Plusz jogosultságokat kapnak Magyarországon a koronavírus ellen védettek a nem védettekkel szemben, ha a beoltottak száma eléri a 4 millió főt – a lényegét tekintve ezt jelentette be a magyar kormány hétfőn.
Nyomás a kétkedőkön
A rendelet szerint
a jövőben csak a védettek ülhetnek majd be éttermekbe (kivéve a teraszokat), ők mehetnek szállodába, sporteseményre, moziba, színházba, múzeumba, könyvtárba, állatkertbe, edzőterembe, uszodába vagy éppen jégpályára.
Ehhez egy úgynevezett védettségi igazolványra lesz szükségük, amit a helyiség üzemeltetőjének vagy a szolgáltatás nyújtójának kell ellenőriznie.
Védettségi igazolványt két úton lehet szerezni: bizonyítjuk, hogy már átestünk a fertőzésen – a megbetegedés idején készült PCR-teszttel vagy utólag készült szerológiai vizsgálattal, amely a koronavírus elleni antitest szintjét méri a vérben –, vagy beoltatjuk magunkat.
A kormány tehát nem teszi kötelezővé az oltást, de nagy nyomás alá helyezi az azt elutasítókat. Az üzenet nyilvánvaló:
ha nem oltatjátok be magatokat, nem kapjátok vissza a régi életetek.
De mi a helyzet más országokban? Ott is plusz jogokban részesülnek a védettek, és ha igen, van-e ez ellen érdemi tiltakozás?
Németország: előnyben a védettek
Németországban hamarosan visszakaphatják jogaik egy részét a védettek (tehát a gyógyultak és a beoltottak) – erről a hétfő esti ülésén egyezett meg a szövetségi kormány a tartományok vezetésével. A szabályozást a parlament alsó- és felsőházának, a Bundestagnak és a Bundesratnak is el kell még fogadnia.
A tervek szerint
a védettek mentesülnek majd a kijárási tilalom alól, nem kell karanténba vonulniuk külföldi utazás után, és nem kell negatív PCR-tesztet bemutatniuk ahhoz, hogy fodrászhoz menjenek vagy vásároljanak.
Németországban április 24. óta – azokban a körzetekben, ahol a 100 ezer lakosra jutó új, regisztrált fertőzések napi száma egymást követő három napon meghaladja a 100-at – kijárási tilalom van érvényben 22 és 5 óra között, csak negatív koronavírus-teszttel lehet munkába, fodrászhoz vagy boltba menni, kivéve az élelmiszerüzleteket, a drogériákat, valamint a könyv- és virágboltokat. Jelenleg több mint 350 ilyen körzet van az országban.
Egyértelmű, hogy a beoltottaknak és a gyógyultaknak nem lesz szüksége gyorstesztre azokon a helyeken, ahol ez (alapesetben) szükséges a belépéshez
-fogalmazott Angela Merkel német kancellár.
Kik lehetnek védettek?
A németeknél beoltottnak számít az a személy, aki az Európai Unió által jóváhagyott vakcinát kapott, és az oltás óta eltelt legalább két hét (két oltás esetén az utolsó időpontját figyelembe véve).
Gyógyultnak pedig azt a személyt tekintik, aki legalább 28 napos pozitív PCR-teszttel rendelkezik. Ez a státusz hat hónapig érvényes, ugyanis ennyi ideig tarthat az immunvédelem a feltételezések szerint.
A gyógyultakat akkor lehet egyenlőként kezelni a beoltottakkal, ha a megbetegedés fél éven belül történt, vagy beolttatták magukat, és azóta eltelt 14 nap
-mondta Angela Merkel.
A német Állandó Oltási Bizottság szerint egyébként a védelem minimum 6-8 hónapig tart, és fél évig nem is ajánlják a fertőzésen átesettek vakcinálását. Ugyanakkor Németországban – Magyarországgal ellentétben – a szerológiai teszt nem elegendő a védettség megállapításához, mivel az szerintük nem ad biztos információt az immunitásról.
Bár „a gyógyultak és a beoltottak kisebb eséllyel fertőznek meg másokat”, mégsem térhetnek vissza teljesen régi életükhöz: a maszkhordás, a távolságtartás és a higiéniai szabályok betartásának kötelezettsége rájuk is hosszabb ideig vonatkozik majd.
Kérdés persze, hogy mennyire lehet betartatni a fenti intézkedéseket a gyakorlatban. Michael Müller, Berlin polgármestere például attól tart, hogy éjjelente azok is az utcákon lesznek, akiknek nem lenne szabad.
Nem lesz egyszerű kezelni a helyzetet
- fogalmazott a német főváros első embere.
Akkor ez diszkrimináció?
De mennyire tekintik a németek a nem beoltottak diszkriminációjának, hogy a beoltottaknak több joguk lesz?
A német parlamenti pártok többsége nem tekinti annak – legalábbis nyitott a kormány terveire. Azt hangsúlyozzák, hogy a beoltottak visszakapják a jogaikat.
Nem privilégiumokról van szó, hanem a beoltottak alapjogairól, amiket nem szabad tovább korlátozni
- mondta Karin Maag, a kormányzó CDU/CSU frakció egészségügyi szóvivője a ZDF-nek.
A liberálisok (FDP) már hónapok óta követelik a vakcináltak jogainak visszaállítását, és hasonló szellemben nyilatkoztak a Zöldek, valamint a német szociáldemokraták is. Utóbbiak ugyanakkor hozzáteszik azt is, hogy a nem beoltottak előtt is nyitva kell hagyni olyan szolgáltatásokat, mint a szupermarket vagy a busz- és vonatközlekedés.
A centrumtól jobbra és balra álló pártok viszont szkeptikusak. Az AfD (a többi közt ezzel a párttal van egy frakcióban a Néppártból kivált Fidesz az Európai Parlamentben) úgy véli, hogy
nem szabad diszkriminálni azokat, akik különböző okokból elutasítják az oltást.
A Linke (Baloldal) szerint pedig felelőtlen és veszélyes jogokat ígérni a beoltottaknak tudományos alapok nélkül.
A Német Etikai Tanács – ez egy szakértői testület, amely a kormány és a parlament felügyelete alatt áll – eddig szintén szkeptikus volt a beoltottak előnyben részesítésével kapcsolatban.
Legutóbb azt közölték: még nincs itt az ideje a lazításoknak, ugyanakkor érdemes elgondolkozni a kormány tervein.
Németországban egyébként – Magyarországgal ellentétben – rendszeresek a több ezres vagy tízezres utcai tüntetések a kormány járványügyi intézkedései ellen, amelyekkel szemben német színészek egy csoportja is nemtetszését fejezte ki ironikus hangvételű videóüzenetek formájában.
Ausztria: zöld útlevél
Ami pedig a többi országot illeti – csak néhány példát említve –, Ausztriában szintén előnyben részesítik majd a beoltottakat, a gyógyultakat és a negatív tesztet produkálókat a nem beoltottakkal szemben, mondta Wolfgang Mückstein osztrák egészségügyi miniszter.
A védettek úgynevezett zöld útlevelet kapnak majd, amivel például könnyebben utazhatnak és foglalhatnak szállást.
Mückstein szerint ugyanakkor május vége előtt aligha vezetik be az útlevelet, meg akarják várni ugyanis az uniós iránymutatásokat.
Hozzátette: bár az oltás nem lesz kötelező, aki elutasítja, az elesik bizonyos előnyöktől. (Háttéranyagunk: Ausztria kicselezte a harmadik hullámot, és már májusban nyithat.)
Netanjahu is teraszon ünnepelt
Izrael, amely régóta világelső átoltottságban, már március elején, az újranyitás napján előnyben részesítette a védetteket a nem védettekkel szemben. Ott csak előbbiek mehetnek koncertre, uszodába vagy edzőterembe, ők ülhetnek be színházba, moziba vagy egy étterem benti részébe.
Az izraeli miniszterelnök elégedett:
Ez egy nagy nap. Visszatérünk az élethez
- hangoztatta Benjamin Netanjahu, aki – Orbán Viktor miniszterelnökhöz hasonlóan – egy teraszon ünnepelte az újranyitást. Igaz, nem sörrel, hanem süteménnyel és capuccinóval.
Az oltást elutasítók egy része viszont úgy véli, hogy másodrangú állampolgárokká váltak – egy újonnan alakult, karantén- és oltásellenes párt, a Rappeh egyenesen egészségügyi apartheidről beszél.
Ennél súlyosabb fertőzésre csak 2014 és 2016 között volt példa. 
