Tömeges fosztogatás kezdődött, amely órákon át tartó lövöldözésbe torkollott Chicagóban, ahol helyi idő szerint hétfő délelőtt több mint száz embert vettek őrizetbe.
A város elegáns üzleti negyedében randalírozók ablakokat törtek be, üzleteket fosztottak ki és nekitámadtak a kivonuló rendőröknek.
Tűzharc a bűnözőkkel
A helyi rendőrség vezetője, David Brown szerint
nem szervezett tüntetésről volt szó, ezek kifejezetten köztörvényes bűncselekmények voltak.
A rendőrségi vezető elmondta: a bűnözőkkel folytatott tűzharcban 13 rendőr sebesült meg, és biztonsági őrök, valamint járókelők is belekeveredtek a lövöldözésbe, közülük senki nem sebesült meg.
Mintegy 400 rendőrt vezényeltek a belvárosba, ahova - a közösségi médiában megjelent, ellentmondásos információkat követően - egy autókaraván igyekezett, és a gépkocsikból is lövéseket adtak le a rendőrökre.
Hétfő délután sajtótájékoztatót tartott Lori Lightfoot polgármester. A demokrata párti politikus szerint a mostani fosztogatásnak és erőszaknak nincs köze a korábbi, a rendőri erőszak ellen meghirdetett megmozdulásokhoz.
Hozzáfűzte, hogy a mostani fosztogatások elkövetői
nem szegény emberek, akik élelmiszert lopnak maguknak és a családjuknak.
Lightfoot védelmébe vette a rendőröket, mondván, joguk van ahhoz, hogy "félelem nélkül dolgozzanak", és ne kelljen attól tartaniuk, hogy "megdobálják, vagy lelövik" őket.
A polgármester bejelentette azt is, hogy a részben lezárják az üzleti negyedet, és fokozott ellenőrzést vezetnek be a belvárosban.
Megugrott a bűnözés
Az Egyesült Államok több nagyvárosában az elmúlt hónapokban elharapódzott a bűnözés.
A The Wall Street Journal című napilap a napokban terjedelmes elemzést közölt e városok közbiztonsági helyzetéről, és megállapította, hogy
az idén meredeken emelkedett a gyilkosságok száma: az 50 legnagyobb városban 24 százalékkal nőtt a gyilkosságok aránya, és jelentősen nőtt a fegyveres bűncselekmények száma is.
Az elemzés kiemelte Philadelphiát, Detroitot, az új-mexikói Albuquerque-t, a wisconsini Milwaukee-t, a missouri Kansas Cityt, az ohiói Clevelandet és Chicagót, amelyet közbiztonsági szempontból az egyik legrosszabb helyzetben lévő nagyvárosként jelölt meg. Chicagóban július 26-áig 433 gyilkosságot követtek el.
Több rendőrségi szakembert és kriminológust megkérdezve a lap leszögezte: a megnövekedett bűnözés a koronavírus-járványnak is betudható.
A szakemberek ugyanakkor megjegyezték, hogy
a rablások és a nemi erőszakok aránya csökkent, szerintük azért, mert a koronavírus-járvány miatt minden korábbinál jobban kiürültek az utcák, a bárok és más nyilvános helyek.
Kevesebben próbálkoztak meg például lakások kirablásával, mivel az emberek általában otthon tartózkodtak.
A rendőri jelentések szerint
a gyilkosságok az alacsony jövedelmű, többnyire fekete és spanyolajkú lakosságot sújtják a leginkább.
Az erőszakos bűncselekmények a külvárosokra és elővárosokra jellemzőek, és nem a városközpontokra, ahol a rendőri erőszak elleni tüntetéseket szervezik.
A lap idézte Donald Trump amerikai elnököt, aki szerint azokban az amerikai nagyvárosokban nőtt meg az erőszak, amelyeket demokrata párti vezetők irányítanak.
Jóllehet, Amerika legnagyobb városait demokraták irányítják, de a gyilkosságok növekedése kétpárti probléma
- fogalmazott a The Wall Street Journal, kiemelve, hogy két számjegyű a gyilkosságok arányának növekedése olyan, republikánusok irányította nagyvárosokban is, mint a floridai Miami, a kaliforniai San Diego, a nebraskai Omaha vagy az oklahomai Tulsa.
A legtöbb család a nagyobb városokban keres kezelést. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
