Hazánkban a jövőben sem lesz minden felnőtt számára kötelező a Covid elleni védőoltás
– ezt lehet kiolvasni mindabból, amit Orbán Viktor mondott a tegnapi Kormányinfón.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: szeretné elkerülni ezt a lépést. Bár „kézenfekvő lenne”, a magyar kulturális közeg, néplélek ezzel szemben még nagyobb ellenállást fejtene ki, jelentette ki.
A védőoltás kérdése más országokban is komoly feszültséget szül: Romániában például már a munkahelyi Covid-igazolvány bevezetése is annyira felkorbácsolta a kedélyeket, hogy kedden tüntetők rohamozták meg a parlamentet Bukarestben. Bár Ausztriában már döntöttek az oltás általánosan kötelezővé tételéről,
a legtöbb ország egyelőre ódzkodik ettől, vagy csak nagyon óvatosan hajlandó ebbe az irányba haladni.
Megosztott németek
Utóbbiak közé tartozik Németország is. Az új kancellár, Olaf Scholz már a beiktatása előtti hetekben világossá tette, hogy pártolja ezt a lépést, és arra számít, hogy jövő év „február végén, március elején” be is vezetik a minden felnőtt számára kötelező oltást.
Hozzátette ugyanakkor, hogy ennek a Bundestag – a német törvényhozás alsóháza – döntései alapján kell megtörténnie. Azt tartja kívánatosnak, ha a képviselők a lelkiismeretük alapján (és nem a frakciójukhoz igazodva) szavaznának majd.
A kérdés az új, szociáldemokraták, Zöldek és liberálisok alkotta kormánykoalíciót is megosztja:
múlt héten több mint húsz liberális képviselő például összeállított egy indítványt, amelyben egyértelműen ellenzik az oltás általánosan kötelezővé tételét.
Szerdán pedig a Német Etikai Tanács (ez egy független tanácsadó testület, amely tagjait a Bundestag elnöke nevezi ki a kormány és a Bundestag javaslatai alapján) is kiadott egy 27 oldalas állásfoglalást, amelyben szintén nem jutott egységes álláspontra a kérdésben:
a 24 tagú testületnek csak mintegy fele, 13 tag pártolja a kötelező oltás kiterjesztését minden felnőttre.
A dokumentum, amelyből a Die Welt cikke alapján idézünk, azt ajánlja, hogy a szűkebb, jelenleg a gondozókra és kórházi dolgozókra vonatkozó oltási kötelezettséget terjesszék ki – abban azonban nincs egyetértés, hogy mekkora körben és kikre.
A 24 tagból 20 fogadta el az állásfoglalást, ők is két külön csoportra oszlanak.
Mi szól ellene?
Az egyik csoport (ebbe hét tag tartozik) azt mondja, hogy a kötelező oltást csak a Covid szempontjából különösen veszélyeztettek körére, tehát az idősekre és a bizonyos betegségekkel küzdő felnőttekre terjesszék ki. (A 60 év felettiek közül több mint hárommillió ember továbbra sem vette fel a vakcinát.)
Egyrészt azzal érvelnek, hogy
az egészségügy túlterhelődését már ezáltal is el lehetne kerülni (tehát nincs szükség további csoportok bevonására).
Másrészt az időseknek és a ritzikócsoportokba tartozóknak – tekintettel arra, hogy az átlagosnál nagyobb veszélyben vannak – az oltás különösen hasznos lehet.
Harmadrészt az ő kötelező oltásuk igazságos és szolidáris lehet abból a szempontból, hogy korábban a kevésbé veszélyeztetett emberek is szolidárisak voltak velük szemben, hiszen éppen az ő védelmükben vetették alá magukat hosszan tartó és komoly korlátozásoknak.
Mi szól mellette?
A másik csoport (ebbe 13 tag tartozik) viszont azt mondja, hogy minden felnőtt számára törvényileg kötelezővé kell tenni a Covid elleni vakcinát (kivéve természetesen azokat, akiknek az egészségügyi okokból nem ajánlott).
Ők azzal érvelnek, hogy
a végcélt kell nézni, tehát azt, hogy a pandémiát tartósan, fenntartható és igazságos módon kell kontrollálni. Szerintük ehhez nem elég az oltási kötelezettség fokozatos kiterjesztése, mert ezzel mindig a járvány mögött kullognak.
Fennáll a veszély, hogy emiatt újra és újra be kellene majd vezetni mindenféle korlátozásokat, amelyektől főleg a fiatalok szenvednek. Tehát az általános oltási kötelezettség nem csak a rizikócsoportokba tartozók érdeke, hanem a fiataloké is.
Másrészt – mondják – a veszélyeztetettek körét eleve nehezen lehet meghatározni, hiszen a kor mellett számos egyéb rizikófaktort kell figyelembe venni. Harmadrészt azokat is meg kell védeni a fertőzéstől, akik nem olthatók vagy akiknek az oltás sem ad megfelelő védelmet.
Végül, de nem utolsósorban pedig
azért is szükség van a nagyon magas átoltottságra, mert így lehet kontroll alatt tartani a járványt,
és csökkenteni a „long Covid”-tól (a betegség hosszútávú hatásaitól) szenvedők magas számát, mondják a kötelező oltást pártolók utalva arra, hogy a delta és az omikron variáns nagyon fertőző. (Mégha utóbbi jelen állás szerint nem is okoz olyan súlyos tüneteket, mint az alapverzió.)
A német lap szerint a Német Etikai Tanács állásfoglalása csalódást keltő a kormány azon része számára, amely azt remélte, hogy a testület egyértelműen kiáll majd az általánosan kötelező oltás mellett.
Forrong az utca
Emellett – tesszük hozzá – azt is figyelembe kell venni, hogy Németországban jelentős a társadalmi ellenállás a kötelező Covid elleni oltásokkal szemben. Az oltásszkeptikusok már eddig is rendszeresen utcára vonultak, számos tartományi belügyminiszter pedig attól tart, hogy
egy ilyen lépés a tüntetések eszkalálódásához vezet majd.
Egy december elején publikált felmérés szerint a németek 63 százaléka pártolja, hogy mindenkit kötelezzenek a Covid elleni vakcina felvételére, 30 százalék viszont ellenzi azt – tehát relatív jelentős az ellentábor.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
