt a főosztály, amely a hálapénzt ellenőrzi
Privátbankár.hu | 2021. január 18. 13:46
Az Egészségügyi Szolgáltatók Védelmi Főosztályának feladata lesz a hálapénz ellenőrzése. A Nemzeti Védelmi Szolgálaton belül ez a főosztály ellenőrzi majd az egészségügyi dolgozókat, hogy megszegik-e az elfogadásának tiltásáról szóló kormányrendeletet.
Makro / Külgazdaság Müller Cecília megpróbálta eloszlatni a kínai vakcina körüli kételyeket
Privátbankár.hu | 2021. január 18. 12:53
A kedvező statisztikák ellenére sem lát okot a lazításra az országos tisztifőorvos - derült ki a hétfői tájékoztatón. Müller Cecília igyekezett eloszlatni a kételyeket a kínai vakcina kapcsán, aminek gyártását a helyszínen felügyelik a magyar szakemberek.
Makro / Külgazdaság Újra az amerikai külügy csúcsain az ukrán polgárháború kirobbantója
Káncz Csaba | 2021. január 18. 11:21
Az amerikai konzervatívok kétségbeesetten tapasztalják, hogy „az ukrán puccs és polgárháború kirobbantója”, Victoria Nuland a külügyminisztérium harmadik embere lesz. A magyar kormány semmi jóra nem számíthat. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság "Az orosz vakcinára látok esélyt, a kínaiból nem kér az unió" - mondja az EP-képviselő
Privátbankár.hu | 2021. január 18. 10:32
Interjút adott Peter Liese német képviselő, az Európai Néppárt EP képviselőcsoportjának egészségügyi kérdésekben illetékes szóvivője, amiben kifejti, hogy Európának nincs szüksége a kínai vakcinára, ám az orosz oltóanyagból még lehet komoly termék. 
Makro / Külgazdaság Fontos határ fölé drágul a gázolaj szerdán
Privátbankár.hu | 2021. január 18. 10:10
Január 20-ától a benzin literje átlagban bruttó 3, míg a gázoaljé 2 forinttal kerül többe.
Makro / Külgazdaság Szigorúbb intézkedéseket vezet be Szlovákia
MTI | 2021. január 18. 07:16
Szlovákiában újabb országos tesztelés kezdődik, egyúttal az eddigieknél szigorúbb korlátozásokat vezetnek be a koronavírus-járvány megfékezése érdekében - jelentette be vasárnap esti sajtóértekezletén Igor Matovic miniszterelnök.
Makro / Külgazdaság Negatív teszt, karanténkötelezettség: ezek nélkül nem lehet az Egyesült Királyságba utazni
MTI | 2021. január 18. 07:01
A brit kormány hétfőtől átmenetileg minden országból megszüntette a karanténkötelezettségtől mentes beutazás lehetőségét az Egyesült Királyságba. Ezzel egy időben érvénybe lépett az a rendelkezés is, amelynek értelmében csak negatív koronavírus-teszt felmutatásával lehet belépni az országba.
hírlevél