Első látásra nagyon furcsán alakul a Covid-járvány Németországban: a mostani helyzet annak ellenére súlyosabbnak tűnik az egy évvel ezelőttinél, hogy a lakosság jelentős része időközben már megkapta a védőoltást.
Több a fertőzött, több az áldozat
Ami a fertőzöttséget illeti, 2020. október 21-27. között a napi új fertőzöttek száma 7634-ről 11 118-ra nőtt egy hetes átlagban (ezt követően pedig további meredek emelkedés következett be december közepéig). Idén október 21-27. között 13 152-ről 16 579-re emelkedett ez a mutató –
azaz csaknem másfélszer több most az új fertőzött, mint akkor.
2020. október 21-27. között a koronavírusos áldozatok napi száma 28-ról 34-re nőtt egy hetes átlagban (majd január közepéig meredeken tovább emelkedett). Idén ugyanebben az időszakban 66-ról 86-ra ugrott ez a mutató –
azaz mintegy 2,5-szer több most az új áldozat, mint egy évvel ezelőtt.
(A növekedés összességében az elmúlt napokban is folytatódott - a szerk.)
Az intenzívosztályokon 1707 beteget ápolnak e heti adatok szerint, egy évvel ezelőtt 1569-et ápoltak.
Ami az átoltottságot illeti, 2020 októberében még nem állt rendelkezésre bevethető vakcina: Németországban (és általában az EU-ban) csak tavaly december végén kezdődtek meg az oltások. Mostanáig viszont a lakosság 69,2 százaléka megkapta az első, 66,4 százaléka pedig a második oltást is (a Janssen-vakcina esetében egy oltás is elég),
tehát az emberek kétharmada elvileg védett.
De mi az oka annak, hogy a relatív nagy átoltottság ellenére most rosszabb a Covid-helyzet Németországban, mint egy éve?
Sok a fiatal fertőzött
Mielőtt rátérnénk az okokra, érdemes megnézni, miben különbözik az akkori és a mostani helyzet. A Die Welt elemzése szerint egyrészt abban, hogy
most a fertőzöttek között az egy évvel ezelőtti állapothoz képest egyértelműen nagyobb arányban vannak gyerekek és fiatalok
– ez a korosztály nagyrészt még nem kapott oltást. (A német egészségügyi hatóságok 12 éves kortól ajánlják fel a Covid elleni vakcinákat.) Egy évvel ezelőtt a 18-34 év közötti, később, a tél folyamán pedig a nagyon idős korosztály volt leginkább érintett.
Másrészt összefüggés látszik körvonalazódni a fertőzöttség és az oltási hajlandóság között. Több olyan körzetben – Rosenheim, Berchtesgadener Land, Gotha –, ahol jóval kisebb az átoltottság az országos átlagnál, rekordszintű a fertőzöttség.
Nagyon terjed a Delta-variáns
A német lap szerint az egy évvel ezelőttinél magasabb mutatóknak két oka van: a Delta-variáns és az oltatlanok.
Azt már eddig is tudni lehetett, hogy a Delta-variánsként emlegetett vírusmutáció – amiről tavaly ilyenkor még nem is tudtunk – több mint kétszer fertőzőbb a korábbi verzióknál. Az amerikai járványügyi hatóság (CDC) szerint az oltatlanok könnyebben kapják el, mint a hagyományos náthát.
A Delta a végeredményt tekintve
részben kioltja az oltások pozitív hatását azáltal, hogy az oltatlanok körében felgyorsítja a járvány terjedését.
Amennyiben nem lennének oltások, a fertőzöttségi adatok valószínűleg a mostaninál is sokkal magasabbak lennének.
Ezt mutatja Oroszország példája, ahol az átoltottság nagyon alacsony – mindössze 32 százalék –, a fertőzöttségi és halálozási számok pedig minden korábbinál magasabb szinten vannak már hetek óta.
Még mindig sok az oltatlan
A második ok tehát az oltatlanok relatív magas aránya (bár Németországban sokkal jobb a helyzet az oroszországinál, a lakosság egyharmada továbbra sincs beoltva). Ezt jelzi az is, hogy a német szövetségi járványügyi centrum, a Robert Koch Intézet szerint
a fertőzöttek túlnyomó része oltatlan.
Bár beoltottak is megfertőződhetnek – ez elsősorban a Delta-variánsnak "köszönhető" –, a vakcina átlagban mintegy 75 százalékkal csökkenti ennek valószínűségét. Minél régebben történt azonban az oltás, annál nagyobb ez a valószínűség – ez az oka annak, hogy a fertőzöttek között növekszik a beoltottak aránya.
A súlyos lefolyású betegséget azonban az oltások túlnyomórészt megakadályozzák: Németországban
a kórházi kezelésre szorulók, az intenzív osztályokon fekvők, illetve ez elhunytak között is csekély az oltottak aránya.
Persze itt is vannak kivételek, főleg a gyenge immunrendszerű személyek esetében. És az sem mindegy, ki milyen vakcinát kap: a Die Welt szerint a Janssennel és az AstraZenecával oltottak bizonyíthatóan kevésbé védettek a súlyos lefolyástól, mint azok, akik más, uniós engedéllyel szintén rendelkező vakcinát kaptak – előbbiek, valamint a 70 év felettiek számára általában harmadik oltást (Pfizert vagy Modernát) ajánl a német Állandó Oltási Bizottság.
Általános, mindenkire vonatkozó ajánlás a harmadik oltásra azonban jelenleg nincs.
Nem lesz újabb karantén
Bár Németországban a jelenlegi helyzet rosszabb az egy évvel korábbinál,
a szövetségi kormány és a tartományok nem terveznek az akkorihoz hasonló szigorításokat – mégpedig azért nem, mert az előrejelzések szerint erre nem lesz szükség.
Szakértők szerint ugyanis a kétharmados átoltottság – és ezáltal a védettség a súlyos megbetegedéstől – összességében sokat számít, így a mostani fertőződések nem terhelik meg annyira az egészségügyet, mint a tavalyiak. Másrészt a védettség miatt kevésbé drasztikus intézkedések is elegendőek a társadalom megnyugtatásához.
A járványkezelés nagyrészt a hamarosan felálló új kormányra hárul majd, amelyet jelen állás szerint a szociáldemokraták, a Zöldek és a liberálisok fognak alkotni. A leendő koalíció
meghagyná a szigorítások lehetőségét a tartományok számára, ugyanakkor lemond a karanténról, az iskolabezárásokról és a kijárási tilalomról.
Egyúttal azt pártolja, hogy november végével a Bundestag szüntesse meg a járványügyi vészhelyzetet, és átmeneti szabályozást vezessen be jövő tavaszig.
A volt orosz elnök szerint az ukránoknak szembesülnie kell az új, harctéri realitásokkal. 
