Újabb, az egész országra érvényes korlátozásokat vezetnek be Németországban a koronavírus elleni küzdelem jegyében – a konkrét lépésekről ma döntött a német kormány a tartományi miniszterelnökkel közösen.
Még nagyobb lesz a nyomás
Az új szigorítások elsősorban az oltatlanokra vonatkoznak majd – tehát azokra, akik továbbra sem hajlandók felvenni a koronavírus elleni védőoltást.
- A kiskereskedelemben is bevezetik az úgynevezett 2G-szabályt. Csak azok léphetnek be az üzletekbe, akiket beoltottak Covid ellen (geimpfte Personen), vagy igazoltan felgyógyultak a betegségből (genesene Personen). Az oltatlanok ezt még negatív PCR-teszt birtokában sem tehetik meg. A Berlinben már második hete hatályban lévő szabály alól csak a mindennapi szükségletet kielégítő üzletek (élelmiszerüzletek, patikák, drogériák) fognak mentesülni. A kulturális és szabadidős rendezvényekről szintén kitiltják az oltatlanokat.
- Jelentősen korlátozzák az oltatlanok közösségi életét. Az egy háztartásban élők maximum két másik személlyel találkozhatnak nyilvánosan és magánúton, ha vannak köztük oltatlanok, a 14 éven aluliakat nem számítva. (Más kérdés, hogy mennyire tudják majd ezt a gyakorlatban ellenőrizni.) A szabály alól csak azok a magánjellegű események mentesülnek, amelyeken kizárólag oltott vagy gyógyult személyek vesznek részt.
- Jöhet a kötelező oltás. Olaf Scholz, akit várhatóan még december első felében beiktatnak majd kancellárnak, a héten világossá tette, hogy pártolja a Covid-elleni oltás kötelezővé tételét. Jelezte ugyanakkor, hogy ebben a kérdésben a parlament alsóházának, a Bundestagnak kell kimondania a végső szót – a tervek szerint ebben minden képviselő saját belátása szerint dönthet majd (tehát nem köti meg kezüket az adott frakció).
A szociáldemokrata politikus arra számít, hogy
a kötelező oltást jövő év február végén, március elején vezethetik be.
Ezzel követhetik Ausztria példáját, amely februártól teszi kötelezővé az oltást, és amely szintén jelentős korlátozásokkal élt a közelmúltban.
Ami a további intézkedéseket illeti: általánosan kötelezővé teszik a maszkviselést az iskolákban, korlátozzák a nagy rendezvényeket (maximum 30-50 százalékos kihasználtság lehet, szabadtéren maximum 15 ezer fő, és csak oltottak vagy gyógyultak vehetnek rajtuk részt), a bizonyos fertőzöttségi szintet átlépő területeken pedig bezárják a klubokat és a diszkókat.
Emellett a már érvényben lévő korlátozásokat nagyrészt meghosszabbíthatják december 15-én túl is.
Az első és második oltásokat egy idő után már nem ismerik el teljes értékűnek, azaz szükséges lesz megerősítő oltásra.
Háromból egy oltatlan
A német kormány a szigorításokkal egyrészt növelni akarja az átoltottsági rátát, azaz rá akarja kényszeríteni a vakcina elfogadására az oltatlanokat. Eddig
a lakosság mintegy 69 százaléka vette fel mindkét oltást.
Ugyanakkor az ellenállás továbbra is jelentős – Németországban rendszeresek a tüntetések az oltások és a lezárások ellen.
Másrészt a korlátozásokkal próbálják letörni a járvány negyedik hullámát. Idén novemberben ugyanis minden korábbinál magasabb szintre ugrott az új fertőzöttek száma, és ez jelentősen leterheli az egészségügyi rendszert.
Bár a Covid-halottak száma szerencsére elmarad az eddigi csúcsértékektől, ez a mutató is jelentősen emelkedett az elmúlt hónapokban – az elmúlt hét napban átlagosan csaknem 300-an hunytak el naponta a koronavírussal összefüggésben.
Az elmúlt napokban ugyanakkor gyengülni látszik a negyedik hullám: az új regisztrált fertőzések száma csökkenni kezdett.
A szlovákiai átviteli rendszer üzemeltetője az SEPS az Ukrenerho partnercéggel kötött hatályos szerződés értelmében a gyorssegély keretében továbbra is biztosítja az áramellátást Ukrajnának – tette közzé az állami irányítású cég. 
