5p

Magyarországon valószínűleg nem teszik általánosan kötelezővé a koronavírus elleni védőoltást. Németországban jövőre bevezetnék, de a társadalmi-politikai ellenállás miatt korántsem biztos, hogy ez meg fog történni. A Német Etikai Tanács mélyen megosztott, a tartományi belügyminiszterek pedig a tüntetések eszkalálódásától tartanak. Megnéztük, mi szól a kötelezővé tétel mellett, és mi ellene.

Hazánkban a jövőben sem lesz minden felnőtt számára kötelező a Covid elleni védőoltás

– ezt lehet kiolvasni mindabból, amit Orbán Viktor mondott a tegnapi Kormányinfón.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: szeretné elkerülni ezt a lépést. Bár „kézenfekvő lenne”, a magyar kulturális közeg, néplélek ezzel szemben még nagyobb ellenállást fejtene ki, jelentette ki.

Kötelezhető-e oltásra az, aki nem bízik benne? (Illusztráció. EPA/ATEF SAFADI)
Kötelezhető-e oltásra az, aki nem bízik benne? (Illusztráció. EPA/ATEF SAFADI)

A védőoltás kérdése más országokban is komoly feszültséget szül: Romániában például már a munkahelyi Covid-igazolvány bevezetése is annyira felkorbácsolta a kedélyeket, hogy kedden tüntetők rohamozták meg a parlamentet Bukarestben. Bár Ausztriában már döntöttek az oltás általánosan kötelezővé tételéről,

a legtöbb ország egyelőre ódzkodik ettől, vagy csak nagyon óvatosan hajlandó ebbe az irányba haladni.

Megosztott németek

Utóbbiak közé tartozik Németország is. Az új kancellár, Olaf Scholz már a beiktatása előtti hetekben világossá tette, hogy pártolja ezt a lépést, és arra számít, hogy jövő év „február végén, március elején” be is vezetik a minden felnőtt számára kötelező oltást.

Hozzátette ugyanakkor, hogy ennek a Bundestag – a német törvényhozás alsóháza  – döntései alapján kell megtörténnie. Azt tartja kívánatosnak, ha a képviselők a lelkiismeretük alapján (és nem a frakciójukhoz igazodva) szavaznának majd.

A kérdés az új, szociáldemokraták, Zöldek és liberálisok alkotta kormánykoalíciót is megosztja:

múlt héten több mint húsz liberális képviselő például összeállított egy indítványt, amelyben egyértelműen ellenzik az oltás általánosan kötelezővé tételét.

Szerdán pedig a Német Etikai Tanács (ez egy független tanácsadó testület, amely tagjait a Bundestag elnöke nevezi ki a kormány és a Bundestag javaslatai alapján) is kiadott egy 27 oldalas állásfoglalást, amelyben szintén nem jutott egységes álláspontra a kérdésben:

a 24 tagú testületnek csak mintegy fele, 13 tag pártolja a kötelező oltás kiterjesztését minden felnőttre.        

A dokumentum, amelyből a Die Welt cikke alapján idézünk, azt ajánlja, hogy a szűkebb, jelenleg a gondozókra és kórházi dolgozókra vonatkozó oltási kötelezettséget terjesszék ki – abban azonban nincs egyetértés, hogy mekkora körben és kikre.

A 24 tagból 20 fogadta el az állásfoglalást, ők is két külön csoportra oszlanak.

Mi szól ellene?

Az egyik csoport (ebbe hét tag tartozik) azt mondja, hogy a kötelező oltást csak a Covid szempontjából különösen veszélyeztettek körére, tehát az idősekre és a bizonyos betegségekkel küzdő felnőttekre terjesszék ki. (A 60 év felettiek közül több mint hárommillió ember továbbra sem vette fel a vakcinát.)

Egyrészt azzal érvelnek, hogy

az egészségügy túlterhelődését már ezáltal is el lehetne kerülni (tehát nincs szükség további csoportok bevonására).

Másrészt az időseknek és a ritzikócsoportokba tartozóknak – tekintettel arra, hogy az átlagosnál nagyobb veszélyben vannak – az oltás különösen hasznos lehet.

Harmadrészt az ő kötelező oltásuk igazságos és szolidáris lehet abból a szempontból, hogy korábban a kevésbé veszélyeztetett emberek is szolidárisak voltak velük szemben, hiszen éppen az ő védelmükben vetették alá magukat hosszan tartó és komoly korlátozásoknak. 

Mi szól mellette?

A másik csoport (ebbe 13 tag tartozik) viszont azt mondja, hogy minden felnőtt számára törvényileg kötelezővé kell tenni a Covid elleni vakcinát (kivéve természetesen azokat, akiknek az egészségügyi okokból nem ajánlott).

