„Magyarországon nem csak az oltással szemben, de minden iránt igen nagymértékű a bizalmatlanság, és sajnálatos módon kevés olyan kezdeményezéssel találkozunk, amely szisztematikusan próbálná ezt leépíteni. Ennek köszönhető, hogy hazánkban kiugróan sok az oltásellenes tartalom” – mondta Bauer Zsófia az Ynsight Research kutatási igazgatója az oltásellenes kutatásokról szóló beszélgetésben.
A beszélgetés apropója pedig az volt, hogy a koronavírus elleni küzdelem fontos mérföldkőhöz érkezett azzal, hogy több oltást is engedélyeztek a különböző nemzetközi és országos hatóságok. A lakossági szintű immunitás eléréshez azonban nem elég az, ha jók az oltások, az is kell, hogy az állampolgárok beoltassák magukat. De mit gondolnak vajon az állampolgárok az oltásokról? Mekkora az oltásellenesség? Ezt vizsgálta meg a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium online eseményén három szakértő.
Koltai Júlia szociológus, az ELTE adjunktusa és a CEU szakértője egy országos reprezentatív felmérésről kirajzolódó vírustagadó magatartásról tartott előadást. Kifejtette, hogy szeptemberről decemberre nagyot változott az emberek véleménye, mert már nem tekintik egyszerű náthának a koronavírust. Az viszont feltűnő, milyen nagy az egyetértés az emberek között atekintetben, hogy:
a koronavírus létezik, de a média és a politikusok saját érdekeik miatt indokolatlanul nagy hangsúlyt fektetnek rá.
A kutatók többek között arra is kíváncsiak voltak, kinek a tanácsát fogadják meg a magyar emberek? Védekezés esetén 43 százalék hisz az orvosoknak és tudományos szakértőknek, ám a védőoltások esetében már jóval kevesebben fogadnak el tőlük tanácsot, az oltások kapcsán pedig már feltűnnek azok is, akik senkit sem hallgatnak meg és senki tanácsából nem kérnek.
- Arra a kérdésre, hogy beoltatná-e magát, a szeptemberi 23 százalékos IGEN-nel válaszoló réteg decemberre 47 százalékra ugrott fel
- Az is kiderült, hogy a legnagyobb támogatottságú (40 százalék) vakcinák a nyugatiak, a kínai és orosz vakcinákban csak 20 százalék hisz. Az idősebbek természetesen többen oltatnának
- Az oltásellenesek közül 65 százalék bizonytalan, 35 százalékuk kategorikusan nem oltatna
- Az oltásellenesek között a nők száma magasabb, de iskolavégzettség szerint nincs különbség, ahogy a nagyvárosok között sem
- Régiós szempontból érdekesség, hogy a keleti régióban magasabb, míg nyugaton alacsonyabb az oltásellenesség
- Az összeesküvésben hívók között (pl. migránsok hurcolták be a vírust, a koronavírussal a hatalom célja a teljes kontroll megvalósítása) magasabb az oltásellenesek aránya
- Minden második ember oltásellenes, aki szerint a korlátozó intézkedések ellehetetlenítik az életet.
Az oltási hajlandóságot kutató kérdőív a covid.set.hu honlapon most is elérhető és kitölthető bárki számára. Koltai Júlia szerint minél többen töltik ki, annál könnyebb lehet a járványkezelés.
Kmetty Zoltán szociológus, az ELTE egyetemi adjunktusa úgynevezett „szövegbányászati fókuszból” világította meg az oltásellenességet, céljuk, hogy megértsék a magyar társadalmat a közösségi csatornákon folyó diskurzusokból, ezért több évesre tervezett projektjükben folyamatosan gyűjtik a véleményeket az online térből. Szeretnének egy applikációt is kidolgozni arra, hogy az oltásellenességről és vírusszkepticizmusról szóló tartalmakat kiszűrjék, majd elemezhessék.
Érthető módon az oltásellenességgel foglalkozó cikkek aránya tavaly márciusban és áprilisban volt a legmagasabb. Novemberre 10 százalékra nőttek az oltással kapcsolatos tartalmak, melyek egy része bizony oltásellenes.
Szeptembertől november közepéig az „oltás” kulcsszavas kereséssel 500 ezer tartalmat találtak a Facebook-on, például kommentek formájában. Így jött létre az a hét topik, amelyet további vizsgálatra érdemesnek tartottak:
- Covid-vakcinák (tesztelések, stb.) – az összes bejegyzés 20 százaléka.
- Védőoltások (influenza is).
- A magyar kormány járványügyi intézkedései
- Hazai járványügyi adatok (igencsak átpolitizált topik)
- Operatív Törzs beszámolói (kevés kommenttel)
- COVID-diskurzus nemzetközi környezetben (túlkommentelve)
- COVID hatása a magyar gazdaságra.
