5p

Magyarországon valószínűleg nem teszik általánosan kötelezővé a koronavírus elleni védőoltást. Németországban jövőre bevezetnék, de a társadalmi-politikai ellenállás miatt korántsem biztos, hogy ez meg fog történni. A Német Etikai Tanács mélyen megosztott, a tartományi belügyminiszterek pedig a tüntetések eszkalálódásától tartanak. Megnéztük, mi szól a kötelezővé tétel mellett, és mi ellene.

Hazánkban a jövőben sem lesz minden felnőtt számára kötelező a Covid elleni védőoltás

– ezt lehet kiolvasni mindabból, amit Orbán Viktor mondott a tegnapi Kormányinfón.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: szeretné elkerülni ezt a lépést. Bár „kézenfekvő lenne”, a magyar kulturális közeg, néplélek ezzel szemben még nagyobb ellenállást fejtene ki, jelentette ki.

Kötelezhető-e oltásra az, aki nem bízik benne? (Illusztráció. EPA/ATEF SAFADI)
Kötelezhető-e oltásra az, aki nem bízik benne? (Illusztráció. EPA/ATEF SAFADI)

A védőoltás kérdése más országokban is komoly feszültséget szül: Romániában például már a munkahelyi Covid-igazolvány bevezetése is annyira felkorbácsolta a kedélyeket, hogy kedden tüntetők rohamozták meg a parlamentet Bukarestben. Bár Ausztriában már döntöttek az oltás általánosan kötelezővé tételéről,

a legtöbb ország egyelőre ódzkodik ettől, vagy csak nagyon óvatosan hajlandó ebbe az irányba haladni.

Megosztott németek

Utóbbiak közé tartozik Németország is. Az új kancellár, Olaf Scholz már a beiktatása előtti hetekben világossá tette, hogy pártolja ezt a lépést, és arra számít, hogy jövő év „február végén, március elején” be is vezetik a minden felnőtt számára kötelező oltást.

Hozzátette ugyanakkor, hogy ennek a Bundestag – a német törvényhozás alsóháza  – döntései alapján kell megtörténnie. Azt tartja kívánatosnak, ha a képviselők a lelkiismeretük alapján (és nem a frakciójukhoz igazodva) szavaznának majd.

A kérdés az új, szociáldemokraták, Zöldek és liberálisok alkotta kormánykoalíciót is megosztja:

múlt héten több mint húsz liberális képviselő például összeállított egy indítványt, amelyben egyértelműen ellenzik az oltás általánosan kötelezővé tételét.

Szerdán pedig a Német Etikai Tanács (ez egy független tanácsadó testület, amely tagjait a Bundestag elnöke nevezi ki a kormány és a Bundestag javaslatai alapján) is kiadott egy 27 oldalas állásfoglalást, amelyben szintén nem jutott egységes álláspontra a kérdésben:

a 24 tagú testületnek csak mintegy fele, 13 tag pártolja a kötelező oltás kiterjesztését minden felnőttre.        

A dokumentum, amelyből a Die Welt cikke alapján idézünk, azt ajánlja, hogy a szűkebb, jelenleg a gondozókra és kórházi dolgozókra vonatkozó oltási kötelezettséget terjesszék ki – abban azonban nincs egyetértés, hogy mekkora körben és kikre.

A 24 tagból 20 fogadta el az állásfoglalást, ők is két külön csoportra oszlanak.

Mi szól ellene?

Az egyik csoport (ebbe hét tag tartozik) azt mondja, hogy a kötelező oltást csak a Covid szempontjából különösen veszélyeztettek körére, tehát az idősekre és a bizonyos betegségekkel küzdő felnőttekre terjesszék ki. (A 60 év felettiek közül több mint hárommillió ember továbbra sem vette fel a vakcinát.)

Egyrészt azzal érvelnek, hogy

az egészségügy túlterhelődését már ezáltal is el lehetne kerülni (tehát nincs szükség további csoportok bevonására).

Másrészt az időseknek és a ritzikócsoportokba tartozóknak – tekintettel arra, hogy az átlagosnál nagyobb veszélyben vannak – az oltás különösen hasznos lehet.

Harmadrészt az ő kötelező oltásuk igazságos és szolidáris lehet abból a szempontból, hogy korábban a kevésbé veszélyeztetett emberek is szolidárisak voltak velük szemben, hiszen éppen az ő védelmükben vetették alá magukat hosszan tartó és komoly korlátozásoknak. 

Mi szól mellette?

A másik csoport (ebbe 13 tag tartozik) viszont azt mondja, hogy minden felnőtt számára törvényileg kötelezővé kell tenni a Covid elleni vakcinát (kivéve természetesen azokat, akiknek az egészségügyi okokból nem ajánlott).

Ők azzal érvelnek, hogy

a végcélt kell nézni, tehát azt, hogy a pandémiát tartósan, fenntartható és igazságos módon kell kontrollálni. Szerintük ehhez nem elég az oltási kötelezettség fokozatos kiterjesztése, mert ezzel mindig a járvány mögött kullognak.

