Csak egy vendéget vesztettem a szalonban amiatt, hogy nem vagyok beoltva. A többi vendégemnek nincs problémája ezzel. Ugyanúgy dolgozom mint korábban

– mondta lapunknak Eszter, egy Tel-Aviv közeli kisvárosban, Petah-Tikvában élő kozmetikus, amikor arról kérdeztük, milyen az élet Izraelben a negyedik hullám után. (Teljes nevét kérésére nem közöljük – a szerk.)

Enyhülő szigor, megtört hullám 

Beszámolója alapján a Covid elleni oltást elutasítók továbbra is számos akadályba ütközhetnek a mindennapokban, ugyanakkor korántsem olyan nagy a szigor, mint azt a híradások alapján gondolhatnánk.

Pár napja Zöld Kártya nélkül is beülhettünk egy étterembe. Kérdeztem, hogy kérik-e, mondták, hogy nem. A kórházba is bemehettem anélkül, pedig elvileg tilos. Végül elég volt felvenni a maszkot. Az iskola titkárnőjéhez viszont nem mehettem be, ezért telefonon beszéltünk. És a főnökömmel is beszélnem kell majd a hogyan továbbról

- mesélte Eszter, aki azért utasítja el az oltást, mert tart a mellékhatásoktól. Hozzátette ugyanakkor, hogy mindez a saját tapasztalata – lehet, hogy mások másként élik meg a korlátozásokat.

Izrael gyakorlatilag a világon elsőként kezdett tömegesen oltani koronavírus ellen, és sokáig vezette az átoltottsági ranglistát. Végül azonban ott is alábbhagyott az oltakozási kedv: a lakosság 68 százaléka vette fel eddig legalább az első vakcinát.

A zsidó állam az elsők között vezette be a már említett Zöld Kártyát is, amelyet csak beoltottak és a betegségen átesettek kaphatnak meg (illetve ideiglenes jelleggel a negatív tesztet bemutatók is), és amely nélkül számos szolgáltatást (mozi, színház, étterem stb.) elvileg nem lehet igénybe venni.

Novemberben azonban ez a szabályozás is enyhült:

már nem korlátozzák a kültéri gyülekezést, és nem kell a Zöld Kártya például a 100 fősnél kisebb beltéri rendezvények egy részén való részvételhez. (A védőmaszk zárt közösségi terekben ugyanakkor továbbra is kötelező.)

Az izraeli hatóságok azért vettek vissza a szigorból, mert sikerült legyűrni a delta variáns okozta negyedik hullámot. A napi új fertőzések száma a szeptemberi 10 ezres csúcsértékekről 500 környékére esett vissza november közepére, a napi Covid-áldozatok száma pedig napi 30 környékéről 3-4-re csökkent.   

Lezárás helyett harmadik oltás

Minek köszönhető mindez? A Haaretz elemzése szerint mindenekelőtt a harmadik oltások felpörgetésének.

Az izraeli napilap emlékeztet arra, hogy az izraeli kormány

a negyedik hullám során – ellentétben a korábbi hullámok idején alkalmazott válságkezeléssel – nem vezetett be karantént, nem zárta be az iskolákat és az üzleteket, nem tiltotta be a kulturális rendezvényeket.

Ugyanakkor augusztus elején kampányt indított a harmadik oltások felpörgetésére: előbb csak a 60 év felettieknek ajánlották, majd fokozatosan mindenkinek 12 év felett.

A kampány kezdete után három héttel egyértelmű változás történt: az oltottak között esni kezdett az új fertőzöttek száma, a súlyos esetek között pedig többségbe kerültek az oltatlanok. Szeptemberben pedig összességében is csökkenni kezdett az esetszám.

Mivel Izrael oltott a leghamarabb a világon – nagyrészt Pfizer-vakcinát használt és használ –, ezért

elsőként lehetett szemtanúja annak, hogyan apad az első két oltás nyújtotta védelem.

Ez fél évvel a második oltás után vált igazán láthatóvá: az immunitás csökkenése miatt az oltottak körében megugrott a súlyos koronavírusos esetek száma.

Izrael tapasztalata a delta variánssal azt bizonyítja, hogy az immunitás apad a második dózis után, és ez minden korcsoportban előfordul,

- mondta Nadav Davidovitch, a Ben-Gurion Egyetem közegészségügyi képzésének vezetője a Haaretznek.

Mit tanulhat Európa?   

Izraeli szakértők szerint

Európa – ahol később indult be a tömeges oltás, mint a zsidó államban – most ugyanazzal a problémával néz szembe, mint amivel Izrael a nyáron szembesült: a delta variáns, valamint az immunitás csökkenése miatt megugrottak a fertőzöttségi számok.

Emiatt fel kell pörgetnie a harmadik oltásokat, és többet kell tennie az "alacsony átoltottságú társadalmi csoportok eléréséért".

Bár több európai ország (például Ausztria) jelentős lezárásokat is bevezetett vagy tervez bevezetni a negyedik hullám megállítására, eközben számos állam (Németország, Olaszország, Nagy-Britannia)

kiterjeszti a harmadik oltás kampányát a fiatalabb korosztályokra vagy akár az egész felnőtt népességre.

Ha utóbbi sikeres, azaz sikerül magas átoltottságot elérni, akkor – vélik izraeli szakértők – megállíthatják a negyedik hullámot.