Ők azzal érvelnek, hogy

a végcélt kell nézni, tehát azt, hogy a pandémiát tartósan, fenntartható és igazságos módon kell kontrollálni. Szerintük ehhez nem elég az oltási kötelezettség fokozatos kiterjesztése, mert ezzel mindig a járvány mögött kullognak.

Fennáll a veszély, hogy emiatt újra és újra be kellene majd vezetni mindenféle korlátozásokat, amelyektől főleg a fiatalok szenvednek. Tehát az általános oltási kötelezettség nem csak a rizikócsoportokba tartozók érdeke, hanem a fiataloké is.

Másrészt – mondják –  a veszélyeztetettek körét eleve nehezen lehet meghatározni, hiszen a kor mellett számos egyéb rizikófaktort kell figyelembe venni. Harmadrészt azokat is meg kell védeni a fertőzéstől, akik nem olthatók vagy akiknek az oltás sem ad megfelelő védelmet.

Végül, de nem utolsósorban pedig

azért is szükség van a nagyon magas átoltottságra, mert így lehet kontroll alatt tartani a járványt,

és csökkenteni a „long Covid”-tól (a betegség hosszútávú hatásaitól) szenvedők magas számát, mondják a kötelező oltást pártolók utalva arra, hogy a delta és az omikron variáns nagyon fertőző. (Mégha utóbbi jelen állás szerint nem is okoz olyan súlyos tüneteket, mint az alapverzió.)

A német lap szerint a Német Etikai Tanács állásfoglalása csalódást keltő a kormány azon része számára, amely azt remélte, hogy a testület egyértelműen kiáll majd az általánosan kötelező oltás mellett.

Forrong az utca

Emellett – tesszük hozzá – azt is figyelembe kell venni, hogy Németországban jelentős a társadalmi ellenállás a kötelező Covid elleni oltásokkal szemben. Az oltásszkeptikusok már eddig is rendszeresen utcára vonultak, számos tartományi belügyminiszter pedig attól tart, hogy

egy ilyen lépés a tüntetések eszkalálódásához vezet majd.

Egy december elején publikált felmérés szerint a németek 63 százaléka pártolja, hogy mindenkit kötelezzenek a Covid elleni vakcina felvételére, 30 százalék viszont ellenzi azt – tehát relatív jelentős az ellentábor.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Pánik Amerikában – a Covidhoz hasonló sokk van kialakulóban
Privátbankár.hu | 2026. november 21. 15:33
Bepánikoltak az amerikai fogyasztók, szinte mindent visznek.
Makro / Külgazdaság Kármán András a levegőbe csaphatott – komoly elismerésről beszélt a pénteki ítélet után
Privátbankár.hu | 2026. november 21. 10:41
Kommentálta a legfrissebb hitelminősítői döntést a pénzügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Fordulat? Végleg megnyílhat a Hormuzi-szoros – megszólalt az iráni külügyminiszter
Privátbankár.hu | 2026. november 21. 10:24
Abbász Aragcsi az irtáni sajtónak ejtette el a részleteket.
Makro / Külgazdaság Erre a minősítésre várt Magyar Péter és az egész ország
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 23:23
Ítéletet mondott Magyarországról a Moody’s, negatívról stabilra javította a kilátásokat.
Makro / Külgazdaság Végre újra fellendül a hazai hitelezés?
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 17:59
Friss jelentést tett közzé a jegybank.
Makro / Külgazdaság Ezt gondolják a vállalkozók a bérmegállapodásról
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 17:23
A VOSZ a jövőben a termelékenységi mutatót is belevenné a béremelési pálya számításába.
Makro / Külgazdaság Boldog lehet Magyar Péter, megnyílik a 10 milliárd eurós pénzcsap
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 16:38
A Bizottság részben jóváhagyta Magyarország első és egyben végső, 10 milliárd euró összegű, a NextGenerationEU keretében benyújtott kifizetési kérelmét.
Makro / Külgazdaság Startupok és befektetők találkoznak a MeOut Summit és a TőkePortál nyitó kísérőrendezvényén a Zwack Unicum Házban
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 16:10
A TokePortal.com által szervezett Ecosystem Talks népszerű programsorozat november 24-én, kedden 16 és 19 óra között rendezi meg a Welcome & Pitch eseményt a budapesti Zwack Unicum Házban.
Makro / Külgazdaság Seszták Miklós üzlettársának neve bukkan fel az elásott milliárdok ügyében
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 15:54
Bóka János szerint a Tisza „lebukott”, mert nem Seszták Miklós, hanem Fabó György ingatlanjain találták meg az ominózus 6,5 milliárd forintnyi készpénzt. Magyar Péter szerint „a Fidesz legtragikomikusabb időszakához érkeztünk”. Fabó György Seszták Miklós üzlettársa volt.
Makro / Külgazdaság Megszólalt az autópálya-koncesszor a szerződésbontásról
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 14:05
Mészáros Lőrinc és Szíjj László cége közleményt adott ki.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG