5p

125 éve mérjük az időjárást. Az év első kilenc hónapjában még soha nem hullott olyan kevés csapadék Magyarországon, mint 2026-ban.
Van vízstratégiánk a következő évtizedekre?

Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!

Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.

Jelentkezzen most >>

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Izrael annak ellenére is meg tudta törni a Covid-járvány újabb hullámát, hogy most nem vezette be a korábbi korlátozásokat: nem volt országos karantén, nem zárták be az iskolákat és az üzleteket, nem tiltották be a kulturális rendezvényeket. Helyi szakértők szerint a siker kulcsa a harmadik oltás kiterjesztése a felnőtt lakosságra. A zsidó államban sokáig jelentősen korlátozták az oltatlanok életét, de mára ez a szabályozás is enyhült.

Csak egy vendéget vesztettem a szalonban amiatt, hogy nem vagyok beoltva. A többi vendégemnek nincs problémája ezzel. Ugyanúgy dolgozom mint korábban

– mondta lapunknak Eszter, egy Tel-Aviv közeli kisvárosban, Petah-Tikvában élő kozmetikus, amikor arról kérdeztük, milyen az élet Izraelben a negyedik hullám után. (Teljes nevét kérésére nem közöljük – a szerk.)

Enyhülő szigor, megtört hullám 

Beszámolója alapján a Covid elleni oltást elutasítók továbbra is számos akadályba ütközhetnek a mindennapokban, ugyanakkor korántsem olyan nagy a szigor, mint azt a híradások alapján gondolhatnánk.

Pár napja Zöld Kártya nélkül is beülhettünk egy étterembe. Kérdeztem, hogy kérik-e, mondták, hogy nem. A kórházba is bemehettem anélkül, pedig elvileg tilos. Végül elég volt felvenni a maszkot. Az iskola titkárnőjéhez viszont nem mehettem be, ezért telefonon beszéltünk. És a főnökömmel is beszélnem kell majd a hogyan továbbról

- mesélte Eszter, aki azért utasítja el az oltást, mert tart a mellékhatásoktól. Hozzátette ugyanakkor, hogy mindez a saját tapasztalata – lehet, hogy mások másként élik meg a korlátozásokat.

Egy nővér készíti elő a harmadik Covid-elleni oltást Jeruzsálemben 2021. augusztus 20-án . A  harmadik oltások felpörgetése kulcsfontosságú volt a negyedik hullám letörése szempontjából szakértők szerint. EPA/ATEF SAFADI
Egy nővér készíti elő a harmadik Covid-elleni oltást Jeruzsálemben 2021. augusztus 20-án . A harmadik oltások felpörgetése kulcsfontosságú volt a negyedik hullám letörése szempontjából szakértők szerint. EPA/ATEF SAFADI

Izrael gyakorlatilag a világon elsőként kezdett tömegesen oltani koronavírus ellen, és sokáig vezette az átoltottsági ranglistát. Végül azonban ott is alábbhagyott az oltakozási kedv: a lakosság 68 százaléka vette fel eddig legalább az első vakcinát.

A zsidó állam az elsők között vezette be a már említett Zöld Kártyát is, amelyet csak beoltottak és a betegségen átesettek kaphatnak meg (illetve ideiglenes jelleggel a negatív tesztet bemutatók is), és amely nélkül számos szolgáltatást (mozi, színház, étterem stb.) elvileg nem lehet igénybe venni.

Novemberben azonban ez a szabályozás is enyhült:

már nem korlátozzák a kültéri gyülekezést, és nem kell a Zöld Kártya például a 100 fősnél kisebb beltéri rendezvények egy részén való részvételhez. (A védőmaszk zárt közösségi terekben ugyanakkor továbbra is kötelező.)

Az izraeli hatóságok azért vettek vissza a szigorból, mert sikerült legyűrni a delta variáns okozta negyedik hullámot. A napi új fertőzések száma a szeptemberi 10 ezres csúcsértékekről 500 környékére esett vissza november közepére, a napi Covid-áldozatok száma pedig napi 30 környékéről 3-4-re csökkent.   

Lezárás helyett harmadik oltás

Minek köszönhető mindez? A Haaretz elemzése szerint mindenekelőtt a harmadik oltások felpörgetésének.

Az izraeli napilap emlékeztet arra, hogy az izraeli kormány

a negyedik hullám során – ellentétben a korábbi hullámok idején alkalmazott válságkezeléssel – nem vezetett be karantént, nem zárta be az iskolákat és az üzleteket, nem tiltotta be a kulturális rendezvényeket.

Ugyanakkor augusztus elején kampányt indított a harmadik oltások felpörgetésére: előbb csak a 60 év felettieknek ajánlották, majd fokozatosan mindenkinek 12 év felett.

A kampány kezdete után három héttel egyértelmű változás történt: az oltottak között esni kezdett az új fertőzöttek száma, a súlyos esetek között pedig többségbe kerültek az oltatlanok. Szeptemberben pedig összességében is csökkenni kezdett az esetszám.

Mivel Izrael oltott a leghamarabb a világon – nagyrészt Pfizer-vakcinát használt és használ –, ezért

elsőként lehetett szemtanúja annak, hogyan apad az első két oltás nyújtotta védelem.

Ez fél évvel a második oltás után vált igazán láthatóvá: az immunitás csökkenése miatt az oltottak körében megugrott a súlyos koronavírusos esetek száma.

Izrael tapasztalata a delta variánssal azt bizonyítja, hogy az immunitás apad a második dózis után, és ez minden korcsoportban előfordul,

- mondta Nadav Davidovitch, a Ben-Gurion Egyetem közegészségügyi képzésének vezetője a Haaretznek.

Mit tanulhat Európa?   

Izraeli szakértők szerint

Európa – ahol később indult be a tömeges oltás, mint a zsidó államban – most ugyanazzal a problémával néz szembe, mint amivel Izrael a nyáron szembesült: a delta variáns, valamint az immunitás csökkenése miatt megugrottak a fertőzöttségi számok.

Emiatt fel kell pörgetnie a harmadik oltásokat, és többet kell tennie az "alacsony átoltottságú társadalmi csoportok eléréséért".

Bár több európai ország (például Ausztria) jelentős lezárásokat is bevezetett vagy tervez bevezetni a negyedik hullám megállítására, eközben számos állam (Németország, Olaszország, Nagy-Britannia)

kiterjeszti a harmadik oltás kampányát a fiatalabb korosztályokra vagy akár az egész felnőtt népességre.

Ha utóbbi sikeres, azaz sikerül magas átoltottságot elérni, akkor – vélik izraeli szakértők – megállíthatják a negyedik hullámot.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság A szerbek szerint eldőlt, mikortól lehet utazni a Budapest-Belgrád vasútvonalon
Privátbankár.hu | 2026. október 25. 12:11
December 13-án, az éves menetrendváltással indul a közvetlen vasúti személyszállítás Belgrádból Budapestre és Bécsbe – közölte Ljubisa Pejicic, a Srbijavoz szerb állami vasúttársaság megbízott igazgatója a Vecernje Novosti című szerb napilap beszámolója szerint.
Makro / Külgazdaság Plusz 510 milliárd forint elköltését vázolta fel Hegedűs Zsolt
Privátbankár.hu | 2026. október 25. 10:49
Az egészségügyi miniszter bejelentette, hogy a 2027-ben az alrendszerre szánt 510 milliárd forint többletből 192 milliárd forintot biztosít a kormány 123 ezer egészségügyi és egészségügyben dolgozó bérének az emelésére.
Makro / Külgazdaság Tényleg eljött a fordulat a gazdaságban a Tisza-kormánnyal? Pénteken kiderül
Privátbankár.hu | 2026. október 25. 08:55
A GDP-ről, a turisztikai szálláshelyek és a külkereskedelem forgalmáról, valamint az ipari termelői árakról is közöl adatokat a jövő héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Makro / Külgazdaság Csak a fogukat szívhatják az autósok – mi készül a benzinkutakon?
Privátbankár.hu | 2026. október 24. 17:23
Aki áresésre várt, annak csalódnia kell.
Makro / Külgazdaság Megállíthatatlan az atomenergia térnyerése?
Privátbankár.hu | 2026. október 24. 15:18
A NAÜ jelentése szerint igen.
Makro / Külgazdaság Matolcsy Györgyék hiába ajánlották, nem kért a bíró az óvadékból
Privátbankár.hu | 2026. október 24. 12:41
Így próbálta elkerülni a letartóztatást. 
Makro / Külgazdaság Magyar Péter boldog lehet: közel 93 milliárd forintnyi pénz érkezik Norvégiából
Privátbankár.hu | 2026. október 23. 15:31
Jens Stoltenberg norvég és Kármán András magyar pénzügyminiszter egymás tenyerébe csapott.
Makro / Külgazdaság Egyre pesszimistább az orosz pénzügyi vezetés
Privátbankár.hu | 2026. október 23. 15:08
Rontott gazdasági kilátásain az orosz jegybank: magasabb inflációra és alacsonyabb növekedésre számítanak.
Makro / Külgazdaság Mérlegen a Tisza első költségvetése: mennyiben más, mint az Orbán-kormányoké volt? Interjú
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2026. október 23. 14:11
Hétfőn Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben, másnap pedig Kármán András pénzügyminiszter is ismertette a 2027-es költségvetés legfontosabb számait. A tervben szereplő, 2100 milliárd forintos többletkiadást jelentő intézkedések (az ágazati béremelések, az szja-csökkentés, a családi pótlék megduplázása és az egyes alrendszerek pluszforrásai) fedezetét nagyrészt az a 2200 milliárd forintos kiadáscsökkentés jelentheti, amit az állam a saját működésén spórolna. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a Klasszis Podcastban arról beszélt, hogy ennek a tételnek a teljesülése jelentheti a legnagyobb kockázatot. Az elemző szerint a büdzsé szerkezete összességében nem tér el homlokegyenest az Orbán-kormányok alatt megszokott modelltől.
Makro / Külgazdaság Orosz szankciók: kiszabadult a szellem a palackból
Privátbankár.hu | 2026. október 23. 13:17
Elindult az Egyesült Államokba az első orosz dízelszállítmány.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG