Úgy tűnik, az amerikai kormányzat elkötelezte magát a német BioNTech és az amerikai gyógyszeripari óriás, a Pfizer által kifejlesztett vakcina mellett. A Financial Times beszámolója szerint 2 milliárd dollárt fizetnek azért, hogy az oltóanyagot nekik szállítsák kezdetben. Szerdán jelentette be a német biotechnológiai vállalat, hogy a Fehér Ház által aláírt szerződés szerint 100 millió adag oltóanyag vásárlásáról van szó, de a megállapodás magában foglalja azt az opciót is, hogy az Egyesült Államok kormánya további 500 millió adagot vásároljon.
Természetesen a szállítás előfeltétele, hogy a szer megkapja a hatósági engedélyeket. Erre egyébként már csak azért is reális esély van, mert hétfőn a két érintett vállalat azt közölte, hogy a kísérleti koronavírus vakcina biztonságos és immunválaszt váltott ki a pácienseknél. A Pfizer és a BioNTech vakcinajelöltjének eredményeit németországi tesztek után tették közzé. Ezek voltak egyébként az első ilyen irányú kísérletek, amelyeket ott elkezdtek.
Világszerte száznál is több helyen folynak a vakcina előállítását célzó kísérletek, ezek közül talán a legnagyobb sajtóvisszhangot a Moderna szere kapta. Ugyanakkor hétfőn a Pfizer mellett az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös kísérleteiről is pozitív hírek jelentek meg.
A Financial Times azt írta, hogy a vakcinát fejlesztő gyógyszergyárakkal számos kormány írhatott már alá előszerződést, azok részletei ugyanakkor titkosak. Így azt sem lehet tudni, hogy milyen költségekkel járhat a védőoltások vásárlása. A most napvilágra került adatok szerint egyébként egy adag oltóanyag 20 dollárba kerül, ahhoz viszont, hogy valaki megszerezze az immunitást, két oltás kell, így a védettség megszerzése 40 dolláros költséggel járhat.
A bennfentesek szerint egyébként az, hogy melyik ország milyen áron kapja a vakcinákat, számos tényező függvénye, az is közrejátszik benne például, hogy korábban a kutatásokat segítették-e. Ebből a szempontból az Egyesült Államok mondhatni, hogy biztosra ment, hiszen a Pfizer és a BioNTech fejlesztése mellett segítséget nyújtott a Moderna és Johnson & Johnson számára is. Májusban pedig a fent említett Oxford University és AstraZeneca fejlesztéshez járult hozzá, illetve kötött le 300 millió adag vakcinát 1 milliárd dollárért. A hírek szerint az elmúlt hónapokban az Egyesült Államok már 2 milliárd dollárt fizetett ki a fejlesztést végző gyógyszergyáraknak, azzal a nem titkolt céllal, hogy még az idei évben hozzájussanak az oltóanyaghoz.
A vállalatok abban bíznak, hogy az illetékes amerikai hatóság, az FDA (Food and Drug Administration) rövid időn belül megadja az engedélyeket a tömeges tesztekhez, amelyet az ősz során 30 ezer emberen végeznének el. Ha ezek sikeresek lesznek, akkor már az idei évben le tudnak gyártani 100 millió adagot, majd a jövő év végéig további 1,4 milliárdot.
Az amerikai kormány egyébként azt követően állapodott meg a Pfizerrel, hogy korábban az Egyesült Királyság már rendelt 30 millió adagot a BioNTech által fejlesztett oltásból. Egyébként a britek is igyekeznek biztosra menni, hiszen 60 millió adagot egy másik vakcinából is rendeltek, amelyet a franciaországi Valneva fejleszt, más kérdés, hogy annak klinikai vizsgálatai még nem jutottak el arra a szintre, mint ahol az élbolyba tartozó néhány gyógyszergyár tart.
Miután a leggazdagabb országok igyekeznek több forrásból már előre lekötni a vakcinákat, ez számos egészségügyi, gazdasági és etikai kérdést is felvet. Már csak azért is, mert a járvány okozta elképesztő gazdasági károk miatt a kormányok most a szokásosnál is kevésbé árérzékeny módon reagálnak, és ahogy az amerikai vagy a brit példa mutatja, nem sajnálják a pénzt az oltóanyagra. Emiatt mind a politikai vezetőket, mind a fejlesztéseket végző gyógyszergyárakat kritizálják, már csak amiatt is, mert úgy „nyerészkednek” a szereken, hogy közben a fejlesztési költségek egy jelentős részét a támogató kormányok adták össze. Emellett persze az is felmerül, hogy mi lesz a szegényebb és rosszabb érdekérvényesítő képességgel rendelkező országokkal, amelyeket egyébként erősebben sújt a járvány, ha az oltóanyagot drágán megveszik előlük a tehetős államok.
Csökken az amerikai és német államkötvények hozama közötti különbség. 
