Kedden kezdte tárgyalni a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tételét egyes intézményekben. Az erről szóló döntés még a héten megszülethet – a parlament felsőháza, a Bundesrat pénteken rendkívüli ülésen tárgyalja majd a kérdést.
Oltás mindenkinek
A tervek szerint
a vakcina felvételét első lépésben a kórházak, a mentőszolgálatok és a gondozóotthonok dolgozóinak tennék kötelezővé.
Az új kormányt alkotó pártok, a koalíciós szerződést kedden aláíró szociáldemokraták, Zöldek és liberálisok emellett azt is célul tűzték ki, hogy fogorvosok, gyógyszerészek és állatorvosok is jogosultságot kaphassanak az oltások beadására rövid betanítás után. Az egyes tartományok pedig a jelenleginél is szigorúbb korlátozó intézkedésekre, például éttermek bezárására is felhatalmazást kapnának a Spiegel szerint.
A német kormány - a tartományok vezetőivel közösen - már december elején jelentős, főleg az oltatlanokat sújtó szigorításokról döntött: kitiltják őket az üzletek jelentős részéből, valamint a kulturális és szabadidős rendezvényekről, és minimálisra szorítják a közösségi életüket.
Jövő év február végén, március elején pedig
általánosan is kötelezővé tehetik az oltást a felnőtt lakosság körében.
Ebben a kérdésben a parlament alsóházának, a Bundestagnak kell majd kimondania a végső szót az új kormány megalakulása után. (Persze feltételezhető, hogy a döntést jónéhány oltásszkeptikus csoport meg fogja támadni különböző jogi fórumokon.)
Forró lehet a tél
Számos tartományi miniszter ugyanakkor attól tart, hogy az újabb szigorítások miatt eszkalálódnak majd a kormány Covid-politikája elleni tüntetések – német nagyvárosokban már eddig is rendszeresen tartottak relatív nagy demonstrációkat korlátozás és/vagy oltásellenes csoportok.
Valóban aggódok amiatt, hogy a kötelező oltás miatt még hevesebbek lesznek a tüntetések
– mondta Michael Stübgen, Brandenburg belügyminisztere az RND-lapcsoportnak. Hasonlóan nyilatkoztak kollégái más tartományokban is.
A koronavírus-járvány kezdete óta meg lehet figyelni, hogy a koronavírust korlátozó intézkedések szigorítása több tüntetést és demonstrációt von maga után
-jelentette ki Tamara Zieschang, Szász-Anhalt belügyminisztere.
Drámai a helyzet, ami az elmúlt hetekben még jobban kiéleződött. (…) Tudomásul kell vennünk, hogy a tiltakozás egyre inkább gyűlöletbe és erőszakba csap át
- véli Roland Wöller, Szászország belügyminisztere.
Jörg Müller, a brandenburgi alkotmányvédelmi hatóság vezetője eközben arra figyelmeztetett, hogy a tüntetésekbe jól ismert szélsőjobbos személyek "épülhetnek be".
Nem állítom, hogy minden polgár, aki ilyen szélsőségesekkel közösen vesz részt egy demonstráción, egyúttal vét a szabad és demokratikus berendezkedés ellen
-mondta. Szerinte ugyanakkor az Alternatíva Németországért (AfD) vagy éppen a Zukunft Heimat nevű, szélsőségesnek tartott szervezetnek mindig sikerül több ezer embert az utcára vinnie. (Az AfD elemzők egy része szerint szélsőjobboldali, a párt uganakkor liberális-konzervatív, valódi alternatívát kínáló pártként jellemzi magát – a szerk.)
A tüntetések összetétele vegyes, de általában azok mennek utcára, akik amúgy is szkeptikusak vagy ellenségesek a politikát uraló pártokkal és a médiával szemben. Többségük azt állítja, hogy a Covid-elleni oltóanyagok hosszú távú hatásai nem eléggé ismertek, ezért az oltások nem kellő mértékben biztonságosak, a korlátozások pedig súlyosan sértik a szabadságjogokat.
Ugyanakkor a német kormány szerint a vakcinák biztonságosak: azokat megvizsgálta és a vészhelyzetre tekintettel engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség, valamint a német hatóságok is folyamatosan monitorozzák őket. A korlátozások pedig - mondják - szükségesek a járvány megfékezése érdekében.
Miért szigorítanak?
A német kormány a szigorításokkal egyrészt növelni akarja az átoltottsági rátát, azaz rá akarja kényszeríteni a vakcina elfogadására az oltatlanokat. Németországban eddig
a lakosság 69 százaléka vette fel mindkét oltást.
Másrészt le akarják törni a járvány negyedik hullámát, és elejét akarják venni egy ötödiknek. Idén novemberben ugyanis minden korábbinál magasabb szintre ugrott az új fertőzöttek száma, ami egyes térségekben teljesítőképessége határára sodorhatta az egészségügyi rendszert német sajtóhírek szerint.
Bár a Covid-halottak száma szerencsére elmarad a csúcsértékektől, ez a mutató is jelentősen emelkedett az elmúlt hónapokban – december elején csaknem 300-an hunytak el naponta a koronavírussal összefüggésben az egy hetes átlagot tekintve.
Az elmúlt egy hétben ugyanakkor gyengülni látszik a negyedik hullám: az új regisztrált fertőzések és az elhunytak száma is leszálló ágban van.
Akkora zűrzavarra nem számítanak, mint áprilisban, de komolyabb kilengés jöhet a tőke- és devizapiacokon hétfőn. 
