Nyugaton is hasonló a válságkezelés, mint itthon, mégis jóval kevesebb a Covid-halott

A régóta várttal ellentétben továbbra sem enyhít a koronavírus ellenes korlátozásokon Németország – sőt, a szövetségi kormány a tartományi vezetőkkel közösen jelentős, országos szinten eddig még nem látott szigorításokra készül a kiszivárgott sajtóhírek szerint.

Fokozódhat a szigor 

A Die Welt által közölt tervezet szerint erre azért van szükség, mert a már Németországban is dominánssá vált brit mutáns jelentősen növelte a fertőzések számát, a növekedés „exponenciális dinamikát” rejt magában, amit csak további korlátozásokkal lehet kontrollálni.

Egyértelmű korlátozó intézkedések nélkül az új fertőzések száma olyan gyorsan fog növekedni, ami már áprilisban az egészségügyi rendszer túlterhelődéséhez vezetne

- figyelmeztet a jelentés, amely szerint a helyzeten a különösen veszélyeztetettek (80 év felettiek) többségének beoltása sem segítene. A brit mutáns ugyanis több mint 60 százalékkal halálosabb a vírus alapverziójánál, és a fiatalabb korosztályokat is jobban érinti.

A jelenleg érvényes korlátozásokat április 18-ig, azaz csaknem egy hónapig meghosszabbíthatják. Azokban a térségekben pedig, ahol a 100 ezer lakosra jutó új fertőzések számának heti átlaga meghaladja a százat, további szigorításokat vezetnek be – azaz visszavonják a március hetedikétől érvényes enyhítéseket.

Így ismét napirendre kerülhet az üzletek, az óvodák és az iskolák bezárása, éjjelre pedig kijárási korlátozás léphet életbe, amennyiben nem szól ellene nyomós érv.

A kormány és a tartományok egyúttal azt kérik majd az emberektől, hogy ha nem muszáj, ne utazzanak sehova, tehát se külföldre, se belföldre – ez a kérés a húsvéti időszakra is érvényes. A döntéshozók fontolgatják azt is, hogy a külföldi útról visszatérőknek – függetlenül attól, hogy melyik országból érkeznek vissza –  kötelezően karanténba kell vonulniuk.

A kormány a vállalatoktól pedig nem csak az otthoni munkavégzés lehetővé tételét várja el – ezt eddig is ösztönözték –, hanem azt is, hogy

a jelenlévő dolgozóinak hetente legalább egyszer kínálja fel a tesztelés lehetőségét.

A kormány egyúttal kitart amellett, hogy a nyár folyamán mindenkinek felkínálja majd az oltás lehetőségét.

Csökkenő halálozás 

Németországban február közepe óta meredeken emelkedik a regisztrált fertőzöttek száma (Magyarországon január vége óta tart a felfutás), ami azonban ott egyelőre nem növelte a halálozások számát – a szigorításokkal a kormány a helyzet újbóli rosszabbodását kívánja megelőzni.      

Eközben itthon csúcson van a halálozás: múlt héten már több volt a Covid-halott, mint a 83 millió lakosú Németországban. Míg itthon 185 haláleset jut 100 ezer lakosra, a németeknél 90.   

Eközben a németek jóval rosszabbul állnak nálunk átoltottságot tekintve: míg itthon már 21 oltás jut 100 lakosra, addig Németországban 12,5.

Óvatos egyensúlyozás

A Merkel-kormány ősszel vezetett be fokozatosan szigorító intézkedéseket, amiken március elején némileg enyhített – ezek a lazítások tartományonként eltérhettek.

A kormány válságkezelését alapvetően az óvatosság jellemzi, ráadásul számos érdek között kell egyensúlyoznia.

Egyrészt figyelembe kell vennie az egyes tartományok eltérő helyzetét – a döntéseket mindig megelőzi egy tanácskozás a tartományi kormányfőkkel –, másrészt a gazdasági szereplők (főleg a turisztikai és vendéglátószektor) segélykiáltásait is meg kell hallania.

Harmadrészt nem hagyhatja figyelmen kívül azt sem, hogy – Magyarországgal ellentétben – rendszeresek a kisebb-nagyobb utcai, olykor összecsapásokba torkolló tüntetések a lezárások ellen: szombaton például több mint 20 ezren demonstráltak Kasselben.

Az embereken általában is egyre inkább úrrá lesz a karanténfáradtság, és egyre kritikusabbak a kormánnyal szemben. Március elején már a megkérdezettek csaknem harmada vélte úgy, hogy a korlátozások túl messzire mennek,

a kormány válságkezelésének egyes elemeivel – a karantén indoklása, tesztelés, oltás megszervezése, gazdaságnak nyújtott segítség  – pedig a németek kétharmada, illetve háromnegyede elégedetlen.   

Ausztria is sokkal jobban áll nálunk

Óvatosan egyensúlyoz a járvány féken tartása és a gazdaság megóvása között az osztrák kormány is. Ausztria, amelyet Orbán Viktor kormányfő korábban magyar labornak nevezett, tavaly novemberben a magyarnál szigorúbb korlátozásokat vezetett be, amiken december elején lazított, december második felében ismét szigorított, majd február elején újabb lazítást rendelt el.

Bár az új fertőzések száma a mintegy 9 millió lakosú Ausztriában is növekszik,

még így is nagyságrendekkel jobb az ottani helyzet a magyarnál – annak ellenére is, hogy már ott is a brit mutáns a domináns.

Elég, ha ránézünk a legfrissebb számokra: Ausztriában az elmúlt egy napban 2412 új fertőzöttet regisztráltak (itthon 9046-ot) és 15-en hunytak el (itthon 189-en). Az aktív fertőzöttek száma 32 ezer (itthon 188,5 ezer), és 1983 embert ápolnak kórházban (itthon több mint 11 ezret).

Nyugati szomszédunk összességében is sokkal jobban áll nálunk: ott a koronavírusos halálos áldozatok száma 9089 (itthon 18 451), a napi elhunytak száma március elejéig jelentősen csökkent, és csak az elmúlt egy-másfél hétben kezdett ismét enyhén emelkedni (nálunk február eleje óta meredeken növekszik).

Arra több magyarázat létezik, hogy miért áll nálunk sokkal jobban Ausztria annak ellenére is, hogy átoltottságban – Németországhoz hasonlóan – szintén elmarad tőlünk.

Az egyik ok lehet például a jobb egészségi állapot:

az osztrákok születéskor várható élettartama (82 év) eleve hat évvel magasabb a magyarokénál (76 év).

Szerepet játszhat még az egészségügy állapota vagy a korlátozások mértéke, betartása és hatékonysága is, minderre azonban nincsenek konkrét mérések.

Kezd elegük lenni 

Ezzel együtt Ausztriában is rendszeresek a tüntetések a lezárások ellen. Minél tovább tart a pandémia, annál inkább belefáradnak a polgárok, mondta lapunknak korábban Alexander Dworzak, a Wiener Zeitung napilap szerkesztője.

Ezt jelzi az is, hogy a bizalom az osztrák kormány válságkezelésében 58-ról 40 százalékra esett tavaly november és idén február vége között.

És míg tavaly márciusban a megkérdezettek 80, idén már csak mintegy harminc százaléka tartotta jónak vagy nagyon jónak a kormány munkáját ilyen téren.

Mintegy harmaduk pedig szimpatizál a lezárás-ellenes tüntetésekkel.

Az osztrákok 73 százaléka egyébként mindenképp vagy valószínűleg be akarja magát oltatni, 27 százaléka viszont valószínűleg vagy biztosan kivonja magát ez alól.

Az osztrák kormány ma este tartott sajtótájékoztatót a további lépésekről: az ország nyugati felében marad a jelenlegi helyzet, a keleti felében (így Bécsben is) pedig még egyeztetniük kell a tartományoknak és a kormánynak, mivel ott jobban terjed a vírus.