5p

Magyarországon valószínűleg nem teszik általánosan kötelezővé a koronavírus elleni védőoltást. Németországban jövőre bevezetnék, de a társadalmi-politikai ellenállás miatt korántsem biztos, hogy ez meg fog történni. A Német Etikai Tanács mélyen megosztott, a tartományi belügyminiszterek pedig a tüntetések eszkalálódásától tartanak. Megnéztük, mi szól a kötelezővé tétel mellett, és mi ellene.

Hazánkban a jövőben sem lesz minden felnőtt számára kötelező a Covid elleni védőoltás

– ezt lehet kiolvasni mindabból, amit Orbán Viktor mondott a tegnapi Kormányinfón.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: szeretné elkerülni ezt a lépést. Bár „kézenfekvő lenne”, a magyar kulturális közeg, néplélek ezzel szemben még nagyobb ellenállást fejtene ki, jelentette ki.

Kötelezhető-e oltásra az, aki nem bízik benne? (Illusztráció. EPA/ATEF SAFADI)
Kötelezhető-e oltásra az, aki nem bízik benne? (Illusztráció. EPA/ATEF SAFADI)

A védőoltás kérdése más országokban is komoly feszültséget szül: Romániában például már a munkahelyi Covid-igazolvány bevezetése is annyira felkorbácsolta a kedélyeket, hogy kedden tüntetők rohamozták meg a parlamentet Bukarestben. Bár Ausztriában már döntöttek az oltás általánosan kötelezővé tételéről,

a legtöbb ország egyelőre ódzkodik ettől, vagy csak nagyon óvatosan hajlandó ebbe az irányba haladni.

Megosztott németek

Utóbbiak közé tartozik Németország is. Az új kancellár, Olaf Scholz már a beiktatása előtti hetekben világossá tette, hogy pártolja ezt a lépést, és arra számít, hogy jövő év „február végén, március elején” be is vezetik a minden felnőtt számára kötelező oltást.

Hozzátette ugyanakkor, hogy ennek a Bundestag – a német törvényhozás alsóháza  – döntései alapján kell megtörténnie. Azt tartja kívánatosnak, ha a képviselők a lelkiismeretük alapján (és nem a frakciójukhoz igazodva) szavaznának majd.

A kérdés az új, szociáldemokraták, Zöldek és liberálisok alkotta kormánykoalíciót is megosztja:

múlt héten több mint húsz liberális képviselő például összeállított egy indítványt, amelyben egyértelműen ellenzik az oltás általánosan kötelezővé tételét.

Szerdán pedig a Német Etikai Tanács (ez egy független tanácsadó testület, amely tagjait a Bundestag elnöke nevezi ki a kormány és a Bundestag javaslatai alapján) is kiadott egy 27 oldalas állásfoglalást, amelyben szintén nem jutott egységes álláspontra a kérdésben:

a 24 tagú testületnek csak mintegy fele, 13 tag pártolja a kötelező oltás kiterjesztését minden felnőttre.        

A dokumentum, amelyből a Die Welt cikke alapján idézünk, azt ajánlja, hogy a szűkebb, jelenleg a gondozókra és kórházi dolgozókra vonatkozó oltási kötelezettséget terjesszék ki – abban azonban nincs egyetértés, hogy mekkora körben és kikre.

A 24 tagból 20 fogadta el az állásfoglalást, ők is két külön csoportra oszlanak.

Mi szól ellene?

Az egyik csoport (ebbe hét tag tartozik) azt mondja, hogy a kötelező oltást csak a Covid szempontjából különösen veszélyeztettek körére, tehát az idősekre és a bizonyos betegségekkel küzdő felnőttekre terjesszék ki. (A 60 év felettiek közül több mint hárommillió ember továbbra sem vette fel a vakcinát.)

Egyrészt azzal érvelnek, hogy

az egészségügy túlterhelődését már ezáltal is el lehetne kerülni (tehát nincs szükség további csoportok bevonására).

Másrészt az időseknek és a ritzikócsoportokba tartozóknak – tekintettel arra, hogy az átlagosnál nagyobb veszélyben vannak – az oltás különösen hasznos lehet.

Harmadrészt az ő kötelező oltásuk igazságos és szolidáris lehet abból a szempontból, hogy korábban a kevésbé veszélyeztetett emberek is szolidárisak voltak velük szemben, hiszen éppen az ő védelmükben vetették alá magukat hosszan tartó és komoly korlátozásoknak. 

Mi szól mellette?

A másik csoport (ebbe 13 tag tartozik) viszont azt mondja, hogy minden felnőtt számára törvényileg kötelezővé kell tenni a Covid elleni vakcinát (kivéve természetesen azokat, akiknek az egészségügyi okokból nem ajánlott).

Ők azzal érvelnek, hogy

a végcélt kell nézni, tehát azt, hogy a pandémiát tartósan, fenntartható és igazságos módon kell kontrollálni. Szerintük ehhez nem elég az oltási kötelezettség fokozatos kiterjesztése, mert ezzel mindig a járvány mögött kullognak.

Fennáll a veszély, hogy emiatt újra és újra be kellene majd vezetni mindenféle korlátozásokat, amelyektől főleg a fiatalok szenvednek. Tehát az általános oltási kötelezettség nem csak a rizikócsoportokba tartozók érdeke, hanem a fiataloké is.

Másrészt – mondják –  a veszélyeztetettek körét eleve nehezen lehet meghatározni, hiszen a kor mellett számos egyéb rizikófaktort kell figyelembe venni. Harmadrészt azokat is meg kell védeni a fertőzéstől, akik nem olthatók vagy akiknek az oltás sem ad megfelelő védelmet.

Végül, de nem utolsósorban pedig

azért is szükség van a nagyon magas átoltottságra, mert így lehet kontroll alatt tartani a járványt,

és csökkenteni a „long Covid”-tól (a betegség hosszútávú hatásaitól) szenvedők magas számát, mondják a kötelező oltást pártolók utalva arra, hogy a delta és az omikron variáns nagyon fertőző. (Mégha utóbbi jelen állás szerint nem is okoz olyan súlyos tüneteket, mint az alapverzió.)

A német lap szerint a Német Etikai Tanács állásfoglalása csalódást keltő a kormány azon része számára, amely azt remélte, hogy a testület egyértelműen kiáll majd az általánosan kötelező oltás mellett.

Forrong az utca

Emellett – tesszük hozzá – azt is figyelembe kell venni, hogy Németországban jelentős a társadalmi ellenállás a kötelező Covid elleni oltásokkal szemben. Az oltásszkeptikusok már eddig is rendszeresen utcára vonultak, számos tartományi belügyminiszter pedig attól tart, hogy

egy ilyen lépés a tüntetések eszkalálódásához vezet majd.

Egy december elején publikált felmérés szerint a németek 63 százaléka pártolja, hogy mindenkit kötelezzenek a Covid elleni vakcina felvételére, 30 százalék viszont ellenzi azt – tehát relatív jelentős az ellentábor.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság MET-vezér: összeurópai szinten a téli hőmérséklet sokkal fontosabb, mint hogy jön-e Ukrajnán keresztül gáz
Király Béla | 2025. április 2. 13:31
Amíg a meglévő ellátási útvonalak nem sérülnek, addig nem kell izgulni, lesz-e elég gáz Európában – véli Lakatos Benjamin. Az egyik legvagyonosabbnak tartott magyar üzletember, a mára nemzetközi MET Csoport fő tulajdonosa és vezérigazgatója szerint Európa számára az energetika kulcskérdés, hiszen a versenyképesség szempontjából ez a terület nagyon felértékelődött. Óriási eredménynek tartja az egységes európai gáz- és energiapiac megteremtését, ugyanakkor Amerikában és Ázsiában egyre gyilkosabb verseny van, ezt a MET a kontinensről kilépve maga is tapasztalja.
Makro / Külgazdaság Az olasz divatipar már most retteg Trump vámtarifáitól
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 13:12
Olaszország attól tart, hogy az amerikai vámok nagyon rosszul fogják érinteni a gazdaságot. 
Makro / Külgazdaság Csak egy kicsivel fog többe kerülni a tankolás
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 12:24
A héten csütörtökön tovább emelkedhetnek a hazai üzemanyagárak.
Makro / Külgazdaság 37 milliárdos osztalékot fizet az MBH
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 10:58
A részvényenként 123 forintot fizet a bank, május 21-től.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter kezét rázza, de ukránokat fogad az otthonába: „Ez az üzlet része”
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 15:09
Szijjártó Péter januári szolnoki látogatása kampányhangulatot idézett, de nem mindenki fogadta ezt lelkesen egy svájci lap szerint. A Stadler-gyárlátogatás politikai üzenetek megfogalmazására is alkalmat adott, miközben a svájci cégvezető a politikai semlegességre hivatkozva védte a jelenlétet. 
Makro / Külgazdaság Egymilliárd forintért vásárolna a kormány rendőrbotokat és bilincseket
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:45
Több mint hatvanezer bilincset és csaknem 15 500 rendőrbotot akar beszerezni a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) egy kétéves keretszerződés keretében. A speciális közbeszerzés határidejét a minap meghosszabbították. A beszerzésnek különös fénytörést ad, hogy nemrégiben korlátozták a gyülekezési jogot, emiatt már két tüntetés is volt, a harmadikat pedig éppen ma tartják az Erzsébet hídnál.
Makro / Külgazdaság Poloskázással színezett kardcsörtetéssel fenyegeti a kínai hadsereg Tajvant
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:11
Hadgyakorlatot kezdett a kínai hadsereg Tajvan közelében, amihez a katonaság színes fantáziával megáldott propagandistái karikatúrát is készítettek. Ezen a sziget elnökét bogárként ábrázolják.
Makro / Külgazdaság Rózsa András: Várhatóan még lesznek feljelentések Zugló korábbi gazdálkodása miatt
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:58
Zugló polgármestere az átvilágítások mellett a kerületet terhelő közlekedésről, a kormányzati gigaberuházásokról, Rákosrendező fejlesztéséről és az idei évi vállalásairól is beszélt az Mfornak adott interjújában.
Makro / Külgazdaság Több mint 51 pont jött össze márciusban
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:00
Lassú felívelésre utalnak az adatok. 
Makro / Külgazdaság Ezek a legújabb magyar számok: 4002 milliárd a rossz oldalon
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 08:30
A kormányzati szektor hiánya GDP-arányosan 4,9 százalékos volt a múlt évben. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG