Covid: felejtsük el a karantént, pörgessük fel az oltásokat

Számos európai országban, Magyarország mellett a többi közt Németországban is hosszú hetek óta jelentősen emelkedik az új, regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma. Szakértők egy része ezért úgy véli, hogy itt lenne ideje ismét „aktiválni” a korábbi hullámok során már alkalmazott szigorú lezárásokat.

Karantén helyett oltás

Ez az álláspont ugyanakkor vitatott. Christoph Spinner müncheni infektológus például úgy véli, hogy az újabb lezárások nem segítenének.

A karantén a pandémiára vonatkoztatva a legradikálisabb eszköz politikailag, és tudományos szempontból is inkább gyenge eszköz – kivéve, ha abszolút következetesen hajtják végre és ellenőrzik

- mondta a müncheni Műszaki Egyetem járványügyi megbízottja a német DPA hírügynökségnek.

Bulizók a kölni karneválon 2021. november 11-én. Karantén nincs, sőt! De a karneválon csak oltott vagy gyógyult személyek vehetnek részt - oltatlanok nem. EPA/FRIEDEMANN VOGEL

Az év eleji helyzettel ellentétben most már rendelkezésre áll hatásos megelőzési módszer: a védőoltás

- fűzte hozzá.

Úgy véli,  hogy most a harmadik oltások felpörgetésére kellene koncentrálni.

Szerintem a téli időszak szempontjából döntő, hogy sok olyan ember vegye fel a harmadik oltást, akinek a második oltása óta már több mint hat hónap eltelt.

Tanulmányok szerint ezáltal akár 95 százalékban is meg lehet akadályozni a tünetekkel járó koronavírus-fertőzést.

Tekintettel arra, hogy az egész országban növekednek a fertőzésszámok, a lehető leggyorsabban kell cselekednünk.

- fűzte hozzá.

Arra a felvetésre, hogy a 70 év alattiaknál is van-e értelme a harmadik oltásnak, azt válaszolta: egyre több az arra utaló jel, hogy ezek az oltások minden felnőttnek – kortól függetlenül – hatékony többletvédelmet jelentenek.

Nyomás az oltatlanokra

A szakértő egyúttal figyelmeztetett: a megszokott életünket csak a magas átoltottság révén kaphatjuk vissza. Ezt jelzi, hogy az oltásokkal jól álló országokban – például Spanyolországban és Izraelben – egyértelműen kisebbek a fertőzöttségi számok, valamint kevesebben kerülnek kórházba Covid-fertőzéssel az átlagnál.

Szerinte fontos az első és második oltást felvevők számának növelése is.    

Az úgynevezett 2G-szabály bevezetése növelheti az átoltottságot és ezáltal jelentősen hozzájárulhat a pandémia  féken tartásához,

véli Christoph Spinner.

A 2G-szabály azt jelenti, hogy bizonyos szolgáltatásokat csak koronavírus ellen beoltott (geimpfte Personen) vagy abból felgyógyult (genesene Personen) személyek vehetnek igénybe, csak ők tartózkodhatnak egyes zárt közösségi terekben, oltatlanok nem – még akkor sem, ha negatív teszteredményük van.

hirdetés

Az osztrák példa azt jelzi, hogy ez oltakozásra késztette a bizonytalanok egy részét, mondta a szakember arra utalva, hogy a szabály életbe lépését követően Ausztriában hosszú sorok alakultak ki egyes oltópontokon.

A szakember úgy véli, hogy az iskolákban is növelni kell az átoltottságot, addig pedig továbbra is távolságtartással, a higiénia betartásával, maszkhordással és szellőztetéssel kell csökkenteni a fertőzés kockázatát.

Mint arról beszámoltunk, Németországban szövetségi szinten egyelőre nincs újabb korlátozás a koronavírus-járvány miatt, a kormány inkább a harmadik oltások és a tesztelések felpörgetésével törné le a negyedik hullámot.

A védekezés alapja továbbra is az augusztusban bevezetett 3G-szabály:

az oltottak és a fertőzésen igazoltan átesettek korlátozás nélkül tartózkodhatnak zárt közösségi terekben, az oltatlanok pedig friss negatív  teszt birtokában.

Bajor szigor 

A tartományok ugyanakkor saját hatáskörben továbbra is szigoríthatnak, ha nagyon romlanak a mutatók. Bajorország ezt meg is tette, miután ebben a tartományban átlépte a 600-at az intenzív osztályon ápolt Covid-betegek száma.  

A bajoroknál keddtől

kitiltották az oltatlanokat  – tehát azokat, akik nem vették fel az első és a második Covid elleni oltást – a közösségi élet és szolgáltatások számos területéről: nem járhatnak például edzőterembe, sportklubba, színházba, moziba, állatkertbe, fürdőbe vagy éppen szoláriumba. Ezekre a helyekre csak oltottak vagy a Covid-betegségből felgyógyultak léphetnek be.

A tiltás csak a 12 év alattiakra nem vonatkozik, esetükben ugyanis nincs engedélyezett védőoltás az EU-ban. Emellett az üzemeltetők azokkal is kivételt tehetnek, akik egészségügyi okokból nem kaphatnak oltást, és ezt igazolni tudják.

Számos helyszínről – diszkók, klubok, bordélyházak – pedig már korábban száműzték az oltatlanokat.

A kávézók és éttermek belső tereire, valamint a szállodákra, fodrászatokra és kozmetikai szalonokra továbbra is a 3G  szabály vonatkozik: ezekre a helyekre az oltottak és a gyógyultak mellett azok is beléphetnek, akik friss PCR-teszttel bizonyítják, hogy nem fertőzöttek.

A diákoknak pedig elég a diákigazolvány, mivel őket rendszeresen tesztelik az iskolában. A főiskolákra, egyetemekre, könyvtárakba továbbra is negatív gyorsteszttel léphetnek be az oltatlanok.

Az üzletekben és a tömegközlekedésben nincs korlátozás – tehát az oltatlanok továbbra is teszt nélkül vásárolhatnak és utazhatnak –, ugyanakkor FFP2-védőmaszk viselése mindenkinek kötelező.

Az iskolákban szintén kötelező a maszk.

A Bayerischer Rundfunk szerint a kedden életbe lépett szigorítások addig maradnak érvényben, amíg az intenzív osztályon ápolt Covid-betegek száma 600 felett van.

Az oltatlanokat sújtó korlátozásokat vezetett, illetve vezet be a többi közt Szászország és Berlin is.