A vakcinás topikban legtöbbet a Pfizerről, a Szputnyikról, az Astráról, és a Modernáról esett szó, a legkevesebb diskurzus az izraeli vakcináról folyt. S bár a befutó a Pfizer-BioNTech oltása lett, az Operatív Törzs beszámolóiban a Szputnyikról beszéltek többet.
Bauer Zsófia szociológus, az Ynsight Research kutatási igazgatója az oltásellenesség narratíváiról beszélt az online térben. Vizsgálataik 2020. január 1-2021. január 10. közöttiek, tehát igen frissek. A hagyományos közösségi csatornákat vették górcső alá ők is, ahol
a 2,5 millió COVID-diskurzus nem kevesebb, mint 37 (!) millió kommentet szült.
Oltással kapcsolatos beszélgetés 2,7 millió darab volt egy év alatt, az ezekre érkező kommentek szintén ennek a többszöröse.
A FB-központú kommentek hangulatáról árulkodik, hogy 56 százalékuk negatívan vélekedett az oltásról. Persze nem mindegy, hogy az oltással, vagy a magyar procedúrával kapcsolatban, ezek pedig vegyes képet mutatnak. Érdekes, hogy míg a KSH felméréséből a beoltási hajlandóság emelkedést mutat, az Ynsight Research szerint a kommentekből az szűrhető le, hogy növekszik az elutasítottság, s egyre hangosabb a csoport, amely ellenzi az oltást.
Az oltásellenes közösséget egyébként a koronavírus megjelenése előtt, már 2017-től vizsgálja a piackutató cég. Tudható, hogy egy izolált, marginális kis csoportból indultak pár éve, a járvány kezdeti szakaszában pedig egyből megjelentek a vírustagadó, oltásszkeptikus influenszerek, akik egyre növekvő, felhergelt csoportokat generáltak.
Fejlődéstörténetüket nézve régen még kevesen voltak, bár akkor is hangosak, de ritkán jelentek meg az online térben, és a védőoltások miatt inkább a kisgyerekesek közül kerültek ki, akiknél nem játszott szerepet még a pártpolitikai szempont. Elszigetelten éltek az absztrakt félelmükkel, de alapvetően szabálykövetők maradtak.
Jelenleg azonban nem csak hogy megnőtt a számuk, de sok mindenben változtak is: visszautasítják a járványkezelést, bizalmatlanok, különböző hazai és külföldi szkeptikus tartalmakat terjesztenek, melyek jelentősen átpolitizáltak, hiperaktívak, fókuszba kerültek az összeesküvés-elméletek, jellemző a szabályszegés, az egyfajta szabadságharcos attitűd, amelyekkel a kutatások szerint tovább nő a hangjuk és dominálnak az online térben. Tudni kell, hogy az oltásellenesek eleve többet kommentelnek, mint az átlag.
Keresik az igazságot, az általuk tudományosnak vélt információkra támaszkodnak. Megjelentek komoly vezetőik, köztük magyar vezetők és influenszerek, akik most már nagy nemzetközi csoportba ágyazódnak. Jól érzékelhető a szabadságharcos alkatuk, nem csak az oltás és a vírus kapcsán, hanem sok más kérdésben is. Saját felsőbbrendűségüket hirdetik, azt gondolják, mindenki át van verve a világon, csak ők tudják az igazságot. Most már sokat foglalkoznak aktuálpolitikai kérdésekkel is, az állami intézkedéseket teljes mértékben elutasítják, kijátsszák a szabályokat, és nem magát a vakcinát, hanem a hozzá kapcsolódó állami procedúrákat hárítják.
Végső soron a COVID-szkepticizmust vegyítik az intézkedések kritikájával, aminek eredménye az oltásellenesség, vagy alacsony oltási kedv.
„Amerikában hiába jelennek meg hasonló elméletek és tartalmak az oltással és vírussal kapcsolatban, mint Magyarországon, ott mégis kisebb az elutasítás, mint nálunk” – mondja Bauer Zsófia.
A kutatók úgy látják, a következő hónapok lesznek érdekesek, mert aki beoltatja magát, óhatatlanul elkezdi „reklámozni”. Márpedig az ország ötöde bizonytalan, rájuk pozitívan hathatnak ezek. A kutatók szerint egyébként a platformok is felelősek a kialakult oltásellenes helyzetért, ugyanis, ha valaki rákattint, vagy belájkol bármilyen oltásellenes tartalmat egyszer is, attól fogva egyre több ilyet tol felé az algoritmus, ami egy idő után meg is erősítheti a szkepticizmusát. Ennek a spirális hatásnak is köszönhető, hogy meg tudnak erősödni markáns vírus- és oltásellenes csoportok.
Oroszország több mint 70 állatot, köztük egy afrikai oroszlánt, két barnamedvét és 45 fácánt szállított az észak-koreai főváros, Phenjan állatkertjébe.
