Csütörtök éjféltől 30 napos szükségállapotot hirdetett a cseh kormány a kórházban kezelt koronavírusos betegek egyre növekvő száma miatt.
A szigorítások részeként
este tíztől reggel ötig zárva vannak a vendéglők, a bárok, a kocsmák és a klubok. A plázákban a vendéglátóhelyek csak elvitelre adhatnak ki ételt, és minden közterületen betiltották az alkoholfogyasztást.
Nem lesznek karácsonyi vásárok – csak karácsonyfát és halat lehet árulni a standokon –, az egész évben üzemelő vásárok és piacok azonban nyitva maradnak.
A kulturális és sportrendezvényeken maximum ezer néző lehet jelen, egyéb rendezvényeken – például bálokon – pedig legfeljebb százan vehetnek részt.
A tömeges rendezvényeket csak oltási vagy a Covid-betegségből történt felgyógyulást bizonyító igazolással lehet látogatni.
A 10,7 milliós lakosú Csehországban eddig 32 643 Covid-áldozatot jegyeztek fel (Magyarországon 33 866-ot), az elmúlt 28 napban 1834-en hunytak el (Magyarországon 3012-en). A diagnosztizált fertőzöttek száma 2,09 millió (itthon 1,07 millió) a Johns Hopkins Egyetem adatai szerint.
Nyomás az oltatlanokon
De mennyire változtatják meg a mindennapokat a szigorítások? Milyen a cseh vírusválság belülről, milyen a társadalmi hangulat, és miben látja a megoldást az ottani politikai vezetés?
A kormány korábban már fokozatosan bevezetett szigorításokat, amiket most finomhangolt
- mondja a Privátbankár.hu-nak Vernyik Zénó, a Libereci Műszaki Egyetem Angol Tanszékének vezetője, aki már mintegy 15 éve él az észak-csehországi városban.
Eddig például este 11-kor zárt be a kocsma, most meg 10-kor.
Szerinte a cseh járványkezelés fő célja, hogy rábírja az embereket a koronavírus elleni oltakozásra. Ennek érdekében egyre több jogot hagy meg az oltottaknak, és egyre több jogot von el az oltatlanoktól.
A szabályok szerint például színházba, kocsmába, étterembe csak oltottak mehetnek be, munkába pedig csak beoltottak, gyógyultak vagy negatív teszttel rendelkezők járhatnak még a privátszférában is. Utóbbi szabály alól csak azok a dolgozók mentesülnek – például az erdészek –, akik nem vagy alig találkoznak mással munkavégzésük során
- magyarázza Vernyik Zénó, aki egyébként felvette a vakcinát. Szerinte sokan nem meggyőződésből, hanem kényszerből oltatják be magukat – tehát azért, mert szeretnék ismét a megszokott módon élni az életüket.
Az oltakozási kedv azonban még így sem verdesi az eget: jelenleg a lakosság mindössze 59 százaléka van teljeskörűen beoltva. Még Magyarországon is némileg nagyobb, 60 százalék ez az arány.
Vannak kiskapuk
Ráadásul a szabályok betartatása nehézkes, a csehek pedig hajlamosak a kijátszásukra.
A kocsmákban nem mindenhol kérik el az oltási igazolványt vagy csak szemmel ellenőrzik azt, nem elektronikusan. Ráadásul a személyazonosságot már nem ellenőrizheti egy pincér, a személyi igazolványt ugyanis nem kérheti el
- mondja interjúalanyunk.
Hasonló tapasztalatokról számolt be lapunknak a héten egy Izraelben élő kozmetikus is, valamint egy kollégánk is, aki a közelmúltban Bécsben töltött el egy napot: a kávézókban ránéztek ugyan a védettségi igazolványára, de nem ellenőrizték.
Csehországban laza a fegyelem a kötelező maszkhasználatot tekintve is: iskolában „nem erőltetik”, a tömegközlekedésben sem hordja mindenki, és az üzletekben is sokan az állukon felejtik.
Ami az oktatást illeti, a cseh általános és középiskolákban, valamint az egyetemeken jelenléti oktatással indult a tanév, és ez továbbra is fennmarad. A védekezést a maszkhasználat jelenti, de ez sem mindenhol szükséges.
Az ötven fősnél nagyobb előadásokon és a folyosón kötelező a védőmaszk, az annál kisebb előadásokon, valamint a szemináriumokon viszont nem
- meséli a tanszékvezető.
Kenetgyűjtés az egyetemen
Mint mondja, az oltás sem az oktatóknak, sem a hallgatóknak nem kötelező, előbbieknek – ha oltatlanok – viszont hetente egyszer teszteltetni kell magukat. Ennek betartatása az intézményvezető feladata.
Amikor 15 éve Csehországba jöttem, nem gondoltam volna, hogy egyszer majd a kollégák orrkeneteit kell gyűjtenem
- mondja a tanszékvezető. A hallgatók esetében még tesztelési kötelezettség sincs, kivéve a kollégiumban lakókat.
A szükségállapot tehát az oktatást lényegében nem érinti: az iskolákat sem a távozó Babis-kormány, sem utódja, a Fiala-kormány nem akarja bezárni, mint ahogy az üzleteket és a vendéglátóhelyeket sem. Sőt, az új kormány kész enyhíteni a szabályozáson: színházba és étterembe például PCR-teszttel is lehetne járni.
A szükségállapot bevezetésének elsődleges célja, hogy meg lehessen tenni olyan intézkedéseket, amelyeket normál körülmények között nem lehet. Most – ha szükséges – a hadsereget ki lehet vezényelni a kórházi betegek szállítására, az orvostanhallgatókat be lehet rendelni a kórházakba, és közbeszerzés nélkül is le lehet bonyolítani a Covid-elleni védekezéshez kapcsolódó vásárlásokat
- véli interjúalanyunk.
Arra a kérdésünkre pedig, hogy összességében milyen kiutat lát a válságból a cseh politikai elit, azt válaszolja:
Oltás, oltás, oltás.
(Vernyik Zénó magánvéleményét mondta el a járványkezelésről, az nem tükrözi az egyetem hivatalos álláspontját - a szerk.)
Egy bevásárlószatyor ikonná tud válni, az Ikeánál például ez történt. Ráadásul a cég ezzel reklámozza flancosnak ígérkező új boltját, 