Fennáll a veszély, hogy emiatt újra és újra be kellene majd vezetni mindenféle korlátozásokat, amelyektől főleg a fiatalok szenvednek. Tehát az általános oltási kötelezettség nem csak a rizikócsoportokba tartozók érdeke, hanem a fiataloké is.

Másrészt – mondják –  a veszélyeztetettek körét eleve nehezen lehet meghatározni, hiszen a kor mellett számos egyéb rizikófaktort kell figyelembe venni. Harmadrészt azokat is meg kell védeni a fertőzéstől, akik nem olthatók vagy akiknek az oltás sem ad megfelelő védelmet.

Végül, de nem utolsósorban pedig

azért is szükség van a nagyon magas átoltottságra, mert így lehet kontroll alatt tartani a járványt,

és csökkenteni a „long Covid”-tól (a betegség hosszútávú hatásaitól) szenvedők magas számát, mondják a kötelező oltást pártolók utalva arra, hogy a delta és az omikron variáns nagyon fertőző. (Mégha utóbbi jelen állás szerint nem is okoz olyan súlyos tüneteket, mint az alapverzió.)

A német lap szerint a Német Etikai Tanács állásfoglalása csalódást keltő a kormány azon része számára, amely azt remélte, hogy a testület egyértelműen kiáll majd az általánosan kötelező oltás mellett.

Forrong az utca

Emellett – tesszük hozzá – azt is figyelembe kell venni, hogy Németországban jelentős a társadalmi ellenállás a kötelező Covid elleni oltásokkal szemben. Az oltásszkeptikusok már eddig is rendszeresen utcára vonultak, számos tartományi belügyminiszter pedig attól tart, hogy

egy ilyen lépés a tüntetések eszkalálódásához vezet majd.

Egy december elején publikált felmérés szerint a németek 63 százaléka pártolja, hogy mindenkit kötelezzenek a Covid elleni vakcina felvételére, 30 százalék viszont ellenzi azt – tehát relatív jelentős az ellentábor.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Magyar Péter: Orbán Viktor lebukott és korrupt!
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 23. 13:19
Magyar Péter hét kérdést tett fel.
Makro / Külgazdaság A Wall Street szárnyal, mivel Jerome Powell szeptemberi kamatcsökkentésre utalt
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 22. 19:01
A Wall Street főbb indexei pénteken emelkedtek, miután Jerome Powell, az amerikai Federal Reserve elnöke a Jackson Hole-i szimpóziumon tartott beszédében egy lehetséges kamatcsökkentésre utalt.
Makro / Külgazdaság Lórúgásként érte a kiskereskedőket az árrésstop meghosszabbítása
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 22. 12:48
A kereskedelmi szövetség attól tart, felgyorsulhat a kisboltok bezárási hulláma, a felmérésük szerint pedig a vásárlók többsége az árrésstop mellett is érzi, hogy drágulnak az élelmiszerek.
Makro / Külgazdaság Trump meggondolta magát: elengedte a 250 százalékos vámterveit
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 22. 11:23
A gyógyszerekre és a félvezetőkre is a többi szektornak megfelelő vámokat fog kivetni. A szeszes italokról azonban még nincs megállapodás.
Makro / Külgazdaság Drágult az olaj, emelkednek a magyar üzemanyagárak is
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 22. 10:39
A Brent emelkedésével párhuzamosan a magyar nagykereskedelmi árak is nőnek, ismét közelít a 600 forintos átlagár.
Makro / Külgazdaság A kormány 1 százalékos növekedési céljának is annyi?
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 22. 08:30
Bár a beruházások második negyedéves visszaesése enyhébb lett az első negyedévinél, a -8,2 százalék így sem ad okot örömre.
Makro / Külgazdaság Már a szemünk se rebben: ebben az összevetésben az utolsó előttiek vagyunk az EU-ban
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 22. 08:11
A bruttó hazai termékek (GDP) éves szintű változásának összevetésében csak Ausztria került mögénk. Némi fényt jelenthet az alagút végén, hogy az előző negyedévhez viszonyított mutatókban a középmezőnyben állunk.
Makro / Külgazdaság Kínai típusú gazdasági rendszer felé halad az USA?
Sasvári Péter | 2025. augusztus 21. 14:38
Államkapitalizmus az Egyesült Államokban? Donald Trump a politika után a gazdaság területén is egyre inkább kezd úgy viselkedni, mint egy egyszemélyi vezető. Nemrégiben lemondásra szólította fel az Intel vezérigazgatóját, „utasította” a Walmartot és a detroiti autógyárakat, hogy ne emeljenek árat, valamint a Coca Colának még azt is meg akarta szabni, hogy milyen cukrot használjanak. Persze az Egyesült Államok alkotmánya és törvényei határt szabnak Trumpnak. Ám viselkedése és elképzelései a kínai modellel vagy a francia dirigizmussal rokoníthatóak. Mennyi esély van rá, hogy a kapitalizmus egyik modellországa az állami kontrol irányába lép? Van ennek előképe az Egyesült Államokban?
Makro / Külgazdaság Kiderült, hogy olcsóbb lesz-e benzin
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 21. 12:07
Maradunk 600 forint alatt.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péternek egy rossz szava sincs az oroszokra Munkács bombázása után
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 21. 11:39
A külügyminiszter szerint béke kell.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG