Kollégánk elmondta: egyrészt komolyan kell vennünk a koronavírus válság negyedik hullámát, be kell mutatnunk a valós helyzetet és problémákat, ugyanakkor nem szabad hiszterizálni a közbeszédet. Már csak azért sem, mert a krízis médiabeli reprezentációja kihat a közhangulatra, és ezáltal befolyásolhatja a politikai döntéseket.
Szerinte a magyar média egy jelentős része ebből a szempontból nem vizsgázott jól az elmúlt másfél évben: sok esetben a pánikkeltés irányába csúsztak el a híradások, gyakran egyoldalú volt a tájékoztatás, a mainstream válságkezelést illető kritikák nem kaptak megfelelő nyilvánosságot vagy egybe lettek mosva a komolytalan kritikákkal. Ez pedig összességében tovább erodálta a társadalom médiába vetett bizalmát, véli kollégánk.
A beszélgetés során, amely az 55. perctől hallható az alábbi videóban, szó esik még a clickbait címadásról, a véleménybuborékokról, a vakfoltokról, a svéd modellről, valamint az újságírás jelenlegi helyzetéről és jövőbeni kilátásairól.
2021 óta a felére zsugorodott. 
